BH 2014.3.75 Az öröklési szerződéssel kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a szerződés érvényességének nem feltétele, az a szerződéses örökös jogát védi. A teljesítéséhez nem a szerződés érvényessége kötődik, hanem az a hatálya, hogy a szerződésen alapuló további jogokat, valamint végrehajtási jogot csak a tilalom jogosultjának a hozzájárulásával lehet bejegyezni [Ptk. 228. §, 657. § (1) és (2) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.25190/2010/23., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21716/2011/7., Kúria Pfv.21714/2012/14. (*BH 2014.3.75*)

***********

Az I-II. rendű alperesek, mint szerződéses örökösök az általuk kötött öröklési szerződésben vállalták az örökhagyó tartását, az örökhagyó pedig a tulajdonában álló lakásingatlanának az örökösévé nevezte őket egymás közt egyenlő arányban.

A felperes mint az örökhagyó törvényes örököse a hagyatéki eljárásban az öröklési szerződést érvényesnek fogadta el, ezért a közjegyző az ingatlan-hagyatékot szerződéses öröklés jogcímén teljes hatállyal átadta az I-II. rendű alpereseknek. Az I-II. r. alperesek az ingatlant értékesítették a III. rendű alperesnek, aki azt a IV. rendű alperestől felvett kölcsönnel vásárolta meg, ezért az ingatlanra a IV. rendű alperes javára jelzálogjog került bejegyzésre.

A felperes a keresetében, mint az örökhagyó törvényes örököse, tulajdonjoga bejegyzését kérte a perbeli ingatlanra törvényes örökös jogcímén a III. rendű alperes tulajdonjoga és a IV. rendű alperes javára bejegyzett jogok egyidejű törlésével. Hivatkozott a Ptk. 657. § (1) bekezdésére, mely szerint az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ennek elmaradása esetén a Ptk. 228. § (1) bekezdésében írt felfüggesztő feltétel nem teljesül, amely miatt a szerződés nem lép hatályba. A perbeli szerződés ingatlan-nyilvántartási bemutatására a szerződéskötést követő harminc napon belül nem, csupán nyolc évvel később került sor. A III. rendű alperessel kapcsolatban utalt a PK 32. számú állásfoglalásra, ami alapján a szerződés érvénytelensége vagy hatálytalansága esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani a szerződő felek jó-, vagy rosszhiszeműségétől függetlenül.

Az alperesek a felperes keresetének az elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Indokolásában utalt arra, hogy az öröklési jogban az érvénytelenség csak kifogás esetén vehető figyelembe, amit a Ptk. 653. §-a szerinti jogosult a végintézkedés megtámadásával gyakorolhat. A felperes a hagyatéki eljárásban az öröklési szerződést érvényesnek ismerte el, amivel a megtámadási jogáról lemondott. Ez anyagi jogi nyilatkozat, mely nem vonható vissza, azt a jogosult a Ptk. általános szabályai szerint támadhatja meg. A felperes a lemondó nyilatkozatát nem támadta meg, ezért az ahhoz való kötöttsége kizárja a megtámadási jogának a gyakorlását.

Kifejtette, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem a Ptk. 228. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztő feltétel. Az öröklési szerződés olyan kikötést, mely csak az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével válik hatályossá, nem tartalmaz.

A Ptk. 657. § (1) bekezdése nem szerződéses kikötés, hanem olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárja, hogy az örökhagyó az öröklési szerződéssel lekötött vagyonáról élők között vagy halál esetére rendelkezzen.

Az elidegenítési és terhelési tilalom a szerződéses örökös jogát védi, mivel bejegyzés hiányában a szerződésből eredő jogait azzal a személlyel szemben, aki ellenérték fejében, jóhiszeműen szerzett jogot, nem érvényesítheti.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.

Előadta, hogy a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozata jogról való lemondást nem tartalmaz, de a hagyatékátadó végzést meg is támadta azzal az indokkal, hogy más öröklési szerződés volt az, melyet részben megismert, illetve a közjegyző nem tárta elé az öröklési szerződést, hogy azt megtekinthesse. Ezért a fellebbezését és a keresetét is érdemben kellett volna elbírálni.

A Ptk. 657. § (1) bekezdése szerinti szabályozás értelmezésével kapcsolatos jogi álláspontját továbbra is fenntartotta, mely szerint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mint felfüggesztő feltétel a szerződés joghatására kihatással van. Ennek hiányában az öröklési szerződés nem lép hatályba, ezért a szerződéskötés előtti eredeti állapotot kell visszaállítani függetlenül attól, hogy a felek jó-, vagy rosszhiszeműek voltak.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a törvényes örökösnek a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozata, melyben az öröklési szerződést érvényesnek fogadja el, tartalmában a megtámadási jogáról való lemondásnak minősül, amely a felperest köti. Ennek megtámadására a Ptk. 210. §-a szerinti általános ügyleti megtámadási szabályok szerint van lehetőség. Ezen okokra hivatkozással a felperes a lemondó nyilatkozatát nem támadta meg, ezért az öröklési szerződés megtámadására nem jogosult.

Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Ptk. 657. § (1) bekezdése a törvény erejénél fogva kizárja, hogy az örökhagyó az öröklési szerződéssel lekötött vagyonáról élők között vagy halál esetére rendelkezzen. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése az öröklési szerződés érvényességének nem feltétele, az a (2) bekezdéssel összhangban a szerződéses örökös jogát védi. A tilalmat az örökhagyóval szerződő fél javára a tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Ahhoz nem a szerződés érvényessége kötődik, hanem az a hatálya, hogy a szerződésen alapuló további jogokat, valamint végrehajtási jogot csak a tilalom jogosultjának a hozzájárulásával lehet bejegyezni.

A szerződéses örökös jogainak védelme mellett a forgalom biztonságát és az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége elvének érvényesülését is biztosítja.

A 657. §-ának két bekezdése közötti összhang az által teremtődik meg, hogy míg a (2) bekezdés a harmadik személy jóhiszemű, ellenérték fejében történt jogszerzését nem tekinti semmisnek, az (1) bekezdés alapján harmadik személy arra nem hivatkozhat, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adat, bejegyzett jog vagy tény fennállásáról nem tudott.

Helyes az a jogerős ítélet szerinti érvelés is, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése felfüggesztő feltételként nem értékelhető, mivel a felfüggesztő feltételt a feleknek kell a szerződésben meghatározni, az nem jogszabályi kikötés.

(Kúria Pfv. I. 21.714/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Nagy Zoltán ügyvéd által képviselt V. K.-né felperesnek a Nagy-György Anita Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy-György Anita ügyvéd) által képviselt G. I. L. I. r., G. I. L.-né II. r., a dr. Remeczki Gábor ügyvéd által képviselt M. B. III. r., a dr. Nyilas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nyilas Péter ügyvéd) és a Sárvári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárvári Nóra ügyvéd) által képviselt E. Zrt. IV. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 65.P.25.190/2010. számon folyamatban volt és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Pf.21.716/2011/7. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 32. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi