A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21904/2007/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Mészáros Mátyás, Udvary Katalin, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.631478/2004/10., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20022/2007/3., *Kúria Pfv.21904/2007/5.* (BH 2008.10.266)

***********

Pfv.IV.21.904/2007/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Csernok Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 5.P.631.478/2004. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.022/2007/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet megállapította, az alperes 2004. februárjában megsértette az I.r. felperes személyhez fűződő jogát azzal, hogy beszélgetésükről tudta és beleegyezése nélkül hangfelvételt készített. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és feljogosította az I.r. felperest a hangfelvétel megsemmisítésére. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felek maguk viselik perköltségeiket. Rendelkezett a le nem rótt eljárási illeték viseléséről is.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint a peres felek 2004-ben egy munkahelyen dolgoztak. Ebben az időben az alperes diktafonján egy ízben rögzítette az I.r. felperessel folytatott beszélgetését.

E tényállás alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a I.r. felperes hangfelvételével visszaélt azáltal, hogy az I.r. felperes tudta és hozzájárulása nélkül a vele való beszélgetést magnetofonszalagra felvette. Ezzel megsértette az I.r. felperesnek a Ptk. 80. § (1) bekezdésében védett személyhez fűződő jogát. Ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján a jogsértést megállapította, a b) pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a d) pont alapján rendelkezett a sérelmes helyzet megszüntetéséről, feljogosítva az I.r. felperest a birtokában tartott hangfelvétel megsemmisítésére. A jogerős ítélet az alperesnek azt a védekezését, amely szerint a hangfelvétel elkészülte során visszaélést nem követett el, nem fogadta el, megállapítva, hogy a visszaélés önmagában akkor megvalósul, ha a hangfelvétel készítésére az érintett tudta és beleegyezése nélkül kerül sor. Az érintett engedélye nélküli felvétel készítésével ugyanis a jogsértő "illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe". Annak, hogy a hangfelvétel elkészítése során az alperes milyen magatartást tanúsított, jó- vagy rosszhiszeműen járt el, nem tulajdonított jelentőséget, megállapítva, hogy a hangfelvétel elkészítésének körülményei a per eldöntése szempontjából irrelevánsak.