A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1117/2008/6. számú határozata önkényuralmi jelkép használatának vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 423. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Mészár Róza, Szabó Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.1.117/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2009. évi március hó 10. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben védői útján a terhelt, és a legfőbb ügyész által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.V.20.772/2003/10. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 22.Bf.8737/2005/2. számú végzését megváltoztatja, a terheltet a Btk.269/B.§ (1) bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól felmenti;

a büntetőeljárás során lefoglalt vöröscsillag elkobzását mellőzi és kiadni rendeli a terheltnek.

A felülvizsgálat során felmerült 1800 (egyezernyolcszáz)Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2004. március ll-én kihirdetett ítéletével a erheltet bűnösnek mondotta ki önkényuralmi jelkép használatának vétségében, és ezért 1 évre próbára bocsátotta. A bűnjelként lefoglalt, kartonból készült 5 cm átmérőjű vöröscsillagot elkobozta, és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

A tényállás szerint a terhelt a cselekmény idején a Munkáspárt alelnöke volt. 2003. február 21-én 16 óra körül a terhelt egy közterületen a párt által szervezett rendezvényen - ahol a sajtó képviselőin kívül mintegy 30-50 fő vett részt - a ruházatán elhelyezett öt cm átmérőjű vöröscsillagot a jelenlevőknek megmutatta, és azt a helyszínt biztosító rendőrjárőr intézkedéséig a ruházatán láthatóan viselte.

A bűnösséget kimondó ítélet jogalapja az volt, hogy az elkövetéskor és jelenleg is hatályos Btk.269/B.§-ának (1) bekezdése egyebek között a vöröscsillag terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát, vagy közszemlére tételét - amennyiben ezzel súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - pénzbüntetéssel rendeli büntetni.

Az ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett- a terhelt fellebbezett felmentése érdekében.

A Fővárosi Bíróság a fellebbezési eljárást 2004. június 24-én felfüggesztette, és az ügyet az Európai Közösséget alapító Szerződés 234. cikke alapján előzetes döntéshozatal céljából - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mint alapvető közösségi jogi elvnek az értelmezése végett - az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztette, arra figyelemmel, hogy az Európai Unió több tagállamában a baloldali pártok legálisan használt e jelképe a vöröscsillag.

Az Európai Közösségek Bírósága 2005. október 6-án közölte, hogy nem tartozik a hatáskörébe az előterjesztett kérdés megválaszolása.

Ezt követően a Fővárosi Bíróság a 2005. november 16-án meghozott 22.Bf.8737/2005/2. számú végzésével az első fokú ítéletet, annak helyes indokai alapján helybenhagyta.

A Be.352.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében az iratok tartalma alapján a tényállást csupán annyiban egészítette ki, hogy a terhelt a vöröscsillagot kb. fél-egy percig jól láthatóan viselte.

A terhelt fenti elítélése miatt kérelmet nyújtott be a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Köztársaság ellen (33.629/06. szám).

Arra hivatkozott, hogy a nemzetközi munkásmozgalom jelvényének viselése miatti elítélése az Emberi Jogok Európai Egyezménye /Róma I950./ 10. cikkelyét megsértve jogtalan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogába.

A 10. cikk szerint

"1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.

2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a zavargás vagy bűnözés megelőzése, vagy mások jogai védelme céljából."

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a második szekciójában) a 2008. július 8-án kelt és 2008. október 8-án véglegessé vált ítéletével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló Római Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 10. cikkét. Indokolásában, egyebek közt a következőkre mutatott rá:

Az önkényuralmi jelképek használatának korlátozása a Magyar Köztársaság részéről ugyan az előreláthatóság követelményének megfelelő szabályozással történt, (ítélet 31. pontja) azonban az Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésében oltalmazott véleménynyilvánítás szabadságának az e törvénnyel megvalósult korlátozására egyértelmű és nyomós társadalmi szükséglet nem állott fenn.(58.p.)

A vöröscsillag ugyanis nem tekinthető kizárólag az önkényuralmi rendszert reprezentáló jelképnek, hanem "a tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalom", valamint egyes - több tagállamban aktívan működő - törvényes politikai pártok szimbóluma is. (52.p.)