BH 1987.3.73 I. A kiskorú veszélyeztetésének bűntette egyetlen elkövetési tevékenységgel és eshetőleges szándékkal is megvalósítható; tettese pedig olyan személy is lehet, akit a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával - állandó vagy ideiglenes jelleggel - megbíztak vagy azt elvállalta [Btk. 195 § (1) bek.].

II. A jogi tárgy eltérő voltára tekintettel a kiskorú veszélyeztetése a lopással bűnhalmazatban megállapítható [Btk. 12. § (1) bek., 195. § (1) bek., 316. §].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntettében és lopás vétségének a kísérletében mondotta ki bűnösnek, ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésként 10 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől, eltiltásra ítélte.

A tényállás az alábbiakban összegezhető.

A 23 éves, sokszor büntetett vádlott nőtlen, gyermektelen. Legutóbbi szabadságvesztéséből szabadulva csak rövid ideig dolgozott. Nővéréhez költözött, és vele megállapodott abban, hogy eltartása fejében vigyáz annak két kiskorú gyermekére; gondozza őket addig, amíg az asszony munkahelyén van, és ennek folytán nem tartózkodik otthon.

1986. július 6. napján a vádlott kiment a községi szeméttelepre azzal a céllal, hogy ott beváltható üvegeket gyűjt, és így némi pénzhez jut. Magával vitte a rábízott gyermekek egyikét, a 7 éves kislányt.

Az üveggyűjtés után a vádlott elhatározta, hogy hazafelé menet behatol a vásártéren levő őrbódéba, és onnan a 2000 forintot meg nem haladó értékű kerti szerszámokat eltulajdonítja. Az őrbódéhoz magával vitte a gyermeket. Az ajtón levő lakatot a szeméttelepen talált vasfűrész-lappal lefűrészelte, majd behatolt a bódéba. Amíg odabent körülnézett, a helyszínre érkezett egy önkéntes rendőr, aki a vádlott cselekményét leleplezte.

A vádlott a rábízott általános iskolás gyermeket nem bízta meg figyeléssel, és nem kérte a segítségét, de a lakat lefűrészelése és a lopási céllal történt behatolás az ő szeme láttára történt.

Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére.

A perorvoslatokban kért felmentés így - az alábbi kifejtendőkre is tekintettel - nem jöhetett szóba.

A kiskorú veszélyeztetésének bűntettét csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követheti el, de ilyen személynek tekintendő az is, aki fokozott felelősséggel tartozik a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődéséért. Ilyenek elsősorban a szülők, továbbá mindazok, akik a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására a családjogi szabályoknál fogva kötelesek, elkövetheti azonban ezt a bűncselekményt az is, akit a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával - állandó vagy ideiglenes jelleggel - megbíztak, vagy azt elvállalta.