BH 2005.3.115 Ha az adós a tartozását harmadik személytől eltulajdonított pénzből rendezi, a harmadik személy az átutalt összeget nem követelheti vissza a jóhiszemű hitelezőtől jogalap nélküli gazdagodás címén - A sértett kártérítési igényét a bűncselekmény elkövetőjével szemben érvényesítheti [Ptk. 119. §, 361. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint 1998. március hó 17. napján az alperes mint hitelező, a G. B. Rt. mint adós, valamint a G. H. Rt. mint kezes megállapodást kötöttek, amelyben a G. B. Rt. elismerte, hogy az alperessel szemben 392 083 138 Ft összegű tartozása áll fenn. Megállapodtak az összeg visszafizetésének módjáról és határidejéről is, eszerint az adós többek között vállalta, hogy 36 000 000 Ft-os részletekben 1998. május 5-éig megfizet az alperesnek 72 000 000 Ft-ot. A készfizető kezes mint váltókötelezett - a fenti összeg erejéig - 2 db egyenként 36 000 000 Ft követelést tartalmazó, 1998. április 6-ai és május 5-ei lejáratú, az alperes mint rendelvényes javára kiállított, a H. Bank Rt.-hez telepített forgatható saját váltót adott át az alperesnek. A felperes 1998. április 16-án 36 000 000 Ft-ot utalt át az alperes számlájára. A banki átutalási megbízáson lévő megjegyzés szerint az átutalásra a G. H. Rt. megbízásából került sor.

A felperes a keresetében jogalap nélküli gazdagodás címén 36 000 000 Ft visszafizetésére, valamint annak 1998. április 16-ától járó késedelmi kamatai és a perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és a felperest az elsőfokú perköltség, valamint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Elfogadta, hogy a felperes a perben nem álló G. H. Rt. megbízásából fizette ki a követelt összeget. A pénztartozás harmadik személy részéről való teljesítésének polgári jogi akadálya nem volt, azt az alperes a Ptk. 286. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles volt elfogadni. A teljesítéssel az alperes az adóssal szembeni pénzköveteléséhez jutott hozzá, annak átutalásában a felperes megbízottként működött közre, az átutalást végző személyek jogosultak voltak a felperes bankszámlája feletti rendelkezésre, így az alperes vagyona nem a felperes vagyonának rovására nőtt, a felperes rovására jogalap nélkül nem gazdagodott, ezért az összeget a Ptk. 361. §-ában foglaltakra alapítva visszafizetni nem tartozik. A felperes és az őt megbízó G. H. Rt. közötti jogviszony alapján ítélhető az meg, hogy a felperesnek a G. H. Rt.-vel szemben milyen követelése lehet.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és helyette új határozat hozatalát, ebben az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdésében és a Pp. 206. §-ában foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a peres felek között nem volt olyan jogviszony, amely a felperes fizetési kötelezettségét az alperessel szemben megalapozta volna. Közötte és a G. H. Rt. között sem volt semmiféle olyan megálla-podás, amely alapján a G. H. Rt. megbízhatta volna a 36 000 000 Ft-nak az alperes részére történő átutalásával. Az első- és másodfokú ítéletben írtakkal ellentétben a G. H. Rt. az átutalás időpontjában nem volt tulajdonosa a felperesnek, ezért a részvénytársaság ilyen minőségében sem adhatott megbízást az összeg átutalására. Az átutalási megbízást aláíró két személynek volt ugyan jogosultsága rendelkezni a felperes bankszámlája felett, nem rendelkeztek azonban képviseleti jogosultsággal, tekintve, hogy az ebben az időben a felperes egyedüli ügyvezetője M. Gy. volt jogosult a felperes képviseletének ellátására. Képviseleti jogosultságuk hiányában az átutalást végző személyek a felperes nevében kötelezettségeket nem vállalhattak, ezért ha a G. H. Rt. esetleges megbízása folytán mégis átutalást végeztek, vagy bűncselekmény útján juttatták az összeghez az alperest, az az alperes részére jogcímet nem keletkeztetett, ezért az átutalt összeggel a felperes terhére jogalap nélkül gazdagodott, amit a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése szerint köteles visszatéríteni.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.