A Debreceni Ítélőtábla Gf.30126/2016/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 253. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 17. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.126/2016/5.

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Dr. Balogh Ádám Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Balogh Ádám ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 10.G.40.162/2015/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus formában adja ki a felperes részére a 2015. február 1. és 2015. szeptember 23. közötti időszakban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/C. §-ának (1) bekezdése alapján előterjesztett szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresések tárgyában hozott érdemi határozatainak másolatait azzal, hogy feljogosítja az alperest az építési engedély iránti kérelmet előterjesztő személyek nevének és a tervezett beruházások helyszínének a kivételével a személyes adatok felismerhetetlenné tételére; egyebekben az ítéletet - a kereset a döntést előkészítő iratok kiadásának elutasítására vonatkozó részében - helybenhagyja.

Mellőzi a felperes elsőfokú perköltségben marasztalását, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 25 400 (Huszonötezer-négyszáz) forint összegű együttes első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes 2015. szeptember 23-án annak a közlése iránt fordult kérelemmel az alpereshez, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti, a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, bővítésének engedélyezése iránti eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalásai iránt kik és milyen beruházási helyekre terjesztettek elő kérelmet és kaptak felmentést. Az alperes a 2015. szeptember 25-i válaszában a kérelmet részben, a megkeresések, az érdemi elbírálások és egyéb eljárási befejezések számát érintően teljesítette, azonban megtagadta a kérelmezők nevének és a beruházási helyszíneknek a közlését; és ezt az álláspontját a felperes ismételt, az előzőeken túl az elbírált kérelmek tárgyában hozott határozatok kiadására is kiterjedő, 2015. szeptember 28-i kérelmére adott 2015. október 13-i válaszában is fenntartotta.

A felperes a 2015. november 10-én előterjesztett és a perben pontosított keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. §-ának (1) bekezdése és 31. §-a alapján kérte az alperes kötelezését annak a közlésére, hogy a 2015. február 1. és 2015. szeptember 23. közötti időszakban kik és milyen helyszíneken tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő kérelmet az Étv. 57/C. §-ának (1) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalás iránt, továbbá a döntéseket előkészítő anyagok és az indokolással ellátott érdemi határozatok kiadására.

Az alperes a döntést előkészítő anyagokra vonatkozóan a pert megelőző kérelem hiányára, továbbá a kért közlések személyes adatoknak, illetve üzleti titkoknak minősülésére hivatkozva a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 9. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19 050 Ft perköltséget, továbbá úgy rendelkezett, hogy a meg nem fizetett illeték az állam terhén marad.

Az ítélet indokolása az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése, az Infotv. 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának 1., 2., 5. és 6. pontja, 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (1) bekezdése, 31. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §-ának e) pontja, 2:47. §-ának (1) bekezdése, 3:1. §-ának (1)-(3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 5. §-ának (4) bekezdése, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) 4. §-ának (1) bekezdése és az Étv. 57/C. §-ának (1) bekezdése felhívásával megállapította, hogy a kereset egészében alaptalan. Mivel a pert megelőzően ilyen kérelmet a felperes nem terjesztett elő, a döntéseket előkészítő anyagok kiadása iránti keresete eredményre ebből az okból nem vezethetett. Mindezen túl az, hogy az alperesnél kik, milyen helyszínekhez kapcsolódóan terjesztettek elő szakhatósági állásfoglalás adása iránti kérelmet, illetve milyen tartalmú határozat született a kérelmekről, az állami feladatot ellátó alperes kezelésében lévő, közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatnak minősül. Az Infotv. azonban kizárja a közérdekű adatok köréből a természetes személyek személyes adatainak minősülő információkat; a kérelmező neve egyértelműen személyes adatnak minősül, de a beruházás helyszínének ismeretében már meghatározhatóvá válik a kérelmező személye is, ezért a perbeli esetben a beruházás helyszíne is személyes adat, ebből következően természetes személyek esetében az Infotv. rendelkezéseire alapítottan a kérelmezők nevének és a beruházások helyszíneinek a közlésére irányuló kereset nem teljesíthető. Az Infotv. közvetlen rendelkezésének hiánya ellenére a Ptk. személyiségvédelmi rendelkezésein keresztül a jogi személyek esetében is érvényesülnek a személyes adatokra vonatkozó szabályok, ezért a kiadni kért előző adatok jogi személyek esetében sem minősülnek közérdekű adatoknak, kiadásukra így nincs lehetőség. Mindezen túl a hatóság köteles gondoskodni a törvény által védett titkok megőrzéséről is: a felperes részéről kiadni kért adatok, vagyis az, hogy ki és milyen területen kíván építési tevékenységet megvalósítani, az alperes eljárásával érintett befektető személy üzleti elképzeléseiről adnak tájékoztatást, ennek megfelelően az érintett pénzügyi, gazdasági, piaci érdekének sérelme merülhet fel abban az esetben, ha ilyen adatok kiadására és nyilvánosságra hozatalára kerülne sor; ezért az üzleti titok nyilvánosságra kerülése miatt ugyancsak alaptalan az adatkiadás teljesítésére irányuló kereset. Külön törvényi rendelkezés hiányában a felperes részére igényelt adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak sem. Nincs jogszabályi lehetőség a határozatok kiadására kötelezésre, mert erre csak az építésügyi eljárásokban kérelmezőként eljáró személyek nevének és az érintett helyszíneknek, valamint a kérelmezők személyére utaló valamennyi további adatnak a törlése mellett kerülhetne sor, a felperes pedig éppen ezen adatok megismerése érdekében terjesztette elő adatigénylését.