A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20927/2012/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.927/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Nándori Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nándori Dóra ügyvéd) által képviselt (I.r. felperes neve, címe) I. rendű, (II.r. felperes neve, címe) II. rendű, (III.r. felperes neve, címe) III. rendű felpereseknek a Dr. Róna András Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Róna András ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. január 10-én kelt 19.P.27.980/2010/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. és 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és az elsőfokú ítélet rendelkező részének az első és második részben megállapított jogsértés helyett azt állapítja meg, hogy az alperes azzal, hogy a 2010. június 18-i lakásszövetkezeti közgyűlésen, a 2010. júliusában kelt körlevelében, valamint a 2010. szeptember 14-én kelt "Határozat" elnevezésű iratában megalapozatlanul állította, hogy a ... szám alatti Lakásszövetkezet igazgatóságának tagjai (I-II. rendű felperesek) által a közgyűlési szavazásra harmadik személyt feljogosító, általuk tanúként aláírt meghatalmazásokat befolyással, ígérgetéssel, fenyegetéssel, etikátlan eszközökkel szerezték meg, megsértette ... I. rendű és ... II. rendű felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a ...-i levelében, valamint a 2010. szeptember 14-i keltű "Határozat" elnevezésű iratában és a 2010. október 5-i lakásszövetkezeti közgyűlésen megalapozatlanul állította, hogy a 2010. február 5-i lakásszövetkezeti közgyűlés határozatai érvénytelenek, mert a közgyűlés jegyzőkönyve nem került hitelesítésre, megsértette ... I. rendű, ... II. rendű és ... III. rendű felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy 24.000 (huszonnégyezer) forint, az alperest, hogy 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek a ... számú Lakásszövetkezet igazgatóságának a tagjai, az I. rendű felperes az az igazgatóság elnöke.

Keresetükben a következőket kérték:

- az alperes 2010. február 17-én kelt körlevelében, a 2010. június 18-i közgyűlésen, a 2010. júliusában kelt körlevelében, valamint a 2010. szeptember 14-i "Határozat" elnevezésű levelében megtett, a felperesek közgyűlési előterjesztéseit támogató, meghatalmazott útján magukat közgyűlésen képviseltető lakásszövetkezeti tagok által adott meghatalmazások érvényessége körében megtett állításai;

- az alperes 2010. szeptember 14-i "Határozat" elnevezésű levelében, a 2010. október 5-i közgyűlésen megtett, a felperesek által elvégeztetett építési munkák jogszerűsége, az ezen építési munkák ellenértékének kifizetése, a munkálatokra elköltött pénzek felhasználásának jogszerűsége, azaz a lakásszövetkezet vagyonával történő gazdálkodás körében megtett kijelentései, továbbá

- az alperesnek a 2010. február 17-i levelében a 2010. október 5-i közgyűlésen és a 2010. szeptember 14-én kelt "Határozat" elnevezésű levelében a közgyűlési határozat érvényességével kapcsolatosan megtett kijelentései

miatt kérték annak megállapítását, hogy az alperes a fenti időpontokban és okiratokban megtett, a keresetlevélben idézett valótlan tényállításaival megsértette a felperesek személyhez fűződő jogát, jóhírnevét. Kérték az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint arra történő kötelezését, hogy a valótlan kijelentéseiért kérjen bocsánatot a felperesektől, mely bocsánatkérést az ítélet rendelkező részével együtt valamennyi lakásszövetkezeti lakó részére saját költségén, ajánlott levélben juttassa el, továbbá személyenként 300.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés és ennek a 2010. február 17. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére is kérték kötelezni az alperest.

A felperesek álláspontja szerint az alperes megállapításai valótlanok, a felperesek személyére nézve sértőek. A meghatalmazások érvényességének kétségbe vonása körében előadták, hogy az alperesi állítások azt a látszatot keltik, miszerint kétséges lenne a felperesek által tanúként aláírt meghatalmazások érvényessége azáltal, hogy azt a felperesek, mint igazgatósági tagok tanúként igazolták. Az alperes sértő kijelentései azt a hamis látszatot keltik, miszerint a felperesek által tanúként hitelesített, harmadik személy számára szóló meghatalmazás azáltal érvénytelen, hogy azt az igazgatóság tagjai tanúsították.

A közgyűlés felhatalmazása nélkül elvégzett munkálatokkal kapcsolatosan sérelmezett alperesi kijelentések vonatkozásában a felperesek álláspontja az volt, hogy az alperes a per tárgyává tett kijelentéseivel burkoltan a felperesek személyét érintő sikkasztásra tesz utalást. Kijelentései valótlanok, megalapozatlanok, a felperesekbe vetett bizalmat durván sértik. A felperesek valamennyi lakásszövetkezeti munkák megrendeléséhez közgyűlési felhatalmazással rendelkeztek, a vállalkozói díjakat szerződésszerű teljesítés ellenében fizették ki.

Előadták továbbá, hogy az alperes a lakásszövetkezet 2010. február 5-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvének hitelesítését megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő tagként indokolatlanul megtagadta. A közgyűlési határozatok a jegyzőkönyv hitelesítése nélkül is érvényesen létrejöttek, azt a bíróság nem nyilvánította érvénytelennek. Ezért a sérelmezett okiratokban az alperes a közgyűlési határozat érvényességét megalapozatlanul és oly módon vitatta, hogy valótlan állításai a felperesek jóhírnevét megsértették. Az alperes olyan látszatot keltett, mintha jogszabályellenes határozatok érvénytelen felhatalmazás alapján járnának el a közös költség behajtásakor, illetve a felújítási munkálatok elkezdésekor.

Kifogásolták továbbá, hogy az alperes valótlanul próbálta összemosni a felperesek személyét okirat-hamisítás bűncselekmény elkövetésével, amikor azt a valótlan, felpereseket sértő látszatot keltette, mintha az igazgatóság tagjai törvénytelen eszközöket vettek volna igénybe a megválasztásukhoz, amelyek során közokiratot hamisítottak és emiatt a személyükkel szemben alapos gyanú merült volna fel a nyomozati eljárás során.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint valamennyi kérdésben megalapozottan fejtette ki véleményét, bizonyos vitatott ügyekben büntetőeljárás is indult. Vitatta a felperesek igényérvényesítési jogosultságát, miután a keresetben sérelmezett állítások az intéző bizottság, mint testület tevékenységére vonatkoznak, a testület működését általában bíráló tényállítás pedig nem vonatkoztatható külön-külön a testület minden egyes tagjára, ezért az nem szolgálhat alapul a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásához. Álláspontja szerint a felperesek, mint helyi közösségi vezetők közszereplők, így tűrniük kell a fokozott bírálatot is.