75/D/2005. AB határozat

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (7) bekezdése harmadik mondatából "- a kérelem benyújtásától számított egy éven belül -" szövegrész alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (7) bekezdése harmadik mondatából "- a kérelem benyújtásától számított egy éven belül -" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (7) bekezdése harmadik mondatából "- a kérelem benyújtásától számított egy éven belül -" szövegrész alkotmányellenességét. Az indítványozó előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a támadott jogszabályhelyre hivatkozva 3.Kf.28.091/2004/6. számú végzésével elutasította az indítványozó kártalanítási eljárás megindítására irányuló kérelmét. Az indítványozó álláspontja szerint a jogerős bírósági határozat "az alkotmányos garanciát sértő joggyakorlatot" tükröz az alkalmazott jogszabályhely értelmezésével, melyre a nem egyértelmű megfogalmazás ad lehetőséget. Az egyéves határidő letelte előtt nem indulhat meg ugyanis a kártalanítási eljárás. A jogszabály nem világos megfogalmazása sérti az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott (a kisajátítás esetén azonnal nyújtandó kártalanítás) alkotmányos elvet.

A Fővárosi Ítélőtábla ítéletét 2004. november 17-i dátummal hozta meg. Az alkotmányjogi panasz 2005. január 11 -én, tehát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül érkezett az Alkotmánybíróságra.

II.

Az indítványozó az Alkotmány következő rendelkezésére hivatkozott:

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."

Az Étv.-nek az indítványozó által hivatkozott rendelkezése az alábbiakat tartalmazza:

"30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

[...]

(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Étv. 30. §-ának az indítványozó által támadott (7) bekezdése nem kisajátításról szól, hanem az ingatlan rendeltetésének, használati módjának a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv által történő megváltoztatására vagy korlátozására vonatkozik és határozza meg a kártalanítási eljárás lefolytatását. Ebben az esetben nem az Alkotmány hivatkozott 13. §-a (2) bekezdésében szabályozott kisajátításról van szó, hanem a tulajdonjog korlátozásáról. Nem sérti az Alkotmány idézett rendelkezését az a megoldás, amely szerint a kártalanítást először a tulajdonjogában korlátozott személlyel való megállapodás megkísérlésével kell kezdeni, és a tulajdonos érdekében korlátozzák a tárgyalások időtartamát egy évben, amelynek eltelte után a kártalanítás tárgyában a közigazgatási eljárást le kell folytatni.

Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Budapest, 2005. július 11.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró