BH 2002.5.184 I. Amikor az ügyfél államigazgatási ügyben a jogait, kötelezettségét érintően a hatóságtól tájékoztatást kap, s ehhez engedélyezési eljárás kapcsolódik, a kárfelelősség szempontjából a tájékoztatást az azt követő eljárással együtt kell megítélni.

II. A jogorvoslati lehetőség kimerítésének elmulasztása esetén a kárigényt elbíráló bíróság nem veheti át a közigazgatási szerv hatáskörét, nem vizsgálhatja, hogy a rendes jogorvoslat mennyiben lett volna alkalmas a kár elhárítására [Áe. 2. § (6) bek., 3. § (3) bek., Ptk. 6. §, 339. § (1) bek., 348. § (1) bek., 349. § (1) bek.].

A Centrum Áruházak Rt. megbízásából a felperes beruházóként a kispesti Centrum Áruház előtti széles járdán üzleteket kívánt építeni. A felperes beltagja és teljes jogkörű képviselője a megvalósításról megbeszélést folytatott az alperesi önkormányzat főépítészével, aki az építkezést lehetségesnek tartotta, és írásban is közölte, hogy támogatja. A felperes ezután elkészíttette a terveket, majd kérte az építési engedély megadását. Az alperes mint elsőfokú építési hatóság - az önkormányzat képviselő-testülete szakbizottságának állásfoglalására figyelemmel - a felperes kérelmét elutasította. A határozat ellen a felperes nem fellebbezett.

A felperes a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére és a Ptk. 6. §-ára hivatkozással kérte a polgármesteri hivatal alperest a tervkészítés miatt felmerült kárának, 250 000 forintnak a megfizetésére kötelezni. Utóbb már csak a Ptk. 6. §-ában foglaltakra hivatkozott, és mindvégig jelezte, hogy igényét nem a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapítja.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Ptk. 6. §-ában foglaltak az adott esetben nem alkalmazhatóak, s miután a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséggel nem élt, kárigényt nem érvényesíthet. Arra is hivatkozott, hogy az építkezés engedélyezése nem tartozik a főépítész hatáskörébe, így a tájékoztatását az adott esetben nem lehetett irányadónak tekinteni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 250 000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Döntésének indokolása szerint a jóhiszemű felperesnek okozott kárt a Ptk. 6. §-a alapján az alperesnek meg kell térítenie, mert a felperes "megfelelő forrásból kapott olyan felvilágosítást, hogy a létesítésnek nincs akadálya. A főépítész ebben a tekintetben az önkormányzat kompetens személyiségének tekinthető."

Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes az ellenkérelmében foglaltakra hivatkozott, továbbra is a kereset elutasítását kérte.

A felperes az ítélet helybenhagyását kérte. Az építési engedély iránti kérelmét elutasító határozat elleni fellebbezés elmulasztását azzal indokolta, hogy az - álláspontja szerint - nem járt volna eredménnyel, éppen az alperesi szakbizottság nemleges álláspontja miatt, amelyhez az építési hatóság kötve van.