A Tatabányai Törvényszék K.20405/2011/36. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 30. §, 62. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. §] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

Kapcsolódó határozatok:

*Tatabányai Törvényszék K.20405/2011/36.*, Kúria Kfv.37114/2013/7., 3301/2018. (X. 1.) AB végzés

***********

A Tatabányai Törvényszék előtt a Mozsolits Ügyvédi Iroda által képviselt I. r., II.r. és III.r.,Zwierczykné dr. Szakál Ibolya ügyvéd által képviselt VII.rendű felperes neve IV.r. felpereseknek, I.rendű alperes neve I.r., és a Zwierczykné dr. Szakál Ibolya ügyvéd által képviselt VII.rendű felperes neve II.r. alperesek ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperesek keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt az I.r. alperes részére fejenként 10.000.- (Tízezer) Ft perköltséget fizessenek meg.

Kötelezi az I-II.-III.r. felpereseket, hogy a Magyar Állam részére a NAV Illetékfőosztály külön felhívására egyetemlegesen 15.000.- (Tizenötezer) Ft illetéket fizessenek meg, míg az ezt meghaladó 5.000.- (Ötezer) Ft illeték IV.r. felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam terhén marad.

Kimondja, hogy az ezt meghaladó perköltségüket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A törvényszék a felperesek keresetlevelei, az alperesek ellenkérelme, a csatolt közigazgatási iratok, valamint a per során kirendelt T1 igazságügyi szakértő szakvéleménye és a tanúként meghallgatott kisajátítási szakértő T2 szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 30. § (1) és (7) bekezdésre hivatkozással T3 és T4 jogi képviselőjük, T5 útján építési korlátozási, kártalanítási kérelmet nyújtott be 2010. szeptember 6-án az esztergomi ............, 1208 nm területű kivett udvar, szőlő művelési ágú, 1/2- 1/2 tulajdoni részben T6 és T7 ............... lakosok tulajdonában álló, valamint az ......................., 2617 nm területű kivett lakóház, udvar művelési ágú, 1/2-1/2 részben T3 és T4 ............... lakosok tulajdonában álló, és T8 .............. lakos haszonélvezeti jogával terhelt külterületi ingatlanok övezeti átsorolására hivatkozással a I.rendű alperes nevenál.

A kérelmezők állítása szerint az ingatlanokat is magába foglaló övezetet a 41/2005. (XI.5.) Önkormányzati rendelet minősítette át úgy, hogy az ingatlanok beépíthetősége megszűnt, ezáltal értékük az új szabályozás előtti állapothoz képest jelentősen csökkent. A kérelmezők egyrészt azt az értékkülönbözetet kívánták a hatósági eljárás során megtéríttetni, mely abból eredt, hogy korábban a tulajdonukban álló ...................... ingatlant 2009. június 25. napján az övezeti átsorolás miatt csak 6 millió forintért tudták eladni T6 és T7 részére, holott az, amennyiben az átsorolás nem történt volna meg, 16.700.000.- Ft értéket képezett. Állításuk szerint övezeti átsorolás eredményeként az 1/2-1/2 tulajdoni részarányukban álló ..................... ingatlan forgalmi értéke is jelentősen csökkent, ezáltal 21.400.000.- Ft káruk keletkezett.

A benyújtott kérelemből és a mellékleteiből megállapítást nyert, hogy a kérelmezők 2000. szeptember 22-én szerezték meg az ..................ingatlan tulajdonjogát. Ezt később megosztották négy önálló telekre. Ebből keletkezett a ...........................................ingatlanok. A ................... ingatlant 2002-ben, .................. ingatlant pedig 2009. június 25-én értékesítették. A ....................... ingatlanra lakóházat építettek, majd a ...................... ingatlant 2008-ban telekegyesítéssel beleolvasztották a ..................... ingatlanba.

A .................... ingatlan eladásakor a vételárat attól tették függővé, hogy a vevő szerezhet-e rá építési engedélyt. Mivel nem szerezhetett, 6.000.000. Ft-ért adták el. Állításuk szerint ekkor jutott tudomásukra, hogy az ingatlanokat is magába foglaló övezeti átsorolás történt. Ennek alapján a korábban építési tilalommal terhelt ingatlant közparkká minősítette át. Erre hivatkozással 2009 augusztusában kártalanítási ajánlatot küldtek az esztergomi önkormányzat részére, melyre a két további sürgető levélre a kérelem benyújtásáig, egészen 2010. szeptemberéig nem érkezett válasz.

Az ...................... önkormányzat megkeresését követően megállapítható volt, hogy az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésekor az övezetre a 31/1995. (XII.21.) KT. rendelet, azaz az Általános Rendezési Terv (ÁRT) előírásai vonatkoztak.

Az ÁRT. 1.4. Területfelhasználási terv c/ jelű tervlapja alapján a 32-es, a"jelentős zöldfelületet igénylő intézményterület" területfelhasználási egységbe tartozott, mely intézményi beépítési övezetet jelölt, maximum 30 %-os beépíthetőséggel. A területen az akkor hatályos OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) közzétételéről szóló 2/1986. (II.27.) ÉVM rendelet 34. § alapján alapfokú intézmények építményei, lakó- és szállásépületek, közhasználatú kerttel is rendelkező intézmények, személygépjármű tárolók, üzemanyagtöltő állomások, kocsimosók és személygépjárművek karbantartó műhelyei, továbbá az intézmények rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények elhelyezésére volt lehetőség. Ezt követően 2003. december 31. és 2004. májusa között a területre a 10/2003. (II.20.) és a 21/2004. (V.20.) Ör. vonatkozott az övezetre a helyi építési szabályzat elfogadásáig, amely változási tilalmat írt elő.

A képviselő-testület 2005. november 5-én fogadta el a ........................... helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2005.(XI.5.) Ör.-et, amely a kérelem beadásakor is hatályban volt. A hatályba lépés pedig a rendelet megalkotásának napja volt, azaz 2005. november 5. A rendelet elfogadásakor a kérelmezők tulajdonában három ingatlan volt, ....................., amelyek a közpark besorolást kapták.

A ............. ingatlanra a jogi képviselő 2009. augusztus 14-én küldte meg a tulajdonosok kártalanítási ajánlatát az ...................... Város Polgármesterének, míg a ................. ingatlan vonatkozásában 2009. október 13-án. A benyújtást megelőzően 2009. szeptember 25-én már az ingatlant T6, és T7 javára a földhivatal átjegyezte.

Az ügyben eljárt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya ....................számú, Tatabányán 2011. január 25-én kelt határozattal az építési korlátozás után járó kártalanítási kérelemnek részben helyt adott, ..................Város Önkormányzatát 13.028.000.- Ft kártalanítási összeg megfizetésére kötelezte a ................... ingatlan vonatkozásában. Az összegből a két tulajdonos T3 és T4 javára fejenként 5.421.500.- Ft-ot állapított meg, míg a haszonélvező T8 részére 2.185.000.- Ft-ot határozott meg. Ezek összessége tette ki a 13.028.000.- Ft kártalanítási összeget.

A határozat indokolása megállapítja, hogy a ............... vonatkozásában elfogadhatónak tekintette a kérelmet és megalapozottnak az Étv. 30. § (1) bekezdés alapján. Figyelemmel arra, hogy az Étv. 30. § (7) bekezdésbe foglalt egyezségre nyitva álló egy éves határidő eredménytelenül telt el, ezért érdemben bírálta el az ügyet. Kirendelte a kártalanítási összeg megállapítására T2 igazságügyi kisajátítási szakértőt, aki a kirendelő végzésbe foglalt szempontok alapján a telkek értékét a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló módszerrel határozta meg. Az értéket a beszerezhető piaci információkra és az adóhivatal illetékfőosztályának adatszolgáltatására alapította. Az összehasonlításra alkalmatlannak talált legalacsonyabb és legmagasabb értékeket figyelmen kívül hagyva határozta meg az értéket. Vizsgálta az ingatlan fekvését, nagyságát, megközelíthetőségét, a településen belüli elhelyezkedését és azt, hogy haszonélvezeti joggal terhelt.