A Pécsi Ítélőtábla Bf.190/2011/17. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 43. §, 85. §, 89. §, 99. §, 166. §, 244. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 191. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Halász Etelka, Krémer László, Túri Tamás

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.190/2011/17. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2011. évi október hó 21. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és 2 társa ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 5.B.95/2009/92. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- a II.r. vádlott bűnös a Btk.244.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnpártolás bűntettében;

- ezért 6 (hat) hó börtönre ítéli;

- a szabadságvesztés végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti;

- a kiszabott szabadságvesztés tartamába - a végrehajtás elrendelése esetén - beszámítja a 2008. november 13-tól 2009. február 26-ig előzetes fogvatartásban töltött időt;

- az eljárás során lefoglalt és a Tolna Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bny.78/2009. számon nyilvántartott 7. sorszám alatt kezelt 1 db vérgyanús szennyeződés; a 15. sorszám alatti 13 db ujj- és tenyérlenyomat; a 16. sorszám alatti 2 db porszívózsákban rögzített anyagmaradvány, a 17. sorszám alatti 5 db DNS-minta, a 19. sorszám alatti 6 db lőpor letapogató; a 20. sorszám alatti 6 db GSR-mintahordozó; a 23. sorszám alatti 4 db sár anyagmaradvány; a 28. sorszám alatti 3 db DNS-minta és a 29. sorszám alatti vérminta megsemmisítését rendeli el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába I.r. és III.r. vádlott vonatkozásában beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is.

Kötelezi a II.r. vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 13.810 (tizenháromezer-nyolcszáztíz) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.

Az ítélet ellen a II.r. vádlott a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére fellebbezést jelentett be: I.r., valamint III.r. vádlottak vonatkozásában súlyosbítás, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 30 évben történő megállapítása érdekében; a II.r. vádlott esetében bűnösségének emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettében történő kimondása, továbbá végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett.

Az I.r. vádlott felmentés, védője az élet elleni bűncselekmény vonatkozásában felmentés, egyebekben enyhítés végett; a III.r. vádlott felmentés, védője az élet elleni cselekmény vonatkozásában felmentés, egyebekben enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen levő képviselője útján az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta, illetve ezen túlmenően a 7., 15., 16., 17., 19., 20., 23., 28. és 29. sorszám alatti iratok mellékleteként kezelni rendelt bűnjelek megsemmisítését indítványozta.

A védők a nyilvános ülésen tartott perbeszédeikben fellebbezéseiket eredeti nyilatkozataiknak megfelelően tartották fenn; mégis azzal, hogy az I.r. vádlott védője elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte; a II.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot - a Be.348.§ (2) bekezdésében írt korlátok között - a Be.348.§ (1) bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Nem volt tehát tárgya a másodfokú eljárásnak a II.r. vádlott testi épség elleni bűncselekménye tekintetében hozott, első fokon jogerőre emelkedett felmentő rendelkezés.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontjára - mindössze azzal egészítette ki, hogy a sértett 1968. július 4-én született; a cselekmény elkövetésekor 40 éves volt.

Az ekként kiegészített tényállás most már mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az teljes körűen felderített, hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási törvény rendelkezéseinek maradéktalan betartásával, igen széles körben és a cselekmények tárgyi súlyához igazodó nagy körültekintéssel folytatta le. Az ennek során feltárt és mérlegelési körébe vont nagyszámú, ellentétes tartalmú bizonyítékot a logika szabályai szerint értékelte; azok bizonyító erejéről, valóságtartalmáról magas színvonalú indokolásban, meggyőző érveléssel adott számot.

A másodfokú bíróság a védői perbeszédekben elhangzott, illetve a védiratokban szereplő érvekre figyelemmel - anélkül, hogy az elsőfokú bíróság általa mindenben osztott indokait megismételné - az alábbiak kiemelését tartotta szükségesnek:

Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a vád tárgyává tett események távolabbi előzményei, a felkészülés folyamata, a legsúlyosabb, élet elleni cselekmény megvalósításának, illetve a közreműködők elkövetés után tanúsított magatartásának részletei nagyobb részt megnyugtató módon tisztázhatóvá váltak. Ezeket a körülményeket objektív bizonyítékok, illetve a bizonyítékok egyező, a vádlottak által sem vitatott tartalma támasztotta alá.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, valamint a vádlottak védekezése között a másodfokú eljárás időpontjában már mindössze az alábbi jogi jelentőséggel bíró tények vonatkozásában volt ellentmondás:

- Miért és milyen célból tett előkészületek után jelent meg 2008. november 12-én I.r. és III.r. vádlott a bűncselekmény elkövetésének helyszínén?

- Mikor észlelték a vádlottak, hogy a sértett Mercedes típusú személygépkocsijában egy másik személy (a sértett barátnője, tanú1) is bent ül?

- Volt-e a sértettnél lőfegyver, illetve milyen körülmények között került sor a sértett lelövésére?

Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az I.r. és a III.r. vádlottaknak a bűncselekmény előkészítése, illetve elkövetése során tanúsított magatartása összeegyeztethetetlen volt az üzleti tárgyalásra irányuló védekezésükkel. A sértett személygépkocsijának ilyen célú megállítása, és a saját álláspontjuk szerinti, konszenzuson alapuló megállapodásra rábírása ellentétben áll az elemi élettapasztalaton túl a logika szabályaival is. A szóban forgó tevékenységük ugyanakkor a legteljesebb összhangba hozható volt az elsőfokú bíróság által megállapított céllal, nevezetesen a sértett előre kitervelt módon történő megölésével.

Az üzleti tárgyalásra utaló védekezést cáfolták a sértett megállításának körülményei, részletei. Ilyen típusú megállapodásra a megállítás helye, ideje és módja is teljességgel alkalmatlan volt. A bizonyossággal határos valószínűséggel állítható, hogy 2008. november 12-én 6 óra 51 perc és 6 óra 59 perc között, közvetlenül a reggeli szürkület után egy csekély forgalmú útszakasz elhagyatott részén, a nagy értékű személygépkocsit rongálással fenyegető megállítás után a sértettnél kevésbé szangvinikus személy sem lett volna hajlandó üzleti tárgyalásokba bocsátkozni. Mindezzel a vádlottaknak is tisztában kellett lenniük. A sértett határozott, indulatos természetét ismerve az ugyanakkor prognosztizálható volt, hogy gépkocsija megdobását nem fogja szó nélkül tűrni, megáll, és az autóból kiszállva a helyszínen egyedüliként észlelt I.r. vádlottat felelősségre fogja vonni.