62004CO0007_SUM[1]

A Bíróság elnökének 2004. szeptember 27-i végzése. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd. Fellebbezés - Ideiglenes intézkedés iránti eljárás - Verseny - Közigazgatási eljárás - Helyszíni vizsgálat során lefoglalt dokumentumok - Az ügyvéd és ügyfele közti kommunikáció szakmai titokként való kezelésének Bizottság általi megtagadása - Korlátok. C-7/04. P(R). sz. ügy

C-7/04. P(R). sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd

"Fellebbezés - Ideiglenes intézkedés iránti eljárás - Verseny - Közigazgatási eljárás - Helyszíni vizsgálat során lefoglalt dokumentumok - Az ügyvéd és ügyfele közti kommunikáció szakmai titokként való kezelésének Bizottság általi megtagadása - Korlátok"

A végzés összefoglalása

1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Ideiglenes intézkedések - Az elrendelés feltételei - "Fumus boni juris" - Súlyos és helyrehozhatatlan kár - Kumulatív jelleg

(EK 243. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk, 2. §; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

2. Verseny - Közigazgatási eljárás - A Bizottság vizsgálati hatásköre - Helyszíni vizsgálatot elrendelő vagy vizsgálat során lemásolt dokumentumok tartalmának szakmai titokként való kezelését elutasító határozat - A közösségi bíróság általi megsemmisítés - Joghatások - A jogellenesen megszerzett dokumentumok és információk Bizottság általi felhasználásnak tilalma

(17. számú tanácsi rendelet, 14. cikk, 3. §)

3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - A végrehajtás felfüggesztése - A megadás feltételei - Súlyos és helyrehozhatatlan kár - A 17. számú tanácsi rendelet 14. cikkén alapuló helyszíni vizsgálat során lemásolt dokumentumok titkos kezelésére vonatkozó kérelem Bizottság általi elutasításából származó kár - Hiány

(EK 242. cikk és EK 243. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk, 2. §; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

1. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelhet el ideiglenes intézkedést, ha első ránézésre (prima facie) valószínűsíthető, hogy elrendelése jogi és ténybeli alapon indokolt (a fumus boni juris feltétele); ha elrendelése sürgős, abban az értelemben, hogy szükséges annak elkerüléséhez, hogy a felperes érdekei súlyosan és helyrehozhatatlanul sérüljenek; továbbá ha az ideiglenes intézkedést még az alapeljárásbeli ítélethozatalt megelőzően rendelik el, és az ideiglenes intézkedés még az ítélethozatal előtt fejti ki hatásait. Ezek konjunktív feltételek, vagyis ha közülük bármelyik nem teljesül, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani.

(vö. 28. pont)

2. Amennyiben a közösségi bíró megsemmisíti azon határozatot, amellyel a helyszíni vizsgálat elrendelésre került, akkor emiatt közösségi versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos eljárás keretében a Bizottság nem használhatja fel a helyszíni vizsgálat során szerzett dokumentumokat vagy bizonyítékokat, mert különben kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy a közösségi bíró megsemmisíti a jogsértéssel kapcsolatos határozatot annyiban, amennyiben az ilyen bizonyítékokon alapul.

Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni az olyan határozat esetében, amelyben a Bizottság egy vagy több dokumentum vonatkozásában megtagadja a szakmai titok védelmét, és amelyet a közösségi bíró megsemmisít.

(vö. 37-38. pont)

3. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a későbbi végső határozat teljes érvényesülésének biztosítása, hogy így a Bíróság által biztosított jogvédelembe ne kerüljön hézag. E célból a sürgősséget annak a fényében kell mérlegelni, hogy mennyire szükséges ideiglenesen végzést hozni annak érdekében, hogy az ideiglenes védelmet kérő felet ne érje súlyos és helyrehozhatatlan sérelem.

Nem teljesül a sürgősségre vonatkozó feltétel a 17. számú rendelet 14. cikkének 3. §-a alapján elrendelt helyszíni vizsgálat során lemásolt és lezárt borítékban elhelyezett dokumentumok - amelyek a vállalkozás állítása szerint szakmai titok védelme alatt állnak - megismerésére vonatkozó bizottsági határozat végrehajtására irányuló felfüggesztési kérelem esetén. Ha ugyanis ezen határozatot később jogellenesnek találnák, a Bizottság kénytelen lenne aktájából kivenni a jogellenesség által érintett dokumentumokat, így azokat bizonyítékként sem tudná felhasználni; éppen ezért ezen dokumentumok egy, a közösségi versenyszabályok megsértése miatt a Bizottság által lefolytatott eljárásban történő jogellenes felhasználása pusztán elméletileg lehetséges, és mindenesetre kevéssé valószínű.

Ezenfelül még akkor is, ha az említett dokumentumokban lévő információk Bizottság általi megismerése - anélkül, hogy azokat egy, a közösségi versenyszabályok megsértése miatti eljárásban felhasználnák - esetleg sértheti a szakmai titok védelmét, ez a körülmény - figyelembe véve azt, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy ezekhez a dokumentumokhoz harmadik felek számára nem enged hozzáférést - önmagában nem indokolja a sürgősség feltételeinek fennállását. A helyszíni vizsgálat során a bizottsági tisztviselők által, még ha felületesen is, de már megvizsgált dokumentumok alaposabb megismeréséből esetlegesen származó kár ugyanis nem alapozza meg egy súlyos és helyrehozhatatlan sérelem létezését, mivel a Bizottság az így szerzett információkat nem használhatja fel.

(vö. 36., 39-44. pont)

A BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2004. szeptember 27. (*)

"Fellebbezés - Ideiglenes intézkedés iránti eljárás - Verseny - Közigazgatási eljárás - Helyszíni vizsgálat során lefoglalt dokumentumok - Az ügyvéd és ügyfele közti kommunikáció szakmai titokként való kezelésének Bizottság általi megtagadása - Határok"

A C-7/04. P(R). sz. ügyben,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: R. Wainwright és C. Ingen-Housz, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

fellebbezőnek

a Bíróság alapokmánya 57. cikkének második bekezdése alapján 2004. január 9-én benyújtott fellebbezési kérelme tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

az Akzo Nobel Chemicals Ltd (székhely: London [Egyesült Királyság]) és az Akcros Chemicals Ltd (székhely: Surrey [Egyesült Királyság]) (képviseli: C. Swaak ügyvéd és M. Mollica ügyvéd)

felperesek az elsőfokú eljárásban,

támogatják:

a European Company Lawyers Association (ECLA) (képviseli: M. Dolmans advocaat és K. Nordlander advokat, J. Temple-Lang solicitor meghatalmazásában),

a Council of the Bars and Law Societies of the European Union (CCBE) (képviseli: J. Flynn QC),

az Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten (képviseli: O. Brouwer avocaat)

beavatkozók,

A BÍRÓSÁG ELNÖKE,

A. Tizzano főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 A jelen fellebbezést az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága elnökének 2003. október 30-án az Azko Nobel Ltd és Akcros Chemicals kontra Bizottság ügyben (T-125/03. R. és T-253/03. R. sz. egyesített ügyek, az EBHT-ban még nem tették közzé) hozott végzése (a továbbiakban: a megtámadott végzés) ellen nyújtották be.

2 E végzésben az Elsőfokú Bíróság elnöke egyfelől elutasította azt a kérelmet, amely egyrészt arra irányult, hogy az Európai Közösségek Bizottságának 2003. január 30-i határozatát - amely arra utasította az Akzo Nobel Chemicals Ltd-et, az Akcros Chemicals Ltd-et és az Akcros Chemicals-t, valamint ezek leányvállalatait, hogy az EK-Szerződés 81. és 82. cikkek alkalmazásáról szóló első, 1962. február 6-i tanácsi rendelet (HL 1962, 13., 204. o.) 14. cikk (3) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatnak vessék alá magukat - módosító 2003. február 10-i bizottsági határozat végrehajtása kerüljön felfüggesztésre, másrészt arra, hogy a felperesek érdekeinek védelmére más ideiglenes intézkedéseket rendeljenek el (T-125/03 R. sz. ügy). Másfelől az Elsőfokú Bíróság elnöke részben elutasította azt a kérelmet, amely egyrészt arra irányult, hogy függesszék fel annak a 2003. május 8-i bizottsági határozatnak a végrehajtását, amely egy helyszíni vizsgálat során fénymásolt öt dokumentum szakmai titokként való kezelését utasította el, másrészt pedig arra, hogy a felperesek érdekeinek védelmében más ideiglenes intézkedéseket rendeljen el (T-253/03. R. sz. ügy).

3 2004. február 16-án az Akzo Nobel Chemicals Ltd és az Akcros Chemicals Ltd (a továbbiakban: Akzo) csatlakozó fellebbezési kérelmet nyújtottak be, amely arra irányult, hogy a megtámadott végzést semmisítsék meg annyiban, amennyiben az a T-125/03 R. sz. ügyben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet teljes mértékben, a T-253/03 R. sz. ügyben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet pedig részben elutasítja.

4 A beavatkozó felek 2004. február 16-i beadványaikban megtették észrevételeiket az Akzo kérelmeinek támogatására.

5 A Bizottság 2004. április 16-án nyújtotta be a csatlakozó fellebbezéssel kapcsolatos észrevételeit, miután határidő-hosszabbítást kapott ezek benyújtására.

6 Mivel az írásbeli észrevételek a kérelmek elbírálásához szükséges minden információt tartalmaznak, a felek szóbeli észrevételeinek meghallgatására nincsen szükség.

A tényállás és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás

7 Az ügy hátterében álló tényállást és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárást a megtámadott végzés 1.-20. bekezdései a következőképpen összegzik:

"1 2003. február 10-én a Bizottság az EK-Szerződés 81. és 82. cikkeinek alkalmazásáról szóló első, 1962. február 6-i tanácsi rendelet (HL 1962. sz., 13., 204. o.) 14. cikk (3) bekezdése alapján határozatot hozott (a továbbiakban: 2003. február 10-i határozat) annak a 2003. január 30-i bizottsági határozatnak a módosításáról, amelyben a Bizottság arra utasította az Akzo Nobel Chemicals Ltd-et és az Akcros Chemicals Ltd-et (a továbbiakban: felperesek), valamint ezek leányvállalatait, hogy olyan helyszíni vizsgálatnak vessék magukat alá, amelynek célja bizonyítékok felkutatása esetleges versenyellenes magatartásokról (a továbbiakban: 2003. január 30-i határozat).

2 2003. február 12-én és 13-án bizottsági tisztviselők az említett határozatok alapján az Office of Fair Trading (brit versenyhatóság) képviselőinek segítségével helyszíni vizsgálatot folytattak le a felperesek Manchester-Ecclesben (Egyesült Királyság) található helyiségeiben. A vizsgálat alatt a Bizottság tisztviselői nagy számú dokumentumról készítettek másolatot.

3 E cselekmények során a felperesek képviselői felhívták a bizottsági tisztviselők figyelmét arra, hogy egy konkrét dossziéban található néhány dokumentumot védhet az ügyvédekkel folytatott kommunikációra vonatkozó szakmai titoktartás ("legal professional privilege"), és ezért azokhoz a Bizottság nem férhet hozzá.

4 A bizottsági tisztviselők ezek után közölték a felperesek képviselőivel, hogy a szóban forgó dokumentumokat felületesen - azok átvizsgálása nélkül - át kell nézniük annak érdekében, hogy ők maguk dönthessék el, hogy az igényelt védelem esetlegesen vonatkozik-e azokra. Hosszú vitát követően és miután a Bizottság tisztviselői és az Office of Fair Trading felhívták a felperesek képviselőinek figyelmét azokra a büntetőjogi következményekre, amelyeket a vizsgálat akadályozása maga után vonhat, az a döntés született, hogy a vizsgálat felelőse a felperesek egyik képviselőjének közvetlen jelenlétében felületesen átnézi a dokumentumokat. Arról is döntés született, hogy amennyiben ez a képviselő úgy tartaná, hogy egy dokumentum szakmai titok védelme alá esik, részletesebben meg kell indokolnia kérelmét.

5 A felperesek által megjelölt dossziéban lévő dokumentumok átvizsgálása során nézeteltérés bontakozott ki öt dokumentummal kapcsolatban, amelyeket végül két különböző módon kezeltek.

6 E dokumentumok közül az első egy 2000. február 16-i dátummal ellátott, kétoldalas, gépelt feljegyzés, amelyet az Akcros Chemicals főigazgatója címzett egyik felettesének. A felperesek szerint a feljegyzés olyan információkat tartalmaz, amelyeket alkalmazottakkal folytatott belső megbeszélések során az Akcros Chemicals főigazgatója gyűjtött össze. Állításuk szerint ezeket az információkat azért gyűjtötték össze, hogy külső jogi tanácsot kapjanak egy olyan a versenyjognak való megfelelési program keretében, amelyet előzőleg az Akzo Nobel indított el.

7 A dokumentumok közül a második az előző pontban leírt kétoldalas feljegyzés egy második példánya, amelyen szerepel még egy kézzel írott megjegyzés, amely a felperesek egyik ügyvédjével való kapcsolatra utal, többek között az ügyvéd nevét is megemlítve.

8 A felperesek e két dokumentummal kapcsolatos magyarázatainak meghallgatását követően a bizottsági tisztviselők nem tudtak azonnal végső döntésre jutni arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó dokumentumokat milyen védelemben kell részesíteni. Ezért azokat lemásolták és egy lezárt borítékba helyezték, amelyet a vizsgálat befejeztével magukkal vittek. Kérelmükben a felperesek e két dokumentumot az "A sorozathoz" tartozóként jelölték meg.

9 A harmadik dokumentumot, amellyel kapcsolatban a bizottsági tisztviselők és a felperesek között vita bontakozott ki, az Akcros Chemicals főigazgatójának kézzel írt feljegyzései alkotják, amelyeket - a felperesek állítása szerint - a főigazgató az alkalmazottakkal folytatott megbeszélések során fogalmazott, és amelyeket az "A sorozat" nyomtatott feljegyzésének megfogalmazásához használtak fel.

10 Végül pedig a szóban forgó két utolsó dokumentum két elektronikus levél, az Akcros Chemicals főigazgatójának és az Akzo versenyjogi koordinátorának levélváltása. Ez utóbbi ügyvéd, a holland kamara tagja, aki akkoriban az Akzo Nobel jogi szolgálatának is tagja volt, tehát a cég állandó alkalmazásában állt.

11 Miután a vizsgálat felelőse megkapta ez utóbbi három dokumentumot és beszerezte a felperesek magyarázatait, úgy ítélte meg, hogy a dokumentumok biztosan nem esnek a szakmai titok védelme alá. Ezért lemásolta és belerakta azokat az aktába, anélkül, hogy lezárt borítékban elkülönítette volna a többi dokumentumtól, ahogyan azt az "A sorozatba" tartozó dokumentumokkal tette. Kérelmükben a felperesek e három dokumentumot úgy jelölték meg, mint amelyek a "B sorozathoz" tartoznak.

12 2003. február 17-én a felperesek levelet juttattak el a Bizottsághoz, amelyben kifejtették, hogy szerintük miért esnek a szakmai titok védelme alá mind az "A sorozat", mind a "B sorozat" dokumentumai.

13 2003. április elsején kelt levelében a Bizottság arról tájékoztatta a felpereseket, hogy a 2003. február 17-i levelükben kifejtett érvek nem győzték meg arról, hogy a szóban forgó dokumentumokat a szakmai titok védelme alá esnek. Ugyanebben a levélben azonban a Bizottság arra is felhívta a felperesek figyelmét, hogy kéthetes határidőn belül lehetőségük van észrevételeket tenni ehhez az előzetes értékeléshez, amely határidő leteltét követően a Bizottság végleges határozatot hoz.

14 2003. április 11-én a felperesek az EK-Szerződés 230. cikk (4) bekezdése alapján keresetet nyújtottak be az Elsőfokú Bíróság Hivatalához, amely különösen a 2003. február 10-i határozat és - ezáltal szükségszerűen- a 2003. január 30-i határozat megsemmisítésére irányult, annyiban, amennyiben a Bizottság abban látja eljárási cselekményének (amely elválaszthatatlan a határozattól) - a lefoglalásnak és/vagy a helyszíni vizsgálatnak és/vagy a szakmai titok védelme alá eső dokumentumok elolvasásának - jogosultságát és/vagy jogi alapját. Ez az ügy a T-125/03. számot viseli.

15 2003. április 17-én a felperesek tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy a T-125/03. sz. ügyben keresetet nyújtottak be. Arra is kitértek, hogy a keresetlevél tartalmazza azokat az észrevételeket is, amelyek megtételére a Bizottság 2003. április 1-jén hívta fel őket.

16 Ugyanezen a napon a felperesek keresetet nyújtottak be az EK 242. és 243. cikkei alapján, amely többek között arra irányult, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró függessze fel a 2003. február 10-i határozat és - ezáltal szükségszerűen - a 2003. január 30-i határozat végrehajtását. Ezt az ügyet a hivatal T-125/03. R. szám alatt vette nyilvántartásba.

17 2003. május 8-án a Bizottság a 17. rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján (a továbbiakban: a 2003. május 8-i határozat) meghozta határozatát. A határozat első cikkében a Bizottság elutasítja a felperesek arra irányuló kérelmét, hogy az "A sorozat" és a "B sorozat" dokumentumait juttassák vissza hozzájuk, továbbá hogy a Bizottság igazolja, hogy a dokumentumoknak a birtokában lévő minden másolatát megsemmisítette. Emellett a 2003. május 8-i határozat 2. cikkében a Bizottság kifejezi arra irányuló szándékát, hogy az "A sorozat" dokumentumait tartalmazó lezárt borítékot felnyitja. Mindazonáltal a Bizottság leszögezi, hogy erre a 2003. május 8-i határozat megtámadására nyitva álló fellebbezési határidő lejárta előtt nem kerít sort.

18 2003. május 14-én a Bizottság a T-125/03. R. sz. ügyben benyújtotta írásbeli észrevételeit az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez.

19 2003. május 22-én az Elsőfokú Bíróság elnöke felhívta a felpereseket arra, hogy tegyenek észrevételeket a T-125/03. R. sz. ügyben a 2003. május 8-i határozatból levonható következtetésekre vonatkozóan. 2003. június 9-én a felperesek benyújtották ezeket az észrevételeket, amelyekre a Bizottság 2003. július 3-án válaszolt.

20 2003. július 4-én az EK 230. cikk (4) bekezdése alapján a felperesek keresetet nyújtottak be az Elsőfokú Bíróság Hivatalához, amely a 2003. május 8-i határozat megsemmisítésére és a keresettel kapcsolatos költségeik Bizottság általi megtérítésre irányult. Ettől elkülönítve, 2003. július 11-én a felek ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be, amely többek között arra irányult, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró függessze fel a 2003. május 8-i határozat végrehajtását. Ez az ügy a T-253/03. R. számot viseli."

A megtámadott végzés

A T-125/03. R. sz. ügy

8 A T-125/03. R. sz. ügyben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró a megtámadott végzés 67. pontjában úgy ítélte meg, hogy a felek által a 2003. február 10-i határozat - és ezáltal szükségszerűen a 2003. január 30-i határozat - ellen felhozott jogalapok valójában e határozatokat időben követő és ráadásul különálló intézkedésekre vonatkoznak.

9 Az állandó közösségi ítélkezési gyakorlatra hivatkozva az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ezek után a fenti végzés 68. pontjában felhívta a figyelmet arra, hogy a 17. rendelet 14. cikkén alapuló vizsgálat keretében egy vállalkozás nem hivatkozhat a helyszíni vizsgálat lefolytatása során elkövetett jogsértésekre annak a határozatnak a megsemmisítésére irányuló kérelmének alátámasztására, amely alapján a Bizottság ezt a helyszíni vizsgálatot lefolytatja.

10 Mivel következésképpen a felperesek nem valószínűsítették, hogy első ránézésre (prima facie) az ideiglenes intézkedés elrendelése jogi és ténybeli alapon indokolt, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró elutasította a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet a T-125/03. R. sz. ügyben.

A T-253/03. R. sz. ügy

11 A T-253/03. R. sz. ügyben, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró először a második, a szakmai titok megszegésén alapuló jogalapot vizsgálta meg.

12 A bíró először is megjegyezte, hogy az Akzo nem állította, hogy az "A sorozat" dokumentumai egy külső ügyvéddel való kommunikáció eredményei lennének, vagy egy ilyen kommunikáció szövegét vagy tartalmát adnák vissza. Az Azko ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az "A sorozat" mindkét dokumentumát olyan feljegyzések adják, amelyeket egy ügyvéddel való telefonos konzultáció érdekében fogalmaztak meg.

13 Mivel az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy látta, hogy olyan fontos és összetett kérdésekkel áll szemben, amelyek célja bizonyos fokig a szakmai titok védelme ítélkezési gyakorlatban kialakult hatókörének kiterjesztése olyan tervezetekre vagy összefoglaló dokumentumokra, amelyeket kizárólag az ügyvéddel való konzultáció érdekében fogalmaztak meg, úgy ítélte meg, hogy ezeket a kérdéseket az alapeljárásban kell alaposan megvizsgálni és hogy a kereset az eljárásnak ebben a stádiumában nem tűnt egyértelműen alaptalannak.

14 Ami a "B sorozat" kézzel írt jegyzeteit illeti, azokat az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ugyanúgy értékelte, mint az "A sorozat" dokumentumait, tekintettel a két kategória közötti hasonlóságokra.

15 Ami pedig a "B sorozatnak" azt a két elektronikus levelét illeti, amelyeket az Akcros Chemicals főigazgatója és az Akzo Nobel versenyjogi koordinátora váltott, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró szerint ezeket nem ügyvéd és ügyfele váltotta, és ezért - az AM & S kontra Bizottság 155/79. sz. ügyben 1982. május 8-án hozott ítéletben (EBHT 1979., 1575. o.) lefektetett elveket alkalmazva - ezekre elvileg nem vonatkozik a szakmai titok védelme.

16 Ezt követően az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy ítélte meg, hogy a felperesek és a beavatkozó felek olyan érveket terjesztettek elő, amelyek első ránézésre (prima facie) valószínűleg a szakmai titok védelmének kiterjesztő értelmezését támasztják alá.

17 Mivel bonyolult kérdés annak eldöntése, hogy egy állandó jelleggel alkalmazott ügyvéd és a vállalkozás közti kommunikáció mely feltételek mellett tartozhat a szakmai titok védelmének hatókörébe, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy vélte, hogy annak megválaszolását az alapeljárásról ítélkező Elsőfokú Bíróságnak kell fenntartani.

18 A fent hivatkozott AM & S kontra Bizottság ügyben és az EK 242. cikkben lefektetett eljárási alapelvek megsértésén alapuló első jogalapot illetően pedig az ideiglenes intézkedésről határozó bíró az alapelvek felidézését követően azt elemezte, hogy a Bizottság a helyszíni vizsgálatot ténylegesen hogyan folytatta le.

19 A megtámadott végzés 137. bekezdésében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró egy olyan további kényes kérdést ismertetett, amelyet az első jogalap vet fel. Meg kellene ugyanis vizsgálni azt, hogy figyelembe véve a helyszíni vizsgálatnak alávetett vállalkozás kötelezettségét arra, hogy előterjessze azokat a tényeket, amelyek egy dokumentum védelmét alátámasztják, a bizottsági tisztviselőknek első ránézésre (prima facie) van-e joguk - ahogyan azt a jelen ügyben tették -felületesen megvizsgálni a dokumentumot annak eldöntésére, hogy szerintük az milyen védelem alá kell, hogy essen.

20 Ebben a tekintetben a megtámadott végzés 139. bekezdésében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy vélte, hogy nincs kizárva, hogy egy - a 17. rendelet 14. cikk (3) bekezdésén alapuló - helyszíni vizsgálat keretében a bizottsági tisztviselők még felületesen sem vizsgálhatják át azokat a dokumentumokat, amelyekről a vállalkozás azt állítja, hogy szakmai titok védelme alá tartoznak, kivéve, ha ahhoz a vállalkozás hozzájárul.

21 Mivel az ideiglenes intézkedésről határozó bíró az AM & S kontra Bizottság ügyben megfogalmazott eljárás értelmezésére vonatkozó bonyolult kérdéssel állt szemben és mivel nem lehetett kizárni azt, hogy a Bizottság az ebben az ügyben lefektetett eljárási elveket nem szegte meg, elfogadta, hogy mind az "A sorozat", mind a "B sorozat" dokumentumainak vonatkozásában első ránézésre (prima facie) valószínűsíthető, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése jogi és ténybeli alapon indokolt.

22 Ezt követően elismerte, hogy a kért ideiglenes intézkedések elrendelése sürgős. Az "A sorozat" dokumentumainak vonatkozásában ugyanis - ezekhez a Bizottság még nem fért hozzá - súlyos és helyrehozhatatlan jogsérelem elhárítása érdekében arra szükséges utasítani a Bizottságot, hogy e dokumentumokat ne ismerje meg és hogy a 2003. május 8-i határozat 2. cikkének végrehajtását függessze fel.

23 Ezzel szemben a "B sorozat" dokumentumainak vonatkozásában - amelyeket a Bizottság már megismert, és amelyeket nem helyeztek külön lezárt borítékba - az ideiglenes intézkedésről határozó bíró arra a következtetésre jutott, hogy a sürgősség feltétele nem teljesült.

24 Végül pedig az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelte az "A sorozat" dokumentumainak vonatkozásában felmerülő érdekeket. Úgy határozott, hogy az érdekek mérlegelése a 2003. május 8-i határozat 2. cikke végrehajtásának felfüggesztése mellett szól.

25 A megtámadott végzés rendelkező része a következőképpen szól:

"1) Az Elsőfokú Bíróság elnöke a T-125/03. R. sz. és a T-253/03. R. sz. ügyeket a jelen végzés céljából egyesíti.

2) Az Elsőfokú Bíróság elnöke a Council of the Bars and Law Societies of the European Union, az Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten és a European Company Lawyers Association beavatkozását a T-125/03. R. sz. és a T-253/03. R. sz. ügyekben elfogadja.

3) Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szintjén az Elsőfokú Bíróság elnöke helyt ad a T-125/03. R. és a T-253/03. R. sz. ügyek iratai között szereplő és a Hivatal által a felpereseknek írt 2003. szeptember 16-i levelében ilyenként megjelölt iratok bizalmas kezelése iránti felperesi kérelmeknek.

4) A T-125/03. R. sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

5) Az Elsőfokú Bíróság elnöke feljegyzi a Bizottság azon nyilatkozatát, amely szerint a T-253/03. sz. ügyben az alapeljárásban történő ítélethozatalig a »B sorozat« dokumentumaihoz való hozzáférést harmadik felek részére nem engedélyezi.

6) A T-253/03. R. sz. ügyben a szakmai titokként történő kezelés iránti kérelemre vonatkozó 2003. május 8-i határozat (COMP/E-1/38.589. sz. ügy) második cikkének végrehajtását az Elsőfokú Bíróság elnöke felfüggeszti addig, amíg a Bíróság az alapeljárásban ítéletet nem hoz.

7) Az »A sorozat« dokumentumait tartalmazó lezárt borítékot az Elsőfokú Bíróság Hivatala őrzi addig, amíg a Bíróság az alapeljárásban ítéletet nem hoz.

8) A T-253/03. R. sz. ügyben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ezt meghaladó részében az Elsőfokú Bíróság elnöke elutasítja.

9) Az Elsőfokú Bíróság elnöke T-125/03. R. és T-253/03. R. sz. ügyekben felmerült költségekről jelenleg nem határoz."

A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés

26 Fellebbezésében a Bizottság a megtámadott végzés rendelkező része 6. és 7. pontjának megsemmisítését kéri. Három jogalapot sorakoztat fel: jogban való tévedés annak értékelésekor és megállapításakor, hogy első ránézésre (prima facie) valószínűsíthető, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése jogi és ténybeli alapon indokolt; jogban való tévedés a sürgősség értékelésekor és megállapításakor; továbbá a Bizottság érdekeit befolyásoló eljárási hibák a bizonyítékok értékelésénél.

27 Az Azko csatlakozó fellebbezésében a megtámadott végzés 4. és 8. pontjának megsemmisítését kéri. Az Akzo két jogalapot sorakoztat fel, az első jogalapja a T-125/03. R. sz. ügyben a hatékony bírói védelemhez való jognak a sérelmén, a második a T-253/03. R. sz. ügyben ugyanennek a jognak a sérelmén, valamint a helyrehozhatatlan sérelem fogalmának hibás alkalmazásán alapul.

A fellebbezésről

28 Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelhet el ideiglenes intézkedést, ha első ránézésre (prima facie) valószínűsíthető, hogy elrendelése jogi és ténybeli alapon indokolt (a fumus boni juris feltétele); ha elrendelése sürgős, abban az értelemben, hogy szükséges annak elkerüléséhez, hogy a felperes érdekei súlyosan és helyrehozhatatlanul sérüljenek; továbbá ha az ideiglenes intézkedést még az alapeljárásbeli ítelethozatalt megelőzően rendelik el, és az ideiglenes intézkedés még az ítélethozatal előtt fejti ki hatásait. Ezek konjunktív feltételek, vagyis ha közülük bármelyik nem teljesül, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani (lásd különösen az Elsőfokú Bíróság elnökének 1996. október 14-i végzését az SCK és FNK kontra Bizottság C-268/96. P(R). sz. ügyben [EBHT 1996., I-4971. o., 30. pont]).

29 Amennyiben úgy tűnik, hogy a sürgősség feltétele nem teljesül, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani anélkül, hogy szükséges lenne a többi feltétel fennállását vizsgálni, beleértve a fumus boni juris teljesülését, márpedig ez utóbbi feltételnek a vizsgálata a megtámadott végzés 98. és 157. pontjai szerint felveti a szakmai titok védelme elvének olyan értelmezését, amely a szakmai titok közösségi jogi elvének - amelyet többek között a fent hivatkozott AM & S kontra Bizottság ítélet fejt ki - új értelmezéséhez vezet.

A sürgősség feltételére vonatkozó második jogalapról

A felek érvei

30 A Bizottság szerint a sürgősség mérlegelése több jogban való tévedést tartalmaz. Ilyenek: helytelen módszer alkalmazása a sürgősség mérlegelésénél; megfelelő indoklás hiánya; a bíró nem állapította meg azt, hogy a sürgősség feltételei fennállnak; a sürgősség értékelésekor nem vette továbbá figyelembe azt, hogy a fumus boni juris feltétele gyenge lábakon áll.

31 A Bizottság szerint az ideiglenes intézkedésről határozó bíró a sürgősség fennállását arra az érvelésre alapozta, miszerint a peres fél által ügyvédjével közölt információk nyilvánosságra hozatala - még ha az ideiglenes is - helyrehozhatatlanul sértheti azt a bizalmat, amelyet a peres fél abba helyez, hogy az ügyvédjével bizalmasan közölt információk nem kerülnek közzétételre. A megtámadott végzés 167. pontjában az ideiglenes intézkedésről határozó bíró maga is elismerte, hogy az "A sorozat" dokumentumainak egyszerű elolvasása által okozott sérelem nem a felperesek védelemhez való joga biztosításának szükségszerűségéhez kapcsolódik, hanem "a szakmai titok különleges voltából" vezethető le.

32 Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ennélfogva a szakmai titok fogalmának olyan értelmezését adta, amelyet a jelenlegi ítélkezési gyakorlat - többek között a fent hivatkozott AM & S kontra Bizottság ügy - nem enged meg és amellyel az nem áll összhangban. A megtámadott végzés ugyanis a szakmai titok védelmét akként definiálja, mint a vállalkozások olyan joga, amelynek tartalmát a jog gyakorlásának bármilyen korlátozása önmagában és helyrehozhatatlanul befolyásolja. Ezzel szemben a fent hivatkozott AM & S kontra Bizottság ítéletben az ügyfél és ügyvédje közötti kommunikáció védelmét egy olyan eljárás fényében vizsgálják, amely az EK 81. vagy 82. cikk alkalmazásához vagy bírság kiszabásához vezethet.

33 Másrészről a Bizottság szerint az állítólagos sérelemnek sem a súlyossága, sem a helyrehozhatatlansága, sem a valószínűsége nem lett bizonyítva.

34 Ezenkívül a Bizottság kiemeli, hogy kötelezettséget vállalt arra - ahogyan ez a megtámadott végzés 157. pontjában is szerepel-, hogy a szóban forgó dokumentumokat harmadik felek részére nem teszi hozzáférhetővé azelőtt, hogy az Elsőfokú Bíróság a keresetről az alapeljárásban ítéletet nem hoz, ami teljesen megszünteti annak a kockázatát, hogy a dokumentumok harmadik felekhez kerülhessenek.

35 Az Akzo szerint a megtámadott végzés helyesen alkalmazta a szakmai titok védelmével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, így különösen a fent hivatkozott AM & S kontra Bizottság ügyben lefektetett elveket.

Álláspont

36 Szükséges utalni arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a későbbi végső határozat teljes érvényesülésének biztosítása, hogy így a Bíróság által biztosított jogvédelembe ne kerüljön hézag. E célból a sürgősséget annak a fényében kell mérlegelni, hogy mennyire szükséges ideiglenesen végzést hozni annak érdekében, hogy az ideiglenes védelmet kérő felet ne érje súlyos és helyrehozhatatlan sérelem (a Bíróság elnökének 2001. július 17-i végzése, Bizottság kontra NALOO C-180/01 P-R. sz. ügy, EBHT 2001., I-5737. o., 52. pont).

37 Ezenfelül érdemes utalni arra is, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő bizottsági határozattal kapcsolatban a Bíróság úgy ítélte meg, hogy amennyiben e határozatot a közösségi bíró megsemmisíti, akkor emiatt közösségi versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos eljárás keretében a Bizottság nem használhatja fel a helyszíni vizsgálat során szerzett dokumentumokat vagy bizonyítékokat, mert különben kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy a közösségi bíró megsemmisíti a jogsértéssel kapcsolatos határozatot annyiban, amennyiben az ilyen bizonyítékokon alapul (2002. október 22-i Roquette Frères C-94/00. sz. ügy, EBHT 2002., I-9011. o., 49. pont).

38 Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni az olyan határozat esetében, amelyben a Bizottság egy vagy több dokumentum vonatkozásában megtagadja a szakmai titok védelmét, és amelyet a közösségi bíró megsemmisít.

39 A Bizottság egyébként elismeri, hogy amennyiben a 2003. május 8-i határozatot később jogellenesnek találnák, kénytelen lenne aktájából kivenni a jogellenesség által érintett dokumentumokat, így azokat bizonyítékként sem tudná majd felhasználni.

40 Ilyen körülmények között az "A sorozat" dokumentumainak egy, a közösségi versenyszabályok megsértése miatt a Bizottság által lefolytatott eljárásban történő jogellenes felhasználása pusztán elméletileg lehetséges, és mindenesetre kevéssé valószínű.

41 Hozzá kell azonban tenni, hogy még akkor is, ha az "A sorozat" dokumentumaiban lévő információk Bizottság általi megismerése - anélkül, hogy azokat egy, a közösségi versenyszabályok megsértése miatti eljárásban felhasználnák - esetleg sértheti a szakmai titok védelmét, ez a körülmény önmagában nem indokolja azt, hogy a jelen ügyben a sürgősséget meg lehessen állapítani.

42 Valóban, figyelembe véve egyfelől azt, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az alapeljárásban a T-253/03. sz. ügyben történő ítélethozatalig az "A sorozat" dokumentumaihoz harmadik felek számára nem enged hozzáférést, másfelől pedig azt, hogy a Bizottság ezeket a dokumentumokat nem tudja bizonyítékként felhasználni egy, a közösségi versenyszabályok megsértése miatti eljárásban, amennyiben a 2003. május 8-i határozat jogellenességét kimondanák, kizárólag a szóban forgó dokumentumok közzététele indokolhatná azt, hogy a jelen ügyben a sürgősség feltétele teljesül. E tekintetben érdemes felidézni, hogy a bizottsági tisztviselők a helyszíni vizsgálat során már megvizsgálták - még ha felületesen is - az "A sorozat" dokumentumait.

43 Márpedig a dokumentumok alaposabb megismeréséből esetlegesen származó kár nem alapozza meg egy súlyos és helyrehozhatatlan sérelem fennállását, mivel a Bizottság az így szerzett információkat nem használhatja fel.

44 Mivel tehát a sürgősségre vonatkozó feltétel nem teljesül, a fellebbezés második jogalapjának helyt kell adni, és a megtámadott végzés 6. és 7. pontját meg kell semmisíteni.

A csatlakozó fellebbezésről

Az első jogalapról

45 Az Akzo szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása a T-125/03. R. sz. ügyben sérti a hatékony jogvédelemhez való jogot. E fél szerint ugyanis csak a 17. rendelet 14. cikk (3) bekezdése alkalmazásával hozott határozat - amelyikből a felmerült eljárási jogsértés ered - lehet megtámadható határozat. Minden későbbi határozatnak kevésbé közvetlen kapcsolata van ezzel a jogsértéssel, így nem állhat fenn olyan aktus, amely közvetlenül és visszafordíthatatlanul befolyásolja a helyszíni vizsgálatnak alávetett vállalkozás jogi helyzetét. Továbbá semmilyen közösségi rendelkezés nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy a helyszíni vizsgálatot követően olyan aktust hozzon, amely ellen keresetet lehet benyújtani. Így az érintett vállalkozás jogi helyzete a Bizottság egy mérlegelési jogkörben hozott határozatától függ.

46 E tekintetben elég azt megjegyezni, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró helyesen alkalmazta az állandó ítélkezési gyakorlatot - amit az Akzo egyébként nem kérdőjelez meg -, amely szerint egy határozatot időben követő aktusok nem befolyásolhatják ennek a határozatnak a jogszerűségét. Ráadásul a jelen ügyben e gyakorlat alkalmazása nem hagyja jogvédelem nélkül az Akzo-t a helyszíni vizsgálat lefolyására. A Bizottság ugyanis az elutasító határozatot nem sokkal a helyszíni vizsgálatot követően hozta meg, és amennyiben nem tett volna így, az Akzo keresetet indíthatott volna annak érdekében, hogy a Bizottság a lezárt borítékba helyezett és Brüsszelbe elszállított dokumentumokat visszaszolgáltassa.

A második jogalapról

47 Az Akzo második jogalapja szerint az ideiglenes intézkedésről határozó bíró megsértette a hatékony jogvédelemhez való jogát, és túlságosan megszorítóan értelmezte a helyrehozhatatlan sérelem fogalmát, amikor úgy határozott, hogy a T-253/03 R. sz. ügyben a "B sorozat" dokumentumaira vonatkozó kérelem esetében a sürgősség feltétele nem teljesül.

48 Az Akzo szerint ugyanis amikor az ideiglenes intézkedésről határozó bíró elutasította a T-253/03. R. sz. ügyben előterjesztett, a szóban forgó dokumentumokra vonatkozó ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket, arra bíztatta a Bizottságot, hogy a dokumentumokat inkább az aktához csatolja, és ne egy lezárt borítékba tegye. A megtámadott végzés indoklásának fényében a Bizottság így képes lenne elérni, hogy minden olyan ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítsanak, amelynek célja e dokumentumok védelmének fenntartása a végső ítélethozatalig.

49 E tekintetben érdemes megismételni azt, hogy a megtámadott végzésben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró megállapította, hogy akkorra a Bizottság már megismerte a "B sorozat" három dokumentumát - amelyeket nem helyeztek a lezárt borítékba -, ezért amennyiben a 2003. május 8-i határozatot az alapeljárásban megsemmisítenék, a Bizottság a szóban forgó információkat nem használhatná fel bizonyítékként.

50 Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró szerint gyakorlatilag csak akkor lehetne sérelmet megállapítani, ha a Bizottság a "B sorozat" dokumentumaiból megismert információk alapján hozna intézkedéseket, anélkül, hogy az Akzo később kellően be tudná bizonyítani, hogy az információk és a megtett intézkedések között kapcsolat áll fent. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy ennek a kockázata pusztán elméleti.

51 Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hozzátette, hogy megjegyzéseiben a Bizottság kijelentette, kötelezettséget vállal arra, hogy az alapeljárásbeli ítélethozatalig harmadik felek részére az "A sorozat" és a "B sorozat" dokumentumait nem teszi hozzáférhetővé, amely kötelezettségvállalást az ideiglenes intézkedésről határozó bíró tudomásul vett.

52 Ezért az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem követett el jogbeli tévedést azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy ilyen körülmények között ki lehet zárni a helyrehozhatatlan sérelem bekövetkezésének valós kockázatát, és ezért a sürgősség feltétele nem teljesül.

53 Következésképpen a csatlakozó fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következő végzést hozta:

1) A Bíróság elnöke az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága elnökének az T-125/03. R. és T-253/03. R. sz. Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság összevont ügyekben (az EBHT-ban még nem tették közzé) 2003. október 30-án hozott végzésének 6. és 7. pontját hatályon kívül helyezi.

2) A Bíróság elnöke tudomásul veszi az Európai Közösségek Bizottságának azon nyilatkozatát, amely szerint az alapeljárásban történő ítélethozatalig a T-253/03. sz. ügyben az "A sorozat" dokumentumait harmadik felek részére nem teszi hozzáférhetővé.

3) A Bíróság elnöke a T-253/03. R. sz. ügyben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

4) A Bíróság elnöke a csatlakozó fellebbezést elutasítja.

5) A Bíróság elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.