A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20352/2019/9. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, 27. §, 29. §, 31. §, 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.352/2019/9/I.

A Fővárosi Ítélőtábla a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Balsa i Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: ifj. dr. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében - amely perbe a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Lakatos Péter ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2019. március 7. napján kelt 25.P.24.011/2018/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és az alperesi beavatkozó részéről Pf. 3. sorszám alatt majd Pf. 5. sorszám alatt megindokolt csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperest akként kötelezi az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében meghatározott szerződés - annak 36. pontja kivételével történő - kiadására, hogy az alperest a szerződés 8.1.6.2 pontjának második mondatában meghatározott összeg, valamint a 11.4 pontjának második mondatában, a 11.5 pont második mondatában, a 11.6 pont második mondatában, a 11.11 pontjában, a 11.12 pontjában, a 11.13 pont második mondatában, a 11.15 és a 11.16 pontjában, a 12.2 pontjában, a 12.3 pont i) és ii) pontjaiban foglalt rendelkezések felismerhetetlenné tételére jogosítja fel.

Mellőzi az alperes arra történő kötelezését, hogy tegye felismerhetetlenné a szerződés 8., 9., 11., 12., 26. és 28.5- 28.10 pontjaiban foglalt rendelkezéseket.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek másodfokú költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére az Engineering, Procurement and Construction (EPC) Contract elnevezésű, az ... és a ... között ... napján létrejött szerződést oly módon, hogy tegye felismerhetetlenné az alperes a szerződés 8., 9., 11., 12., 26. és 28.5-28.10. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, valamint a 38.15. pontot követő aláírásokat és a minősítői ellenjegyzéseknél található aláírásokat.

A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Határozatának indokolásában hivatkozott az Alaptörvény Q) cikkére, a VI. cikk (3) bekezdésére, az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (1) bekezdésére, a 27. §-ra, a 29. § (1) bekezdésére, valamint a 31. §-ra, továbbá a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény rendelkezéseire (Kormányközi Egyezmény), az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvényre (Pénzügyi Kormányközi Egyezmény), valamint a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvényre (Projekt törvény.)

Kiemelte, hogy a felperes megváltoztatott keresete kizárólag a fővállalkozási szerződés, az EPC mellékletek nélküli főszövegének, a minősített adatot nem tartalmazó részének kiadására irányult, így az EPC 36. cikkére nem terjedt ki.

Az alperesi beavatkozó védekezésére tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Kormányközi Egyezmény rendelkezései alapján megtagadható-e az adatigénylés teljesítése. E körben osztotta a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.807/2018/8-I. számú részítéletében kifejtetteket, miszerint az Alaptörvény Q) cikke biztosítja a nemzetközi jog és a belső jog összhangját. A Q) cikk (3) bekezdésének megfelelően a perbeli nemzetközi szerződés a kihirdetéssel a magyar jogrend részévé vált. A Kormányközi Egyezmény nem írja felül az Infotv. rendelkezéseit, abból nem vezethető le az Infotv. 27. § (2) bekezdése szerinti nyilvánosság korlátozási jogszabályi rendelkezés. A Kormányközi Egyezmény 11. cikk 1. pontja kifejezetten megerősítette, hogy az Egyezmény Magyarország jogszabályaival összhangban kerül végrehajtásra, ilyen jogszabályok az Alaptörvény és az Infotv. is. A szerződő feleknek számolniuk kellett ezáltal az egyezmény hatálya alá tartozó dokumentumok Infotv. és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok szerinti nyilvánosságára vonatkozó szabályokkal és a Kormányközi Egyezmény titoktartásra vonatkozó kötelezettségvállalásait is ebben az értelmezési keretben kellett megvalósítaniuk. A becsatolt EPC szerződésen megállapíthatóan feltüntetésre került a "Bizalmas" megjelölés, viszont a szerződés két gazdasági társaság között jött létre. Az Egyezmény 13. cikkének 3. pontja ugyanakkor az információt átadó felek (értve ez alatt az egyezményben részes feleket) láthatták el az adott információt ilyen megjelöléssel, ekként a szerződésen lévő "Bizalmas" megjelölés nem volt az Egyezmény 13. cikkének 3. pontjában meghatározott megjelölésnek megfeleltethető.

Mivel az Egyezmény nem zárta ki a szerződés nyilvánosságra hozatalát, ezért vizsgálta a Projekt törvényt a nyilvánosság korlátozása körében, és így annak 5. §-át. Ezen jogszabályhelyben foglalt korlátozás csak az érintett szerződések üzleti, illetve műszaki adatait érintette, amelyek megismerése nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. Az 5. § alapján tehát nem a szerződések egészére vonatkozóan lehet ilyen okként hivatkozni, hanem csak egyes rendelkezések tekintetében. A nyilvánosság korlátozás vizsgálatára az egyes adatok vizsgálatával kellett sort keríteni. Az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján pedig a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az alpereseknek, illetve az alperesi beavatkozónak kellett bizonyítania.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jog sérelmére az alperes és az alperesi beavatkozó nem hivatkozott, így azt vizsgálnia nem kellett. A nemzetbiztonsági érdek sérelmére való hivatkozás körében rámutatott, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) pontja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény az adatfajták meghatározásával nemzetbiztonsági okból korlátozza a közérdekű adathoz való hozzáférést, így megtagadási okként a nemzetbiztonsági érdeket kellett vizsgálni. A korlátozás független attól, hogy a kérdéses adat minősített adatnak minősül-e, ugyanakkor nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a perben kiadni kért adatok titkos minősítését az idő előre haladtával előbb korlátozott terjesztésű szintre enyhítették, majd megszüntették. A minősítés megszüntetése önmagában nem zárta ki a nemzetbiztonsági érdek sérelmének lehetőségét, de már önmagában is kétségessé tette azt. Rögzítette, hogy az alperesi beavatkozó csatolta ... nukleáris biztonsági szakvéleményét, és ... nemzetbiztonsági szakvéleményét, valamint ... megállapításait a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról és az EPC szerződések kockázatmegosztási elemzése szakértői anyagot. Ezen felül az alperesi beavatkozó szakértő kirendelését kérte arra vonatkozóan, hogy a megvalósítási megállapodások nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sértene, illetve veszélyeztetné a nukleáris biztonságot, továbbá kérte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megkeresését arra vonatkozóan, hogy a megvalósítási megállapodások semelyik országban nem kerülnek nyilvánosságra. Rögzítette, hogy mind a szakértői bizonyítás, mind a megkeresés szükségtelen volt, nem észlelt olyan kérdést, amelynek megítéléséhez különleges szakértelem lett volna szükséges. A szerződés egyes pontjait átvizsgálva rögzítette, hogy azok nem műszaki adatokat tartalmazó részletszabályokat, hanem általános jellegű rendelkezéseket rögzítettek, a szerződő felek szerződéses jogviszonyának jogi kereteit meghatározva. Azokból műszaki, technikai adatokat nem lehetett megismerni, így a nemzetbiztonsági érdek sérelmére való hivatkozás nem megalapozott.