A Fővárosi Törvényszék Bf.8737/2005/2. számú határozata önkényuralmi jelkép használatának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 72. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 352. §, 361. §, 371. §] Bírók: Balázs Márta, Fatalin Judit, Péntek László

Fővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

22.Bf. 8737/2005/2. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2005. november hó 16. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

VÉGZÉST:

Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. március hó 11. napján kihirdetett 15.B.V. 20772/2003/10. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott lakcíme helyesen: ..., ... út, személyi azonosító száma: ....

INDOKOLÁS:

Az első fokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést felmentés végett.

A Fővárosi Főügyészség Bfel. 6930/2004. számú átiratában a fellebbezést más okból tartotta alaposnak, álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátás is eltúlzott, hiszen a vádlott személyében rejlő, és cselekményének társadalomra veszélyességi foka oly csekély, amely miatt elegendő a vádlott megrovása.

A vádlott nyilvános ülésen tett felszólalásában felmentését indítványozta a továbbiakban is, mert álláspontja szerint jogosan használta a vörös csillagot, mint a párt választott képviselője. A marxista ideológia szabad terjesztése lehetséges az országban, ezért az Alkotmány rendelkezését nem sértette, több szervezet is használja a vörös csillagot - még a Belügyminisztérium is -, ezért álláspontja szerint a felmentése megalapozott.

A védő a nyilvános ülésen felszólalásában előadta, hogy álláspontja szerint a Btk. 269/B.§ (2) bekezdése alkalmazásának van helye jelen esetben, hiszen a vádlott a Marx szobor előtt tartott beszéde alatt viselte a vörös csillagot, így álláspontja szerint a történelem, illetve a jelen kor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából viselte azt, ezért a vádlott nem büntethető.

A fellebbezések és a főügyészség átiratában foglaltak sem helytállóak.

A kerületi bíróság ítélete a Be. 351.§ (2) bekezdés b./ pontja alapján megalapozatlan, mivel a tényállást hiányosan állapította meg.