A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31023/2015/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 51. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 168. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 97. §, 99. §] Bíró: Rácz Krisztina

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31023/2015/16.*, Kúria Kfv.35640/2016/10. (BH 2018.1.28)

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

32.K.31023/2015/16.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Kovács Erika Ügyvédi Iroda (cím eljáró: dr. Kovács Erika ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve(felperes címe) a dr. Illés László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím., hivatkozási szám: 2889277500) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (azaz ötszázezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a ... számú megbízólevél alapján személyi jövedelemadó adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél a ...6-2011. évekre vonatkozóan. Az ellenőrzés megállapításait a ... iktatószámú jegyzőkönyv rögzítette.

A ...6-...7. évekre vonatkozóan az adómegállapítás joga elévült, ezért ezen időszakokra vonatkozóan adómegállapítást nem tett. Megállapításai szerint a felperes a ...8-2011. évekre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásaiban kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmet tüntetett fel, melyre vonatkozóan elfogadta a felperes munkáltatója által kiállított igazolásokat.

A felperes jövedelmeinek és kiadásainak vizsgálata során vizsgálta a felperes bankszámláinak forgalmát, az ingatlanvásárlás kapcsán teljesített hiteltörlesztéseit, és a Kft1.(a továbbiakban: kft3.) által a felperes bankszámlájára összegek jogcímeit, a felperes által a Kft2. (a továbbiakban: kft5.), valamint a kft3. ... bankszámláiról felvett készpénzes összegekkel való elszámolással kapcsolatos tényeket, körülményeket.

Az adóhatóság megállapította, hogy a felperes ...6. május 30. napján megvásárolta a cím2. szám alatt található ingatlan ...-ad tulajdoni hányadát ... Ft vételáron (... Ft készpénz + ... Ft kölcsön). Az adásvételi szerződés napján a felperes, mint jelzálogkötelezett és az ingatlan értékesítői, mint jelzálogjogosultak egy jelzálogszerződést is kötöttek, mivel az ingatlan lakott volt. Feltárta, hogy a felperes az bank1-nél (a továbbiakban: Bank1) vezetett lakossági bankszámlájáról az ingatlan vételáraként, illetve a zálogszerződés kapcsán összesen ... Ft került átutalásra, míg a fennmaradó ... Ft kapcsán családi segítségre hivatkozott. Az adóhatóság a banki adatszolgáltatás alapján megállapította azt is, hogy a felperes ...6. június 9. napján ... CHF (... Ft) kölcsönt vett fel az ingatlanvásárlásra. Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a felperes ...8. szeptember 27. napján további ... CHF (... Ft) kölcsönt vett fel magáncélú felhasználásra, valamint az is megállapításra került, hogy átutalás útján a ...8-2011. években havi ... Ft-ot meghaladó összegben teljesített hiteltörlesztést a Bank1 felé. Az adóhatóság megállapításai szerint a bankszámláról fizetett hiteltörlesztések és egyéb terhelések fedezetét részben a készpénzes befizetések, részben a kft3. bankszámlájáról érkezett utalások biztosították.

Megállapításra került az is, hogy a vizsgált időszakban a felperes a hitelkártyáját rendszeresen használta külföldi utazásai során, és számos esetben azzal egyenlítette ki éttermi számláit, az üzemanyag és egyéb termékek vásárlásainak ellenértékét, ezen túlmenően luxuscikkeket is vásárolt. Az ellenőrzés megállapításai szerint a felperes magánbankszámlájának egyenlege több esetben jelentős összegekkel fedezethiányba fordult volna át a kft3. utalásai (...8-ban ... Ft, ...9-ben ... Ft, 2010-ben ... Ft) nélkül; melyre figyelemmel megállapította, hogy a felperes a kft3-től megszerzett pénzösszegeket fordította a magáncélú kiadásaira.

Az adóhatóság a felperes és a kft3. ( 2010. november 16-tól kft4; a továbbiakban: C.Ltd.) közötti gazdasági kapcsolat tisztázása érdekében megkereste a Bankot a külföldi társaság bankszámlaadatainak beszerzése érdekében. A csatolt iratok szerint a társaság értékpapír számláját a felperes nyitotta meg az Ltd. képviseletében ...6. október 31-én, és a számla felett kizárólagos rendelkezési joga volt. A bankszámlaadatok és a rendelkezésre álló pénztárbizonylatok alapján az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes a számláról ...8-ban ... Ft-ot, ...9-ben ... Ft-ot, 2010-ben ... Ft-ot, míg 2011. évben ... Ft-ot vett fel készpénzben, ugyanakkor ...8-ban összesen 8.630.000 Ft-ot, ...9-ben pedig összesen ... Ft-ot fizetett be az Ltd. bankszámlájára; továbbá azt is megállapította, hogy a felvett készpénzösszegeket a felperes több esetben a saját lakossági bankszámlájára fizette be.

Az Bank2. (a továbbiakban: Bank2) adatszolgáltatása szerint a felperes rendelkezési joggal bírt a kft3. és a kft5. náluk vezetett számlái felett is. Megállapította, hogy a felperes a kft5. bankszámlájáról ...8. január 10-én ... EUR összeget vett föl. A kft3. bankszámlájáról a felperes - átváltást követően - ...8-ban ... Ft-ot, ...9-ben ... Ft-ot, 2010-ben ... Ft-ot, 2011-ben ... Ft-ot vett fel készpénzben, míg ...8-ban ... Ft-ot, ...9-ben ... Ft-ot, 2010-ben pedig ... Ft-ot fizetett be. Mindezek mellett az adóhatóság bizonyítási eljárást folytatott le, tanúként hallgatott meg több személyt, megkereste a ... adóhatóságát, vizsgálta a felperesnek a kft5-vel és a kft3-vel fennállt gazdasági kapcsolatát, valamint a felperes és az kft3. között létrejött kölcsönszerződést is.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság a 2014. szeptember 8. napján kelt 3032791234 számú határozatával a felperes terhére összesen ... Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után ... Ft adóbírságot szabott ki, és ... Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. december 12. napján kelt 2889277500 számú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, és az adóhiányok után kiszabott adóbírság összegét ... Ft-ban állapította meg. Határozatában - egyebek mellett - hivatkozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.§, 4.§ 7.§ és 9.§-aira, úgyszintén az adózás rendjéről szóló ...3. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. § (2) bekezdésére, amelyekre figyelemmel megállapította, hogy a kft3. és a további említett cégek vonatkozásában nem lelhető fel olyan adat, amely alátámasztaná a felperes azon állítását, hogy a kft3. bankszámlájáról készpénzben felvett összegeket kizárólag a ... (a továbbiakban: Projekt) finanszírozására fordította volna. A felperes nem bocsátott rendelkezésre olyan hiteles iratot, bizonylatot, amely azt igazolná, hogy az kft3-től származó pénzösszegekkel elszámolt volna a juttató felé, illetőleg nem igazolta, hogy ezen pénzösszegeket adómentes jogcímen szerezte meg. A ... társaságoktól átutalással, illetve készpénzfelvétellel megszerzett bevételek visszautalással és készpénzbefizetésekkel csökkentett összege az adóhatóság álláspontja szerint a felperes adóköteles jövedelmét képezte, és erre figyelemmel azt az Szja tv. 28.§-a alapján egyéb jövedelemként adózás alá vonta. Az alperes álláspontja szerint az adóhatóság helyesen állapította meg, hogy a hitelnyújtás tényleges realizálására vonatkozó bizonylatok hiányában nem bizonyítható az egyes pénzösszegek lehívása, kölcsönként való megszerzése. A felperes által csatolt kölcsönszerződéssel kapcsolatban utalt arra, hogy a kölcsönügylet dokumentációja hiányos, az alapján sem lelhető fel olyan adat, amely alátámasztaná a felperes azon állítását, hogy a kölcsönösszeget kizárólag a Projekt finanszírozására (fejlesztési költségek, új projektek kialakítása és végrehajtása) fordította volna. Utalt arra is, hogy a felperes által hivatkozott kölcsönügylet bizonyítottsága esetén is a felperes felé irányuló pénzmozgásnak csak egy része tekintetében lenne igazolt az adómentessége, ... millió Ft-nak, az összesen ... milliárd Ft-ot meghaladó bevételből. A felperes nem tudta meggyőzően bizonyítani az általa megszerzett bevételekről, hogy azok adókötelezettség alá nem esnek, és nem minősülnek a saját jövedelmének. Megjegyezte, hogy a bizonyítás a felperes terhelte, ezzel összefüggésben a jogszabályok nem írják elő az adóhatóságnak, hogy meg kell keresnie a külföldi társaságok honossága szerinti adóhatóságot. Az Art. 170. § (1) bekezdése és a 171. § (2) bekezdése alapján utalt arra is, hogy kétséget kizáróan megállapításra került, hogy a felperes a kft3. és a kft5. bankszámláiról nagy összegű készpénzt vett fel, illetve a kft3. jelentős összegeket utalt a felperes magánbankszámlájára, ugyanakkor a felperes nem tudta igazolni, hogy ezen összegeket a ... társaságoktól kölcsönként, illetve befektetés céljából kezelésre kapta, tekintettel arra, hogy a felperes által mellékelt dokumentumok (kölcsönszerződés, a társaság tulajdonosának angol nyelvű nyilatkozata) nem igazolják a pénzösszegek adómentes jogcímen történő megszerzését. Az adóhiány bevétel eltitkolásával függött össze, ezért az adóbírság mérséklésére nincs mód. Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy felperes az eltitkolt bevételből ... Ft-ot .... januárban szerzett meg, melyre figyelemmel ... Ft adóhiány tekintetében 50 %-os, míg a ... Ft adóhiány tekintetében pedig 75 %-os adóbírság alkalmazandó. Ennek megfelelően a .... évi adóhiány után kiszabott adóbírság összegét ... Ft-ban határozta meg.