A Debreceni Törvényszék G.40162/2015/9. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 4. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §]

Debreceni Törvényszék

10.G.40.162/2015/9.

A ... Törvényszék a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt felperes által, a Dr. Balogh Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balogh Ádám ügyvéd) által képviselt alperes ellen közérdekű adat kiadása tárgyában indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) Ft perköltséget.

Az eljárás során meg nem fizetett illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéken írásban, 3 példányban előterjesztendő fellebbezések van helye.

A fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felek ezt kérték.

I n d o k o l á s:

A bíróság a peres felek előadása és a csatolt okiratok tartalma alapján a következő tényállást állapította meg.

2015. szeptember 23-án a felperes meghatalmazottja útján adatigényléssel fordult az alpereshez e-mail formájában, amelyben kérte, hogy az alperes közölje azt, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/C. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakhatósági állásfoglaláshoz kapcsolódóan kik és milyen beruházási helyhez kapcsolódóan terjesztettek elő kérelmet, továbbá kik kaptak felmentést, mióta az ilyen tárgyú eljárás az alperes hatáskörébe tartozik.

2015. szeptember 25-én az alperes e-mailben választ küldött, melyben tájékoztatást adott arról, hogy a kérelemben szereplő szakhatósági állásfoglalás adása céljából 60 megkeresés érkezett hozzá, melyből 24-et bírált el érdemben, 21 esetben támogató, 3 esetben elutasító tartalmú szakhatósági állásfoglalás adására került sor. Nyilatkozott továbbá arról, hogy 24 ilyen tárgyú eljárás van folyamatban, további 6 esetben a megkereső építésügyi hatóság felfüggesztette az ügyfél kérelmére az eljárást, valamint másik 6 esetben az eljárás megszüntetésére került sor. Közölte továbbá, hogy nem adhat tájékoztatást arról, hogy kik és milyen beruházási helyszínhez kapcsolódóan terjesztettek elő az adatkéréssel érintett kérelmet.

2015. szeptember 28-i keltezéssel a felperes meghatalmazottja útján ismételten adatigényléssel fordult az alpereshez e-mail formájában, melyben annak a közlését kérte, hogy az alperes kiknek, milyen beruházási helyszínhez kapcsolódóan előterjesztett kérelmét hagyta helyben, illetve utasította el. Kérte továbbá az elbírált kérelmek tárgyában meghozott határozatok kiadását, indokolással együtt.

A 2015. október 13-án az alperes e-mailben írt válaszban a kért adatok kiadását megtagadta, hivatkozva a 2015. szeptember 25-én kelt nyilatkozatára.

A felperes a bírósághoz 2015. november 10. napján beérkezett, utóbb pontosított keresetében az alperes kötelezését kérte annak közlésére, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/C. §-ának (1) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalás adása iránt kik és milyen helyszínen tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő kérelmet a 2015. február 1. napjától 2015. szeptember 23. napjáig terjedő időszakban, továbbá az ebben az időszakban ilyen tárgyú kérelmekben hozott határozatok esetében annak közlését kérte, hogy kik terjesztettek elő kérelmet, milyen beruházási helyszínhez kapcsolódóan.

Kérte továbbá a meghozott határozatok kiadását az indokolással együtt, kérte továbbá a döntéseket előkészítő anyagok kiadását is.

Igényének jogi alapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében, valamint 31. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat jelölte meg, mivel álláspontja szerint a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek. Keresetének alátámasztására csatolta a Fővárosi Törvényszék 65.P.20.194/2015/6. sorszámú ítéletét, érvelése szerint a hasonló tárgykörben meghozott ítéletben foglalt okfejtés a jelen ügy elbírálása során is irányadó.

A keresetet a felperes meghatalmazottjaként eljárt személy is előterjesztette II. r. felperesként, akivel szemben a bíróság ... sorszámú végzésével a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról rendelkezett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A döntéseket előkészítő anyagokkal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a pert megelőző adatszolgáltatási kérelem ezt nem tartalmazta, így az előkészítő anyagok kiadása iránt kereset nem terjeszthető elő. A kereset további részére előadta, hogy a kiadni kért adatok személyes adatot is tartalmaznak, amelyek kiadását a felperes nem igényelheti. Kifejtette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 69/A. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás jogerős befejezését követően személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozat kiadására van lehetőség. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kiadni kért adatok üzleti titoknak is minősülnek, amelyet harmadik személlyel nem közölhet. Utalt arra, hogy a hivatal működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülhetnek, de az ügyfelekre vonatkozó adatok nem sorolhatók ebbe a körbe. Előadta, hogy az adatkiadással érintett ügyekben szakhatóságként jár el, az előterjesztett kérelmekről nem hoz döntést. A felperes részéről csatolt, Fővárosi Törvényszék által meghozott ítéletben foglalt indokokról kifejtette, hogy azokat nem tartja helyesnek.

Az alperes nyilatkozott arról, hogy a kereset teljesíthetősége esetében az adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, illetve papír alapon is tudja teljesíteni azzal, hogy az elektronikus út igénybevétele esetén az adathordozó lemez költsége merülhet fel, ami elhanyagolhatónak minősíthető.

A felperes közölte, hogy az elektronikus úton történő adatszolgáltatás számára megfelelő.

A felperes keresete nem alapos.

A becsatolt okiratok tartalma alapján volt lehetőség annak a megállapítására, hogy a felperes mikor és milyen tartalommal fordult adatigényléssel az alpereshez, valamint szintén a becsatolt okiratok tartalma alapján lehetett rögzíteni azt, hogy ezekre az alperes milyen tartalmú válaszokat adott.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 57/C. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró alperes vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.