A Kúria Pfv.22020/2012/8. számú precedensképes határozata találmányi díj megfizetése tárgyában. [1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 13. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A szolgálati találmány feltalálóját csak a szabadalom oltalmi körébe tartozó hasznosítás után illeti meg a találmányi díj. 1995. XXXIII. Tv. 13. § (1) a)

***********

Pfv.IV.22.020/2012/8.szám

A Kúria a Vigh Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Vigh Károly ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dallos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Dallos Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes ellen találmányi díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 3.P.20.336/2007. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.712/2012/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 105. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 254.000 (kettőszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes 60%-ban feltalálója az 1990. december 29-ei elsőbbségű, .. lajstromszámú "Eljárás olajos iszap ártalmatlanítására", illetve a .. lajstromszámú "Eljárás és ülepítő berendezés olajos iszap előkezelésére" című szolgálati találmányoknak, amelyeknek a felperes korábbi munkáltatója, az alperes a szabadalmasa. Az alperes a veszélyes hulladékok átvételének és kezelésének engedélyezése, illetve az engedély meghosszabbítása iránt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől (a továbbiakban: Felügyelőség) kért engedélyt. Az engedélyben a Felügyelet megszabta a kezelésre átvehető, EWC (European Waste Catalog) számmal jelölt veszélyes hulladék nevét és fajtáját, tonnában meghatározott éves mennyiségét, a kezelés módját és technológiáját. A szabadalmak hasznosítása után az 1990. január 1. és 1994. december 31. közötti időszakra a Fővárosi Bíróság - a Legfelsőbb Bíróság Pf.IV.22.339/1995/3. számú ítéletével helybenhagyott - 3.P.27.263/1992/32. számú ítéletével az alperest a felperes részére összesen 3.889.530 forint találmányi díj és kamatai megfizetésére kötelezte, a díj mértékét az alperes teljes árbevételének 5 %-ában állapította meg. Ezt követően 2005. végéig a felek évente kötöttek írásban, azonos tartalommal találmányi díjszerződést, amelyben rögzítették, hogy a per tárgyát képező szolgálati találmányok után a feltalálói díj mértéke az árbevétel 5 %-a és ennek 60 %-a illeti meg a felperest. Rendelkeztek arról is, hogy a találmányokkal összefüggő árbevétel alakulását negyedévenként állapítják meg, majd azt követően történik a díj átutalása. A feltalálók negyedéves ütemezésben a mennyiségre és az árbevételre vonatkozó elszámolással éveken át megkapták a találmányi díjat. Az alperes 2005. közepéig nem vitatta, hogy a bérártalmatlanítás esetében is köteles a díjfizetésre. Ettől kezdve azonban az alperes eltért az addig folytatott elszámolási gyakorlattól és nem a valós adatok szerint teljesítette a fizetést, majd a cégvezetés ismételt változását követően a díjat a korábbi szerződési gyakorlatnak megfelelően számolta ki és utalta át.

A felperes - aggályosnak találva az alperes által közölt mennyiségre és árbevételre vonatkozó adatokat - többször módosított keresetében a szilárd olajos hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatban 1995. januárjától 2010. végéig összesen 41.741.767 forint, a folyékony, iszapszerű, olajos hulladék ártalmatlanítása után 2002. januárjától 2009. végéig 17.239.341 forint találmányi díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Számítását a Felügyelet mennyiségi adatai és az alperes díjtáblázata alapján végezte, igazságügyi könyvszakértő kirendelését nem kérte.

Az alperes a követelést 5.782.009 forint erejéig elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy díjfizetési kötelezettségének eleget tett, az olajos föld ártalmatlanítása után azonban fizetési kötelezettség nem terheli, mert az nem a .. lajstromszámú szabadalom alapján történik. A perben már nem vitatta, hogy fizetési kötelezettsége a bérártalmatlanítás után is fennáll.

A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 5.782.009 forintot és 2.002.354 forint után 2005. július 1-től, 2.502.851 forint után 2006. július 1-től, valamint 1.276.744 forint után 2007. július 1-től a kifizetésig esedékes törvényes késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére 100.000 forint elsőfokú és 254.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Rendelkezése szerint a felperes 593.000 forint elsőfokú és 2.500.000 forint másodfokú illeték, az alperes 300.000 forint elsőfokú illeték megfizetésére köteles.

A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitatott, hogy a felperest a perbeli két szolgálati találmányának hasznosítása után díj illeti meg, amelynek mértékét a felek írásban, majd 2005 után ráutaló magatartással megkötött szerződésekben az elért árbevétel 5%-ában határozták meg. A felek eltérő álláspontot foglaltak el abban a kérdésben, hogy a közöttük évente megkötött találmányi díjszerződések alapján valamennyi halmazállapotú vagy csak az iszapos konzisztenciájú olajos hulladék ártalmatlanítása után illette-e meg hasznosítási díj a felperest, illetve korábban fizetett-e az alperes a földszerű olajos hulladék kezelése után. A szerződés értelmezéséhez, amely mindkét perbeli szabadalom hasznosítására vonatkozott, nélkülözhetetlen volt az oltalmi kör vizsgálata, mert csak ennek alapján volt meghatározható, hogy mire terjedt ki a felek ügyleti akarata. A perben kirendelt igazságügyi szakértő az igénypontok elemzése alapján egyértelműen megállapította, hogy mindkét perbeli szabadalom oltalma az iszap alapú olajos szennyeződések tisztítására vonatkozik. Ezt nyilvánvalóvá teszi, hogy mindkét találmány kiindulási anyaga az olajos iszap és ennek a szárazanyag tartalma is pontosan rögzített. A perben nem volt jelentősége a felperes azon érvelésének, hogy a szárazanyagtartalom felső határának eltörlésével a .. lajstromszámú szabadalom bármilyen halmazállapotú szennyezett hulladék tisztítására alkalmassá vált. A szabadalmi igénypont módosítására ugyanis nem került sor, a megállapodás alapján pedig az alperes a szolgálati találmányok szerinti eljárások hasznosítása után volt köteles díjat fizetni. Ezért az alperesnél alkalmazott technológiai leírásnak, illetve a felügyelőségi engedély tartalmának nem volt ügydöntő jelentősége. Azt pedig még a felperes által felkért szakértő is rögzítette, hogy a Felügyelőség nem az igényponttal azonos technológiára adott az alperesnek engedélyt. A felek szerződési akarata tehát a perbeli két szabadalom hasznosítására vonatkozott, a szabadalmak oltalmi köre azonban csak az olajos iszap ártalmatlanítására terjed ki, ezért a "földszerű" olajos szennyeződés ártalmatlanításával kapcsolatos igény nem alapos. A felperes téves álláspontjával szemben ez a megállapítás nem ellentétes a felek között korábban folyamatban volt perben hozott jogerős döntéssel, mert abban szilárd olajos hulladékra vonatkozó rendelkezés nem szerepel. Miután a szilárd anyag tekintetében a kereset nem alapos, nincs jelentősége annak, hogy az alperes korábban fizetett-e díjat az ilyen anyagok ártalmatlanítása után.