A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20500/2011/6. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 166. §, 182. §] Bírók: Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90055/2005/61., Fővárosi Törvényszék Pf.641951/2009/6., *Kúria Pfv.20500/2011/6.* (BH 2012.7.175)

***********

Pfv.VI.20.500/2011/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Vízvári és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Baritsa Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a Herendi és Purebl Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Purebl Balázs ügyvéd által képviselt alperes ellen hibás teljesítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 14.P.90.055/2005. szám alatt megindított perében a Fővárosi Bíróság által 57.Pf.641.951/2009/6. szám alatt meghozott jogerős részítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2011. október 18-án megtartott tárgyaláson - meghozta a következő

r é s z í t é l e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezései közül a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti keresettel kapcsolatos rendelkezéseit - az elsőfokú bíróság ítéletének ugyanezen rendelkezéseire is kiterjedően - továbbá a perköltségre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítja.

Az elmaradt haszonra alapított keresetet elutasító rendelkezést hatályában fenntartja.

A felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeit 233.700 (kétszázharmincháromezer-hétszáz) forintban, alperes ugyanezen költségeit 230.000 (kétszázharmincezer) forintban, a felperes által le nem rótt felülvizsgálati illetéket pedig 175.590 (százhetvenötezer-ötszázkilencven) forintban állapítja meg.

I n d o k o l á s :

A peres felek között 2003. novemberében vállalkozási szerződés jött létre a felperes tulajdonát képező lakóház felújítására. A munkaterület átadására 2003. november 21-én került sor, ekkor az alperes a munkálatokat meg is kezdte, majd a munkaterületről 2004. május 24-én vonult le, de nem fejezte be valamennyi munkát és nem javította ki az összes - felperes által állított - hibát. A felperes V. Gy. szakértőt kérte fel szakvélemény készítésére, akinek megállapítása szerint az alperes hibás teljesítése folytán 831.375 forint kár keletkezett.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest hibás teljesítése folytán - a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése és 306. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján - a nagy kockakő burkolat kijavítása költségeként 393.750 forint, a külső burkolat javítási költségére 2.800 forint, a belső burkolatra 31.250 forint, a hőszigetelő üvegezés hibája miatti értékcsökkenésre 75.000 forint, vagy 85.000 forint javítási költség és értékcsökkenésként 20.000 forint, valamint 46.974 forint árleszállítás, a földszinti kád javítási költségére 50.000 forint, a tetőtéri kádra 50.000 forint, a zuhanyzó szigetelés elmaradása miatt javítási költségre 77.750 forint és 6.144 forint árleszállítás, a burkolat hibái miatt 25.000 forint értékcsökkenés, a vakküszöb javítási költségére 3.125 forint, a padlopon hibáinak javítási költségére 31.875 forint, míg a túlzott anyagfelhasználásból eredő kárra 25.000 forint, a WC lábazat javítási költségére 5.000 forint, a redőnyszekrénnyel kapcsolatos értékcsökkenésre 12.500 forint, a vetemedett ajtólapok javítási költségére 37.500 forint, a padlóburkolattal kapcsolatos értékcsökkenésre 25.000 forint, javítási költségre 12.500 forint, valamint mindezeknek a 2004. május 25-étől járó kamatainak a megfizetésére. Másodlagos jogcímként ezen tételek tekintetében a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdését és 339. §-ának (1) bekezdését jelölte meg.

Kérte továbbá a felperes az alperes kötelezését 2.250.000 forint elmaradt haszon és kamatai megfizetésére. E tekintetben arra hivatkozott, hogy a beruházás az alperes szerződésszegése miatt nem készült el határidőben ezért nem tudta az ingatlant a 2004. július 1. és 2005. március 30. napja közötti időszakban bérbeadás útján hasznosítani. Kérte továbbá az alperes kötelezését a felkért magánszakértő 70.000 forint összegű díjának és kamatainak, valamint az igényérvényesítés során felmerült 353.397 forint utazási költségének és kamatainak a megfizetésére.

Az alperes a hibás teljesítésre alapított keresetet 46.600 forint összegben ismerte el, egyebekben annak elutasítását kérte és viszontkeresetet terjesztett elő az ügyben.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 670.375 forintot és ennek kamatait, míg ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a felperesnek kellett bizonyítani azt, hogy az alperes szerződést szegett, illetve hibásan teljesített, és ezzel kárt okozott a részére. Megállapította, hogy V. Gy. szakvéleménye olyan szakmai álláspontként volt értékelhető, amelyet a szabad bizonyítás keretein belül kellett értékelni. Figyelemmel volt arra is, hogy ez a szakértő látta közvetlenül a helyszínt, második bejárásánál pedig az alperes is jelen volt, míg a perben kirendelt Szondy István csak akkor látta az ingatlant, amikor azon már további munkálatok is elkészültek.

Az elsőfokú bíróság a nagy kockakő burkolat kijavítása tekintetében a V. féle szakvéleményt vette figyelembe 393.750 forint kijavítási költség meghatározásával, mert a kirendelt szakértő véleménye is ezen alapult, az érintett területet azonban csak becsléssel állapította meg, az egyes tételeket pedig nem bontotta ki. A külső burkolat tekintetében a két szakértő véleménye megegyezett, de a négyzetméter ár indokolásának hiányában azt az elsőfokú bíróság 2.875 forintban határozta meg. A belső burkolat hibáját a szakértő nem tudta megállapítani, csak a felperes elmondása alapján vont le következtetéseket, amelyek egyéb bizonyítékok hiányában nem voltak értékelhetőek, így ez a tétel elutasításra került. Nem volt megállapítható, hogy a S. Bt. a felperes megrendelése alapján a hőszigetelő üvegezésnek olyan hibáit javította volna ki, amelyek az alperes miatt álltak fenn, ezért ebben a tekintetben csak az alperes által elismert 16.000 forintot tartotta elfogadhatónak. Az alperes nem bizonyította, hogy a földszinti kádat a felperes vízvezeték szerelője szerelte vissza, ezért az elsőfokú bíróság a szakértők egyező megállapításának megfelelően 40.000 forint és ÁFA javítási költséget fogadott el. V. Gy. kellően alátámasztotta a zuhanyzó szigetelés elkészítésének szükségességét is, míg Szondy István az ellentétes álláspontját nem indokolta, ezért a 77.750 forint javítási költség tekintetében a kereset megalapozott volt. A burkolat hibái miatti értékcsökkenés címén a V. Gy. által megállapított 25.000 forintot fogadta el, utalva arra, hogy a kirendelt szakértő a véleményét e tekintetben sem részletezte, míg az alperes megállapíthatóan első osztályú kivitelezést vállalt. Az alperes nem jelezte a vakküszöb hibáját a felperes felé, az már kijavításra került, így a felperes követelése 3.125 forint összegben volt alapos. A padlopon hibáján alapuló követelés netto 25.500 forint összegben került elfogadásra, de utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az utólagos bizonyítatlanság nem eshet a felperes terhére, e tekintetben a kirendelt szakértő is elfogadta a Venéczi féle szakvéleményt, míg a túlzott anyagfelhasználás nem került bizonyításra. A WC lábazat javítási költségét a kirendelt szakértő véleménye alapján határozta meg, de a redőnyszekrénnyel kapcsolatos követelést a felperes nem tudta bizonyítani. Alaposnak találta az elsőfokú bíróság a vetemedett ajtólapok 37.500 forintot kitevő javítási költségére irányuló igényt, a hiba változatlanul fennállt és arra az alperes nem hívta fel a figyelmet. A padlóburkolat 25.000 értékcsökkenését és 12.500 forintos javítási költségét az alperes szintén köteles megtéríteni, mert V. Gy. szakértő véleménye szerint nem volt a kivitelezés elsőosztályú, Szondy István pedig e tekintetben csak hiányos szakvéleményt adott.