BH+ 2006.8.356 A végrehajtás során a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, ami a foglalás tényével beáll [Vht. 104. §].

A felperes és N. T. (a továbbiakban: adós) között 2002. július 31-én kölcsönszerződés jött létre. A felperes egy SUZUKI Vagon-R + 1,3 GLX gyártmányú és típusú személygépkocsi vásárlásához nyújtott kölcsönt az adósnak. A felek kikötötték, hogy a szerződés hatálybalépésekor érvényes "Gépjármű Kölcsönszerződés Általános Szerződési Feltételek" (a továbbiakban: ÁSZF) a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az ÁSZF 8.1. pontja értelmében a szerződő felek a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg vételi jogot alapítottak a szerződés II. részében meghatározott gépjárműre vonatkozóan. Az ÁSZF 8.2. pontja szerint a felperes és az adós az adós által megvásárolt gépkocsit érintő feltételes adásvételi szerződést is kötött. A kölcsönszerződés VIII. pontja úgy rendelkezik, hogy az adásvétel azt megelőző naptári napon lép hatályba, amikor az adóssal szemben olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozatot hoznak, vagy közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látnak el, amely alapján ellene végrehajtás kezdeményezhető, vagy jogszabály által erre feljogosított hatóságok az adós ellen közvetlen végrehajtást indítanak. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal B. Megyei Igazgatósága Végrehajtási Főosztály Kirendeltségi Végrehajtási Osztály az adós adó és más köztartozása fejében a gépkocsit 2004. március 1-jén lefoglalta.

A felperes a Pp. 371. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással végrehajtási igénykeresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság a lefoglalt személygépkocsit a foglalás alól oldja fel. Előadta, hogy az adóssal szemben az APEH B. Megyei Igazgatósága 2004. március 1-jén foglalást foganatosított, ezért az adásvételi szerződés 2004. február 29-én hatályba lépett. A felperes a gépkocsi törzskönyvét az adásvétel hatályba lépésének napján birtokba vette, ezzel a dolog átadása is megtörtént. Erre tekintettel a felperes a gépjármű tulajdonjogát 2004. február 29-én megszerezte. A felperes 2004. március 1-jén, a végrehajtás foganatosításakor tulajdonjoggal rendelkezett a gépjármű felett, amely tény a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes és az adós a felperes által nyújtott kölcsön biztosítását oly módon kívánta megvalósítani, hogy az adós elleni esetleges végrehajtás során a kölcsönszerződéssel érintett gépkocsit a végrehajtás alól kivonják. Ezáltal a megállapodásuk a Vht. VIII. fejezetében szabályozott kielégítési sorrend megkerülésére irányul, így mint a jogszabály megkerülésével kötött szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes és az adós által kötött kölcsönszerződéshez kapcsolódó ÁSZF 8.2.7.1. pontja szerinti második kikötés jogszabály kijátszására irányul, a Vht. 165. §-ának a kielégítési sorrendre vonatkozó rendelkezéseibe ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a kereseti kérelemnek adjon helyt.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az alperes által lefoglalt SUZUKI Vagon-R + 1,3 GLX típusú gépkocsit a foglalás alól feloldotta. Kifejtette, a felperes és az adós között a Ptk. 228. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételtől függő adásvételi szerződés megkötésére került sor, amely szerint a kölcsönszerződés VIII. és az ÁSZF. 8.2.7.1. pontja alapján az adásvétel az azt megelőző naptári napon hatályba lépett, mint amikor az adóssal szemben az alperes végrehajtási eljárás keretében ingó foglalást hajtott végre. A hitelező követelésének biztosítékát nemcsak a Ptk.-ban nevesített szerződést biztosító mellékkötelezettségeket tartalmazó megállapodások képezhetik, hanem a felek a szerződéskötési szabadság elve alapján feltételes adásvételi szerződés kikötésben is megállapodhatnak. A Ptk.-ban nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná a hitelező adásvételi szerződés alapján történő tulajdonszerzését, illetőleg korlátozná, hogy a hitelező milyen biztosítékot kérhet. A jó erkölcsöt sem sérti a felperes és az adós szerződése, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján nem minősül semmis szerződésnek. A felperes 2004. február 29-én hatályba lépett adásvételi szerződés alapján a foglalást megelőzően tulajdonjogot szerzett az alperes által lefoglalt gépjármű felett, amelyből következően a gépkocsi lefoglalására nem kerülhetett volna sor. A Pp. 371. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel előterjesztett keresete ezért megalapozott.