A Fővárosi Ítélőtábla Bf.5/2008/10. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 274. §, 275. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 331. §, 348. §, 352. §, 381. §, 386. §] Bírók: Mató Ágnes, Tóth Éva, Török Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla

1.Bf.5/2008/10.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, 2008. év november hó 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlottak ellen indult büntetőügyben a Fejér Megyei Bíróság B.45/2006/21. számú ítéletét megváltoztatja.

Az I. r. és II. r. vádlott 2 rb. gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségének minősített cselekményét 2 rb. a Btk. 275. § (1) bekezdés b./ pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősíti.

A kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát mindkét vádlott tekintetében 300 (háromszáz) napi tételre felemeli, az egy napi tétel összegét I. r. vádlott esetében 500 (ötszáz) forintra, II. r. vádlott esetében 350 (háromszázötven) forintra mérsékli. Az így kiszabott 150.000 (egyszáz-ötvenezer), illetőleg 105.000 (egyszázötezer) forint pénzbüntetés - meg nem fizetése esetén - napi tételenként 1-1 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A III. r. vádlottat az ellene 2 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet mindhárom vádlottal szemben helybenhagyja.

Az ítélet bevezető részéből a 2006. év november hó 30-i tárgyalási határnapra történő utalást mellőzi.

Kötelezi II. r. vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 10.800 (tízezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a III. r. vádlott tekintetében a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s:

A Fejér Megyei Bíróság B.45/2006/21. számú, 2007. augusztus 31. napján kelt ítéletével I. r., II. r. és III. r. vádlottat 2 rb. gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétsége miatt személyenként 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét I. r. vádlott esetében 3.000, II. r. vádlottal szemben 2.000, III. r. vádlott tekintetében 4.000 forintban állapította meg. Megállapította, hogy a kiszabott 150.000 forint, 100.000 forint, illetőleg 200.000 forint pénzbüntetést napi tételenként 1-1 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Ellenben a vádlottakat az ellenük 2 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt (értelemszerűen I. r. és II. r. vádlottakat, mint társtetteseket, mint bűnsegédet) emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére a felmentő rendelkezés és téves jogi minősítés miatt, a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A fellebbezés írásbeli indokolásából kitűnően a perorvoslat az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányult.

A vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 824/2007/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és részletesen indokolta álláspontját négy kérdéskörre csoportosítva. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak állást kellett foglalnia abban, hogy:

- Az I. r. és II. r. vádlottak a két ingatlanra a gázmotoros fűtőerőmű építési fennmaradási és továbbépítési engedélyek kiadásánál törvényesen jártak-e el.

- Továbbá az építési bírság kiszabásánál a készültségi fok meghatározásakor törvényesen sorolták-e a két építményt az "ipari rendeltetésű építmények" helyett a kedvező szorzó alkalmazását lehetővé tévő "egyéb építmények" körébe.

- Az engedély nélkül épített építményrész visszabontását ellenőrző helyszíni szemle eredményét a valóságnak megfelelően jegyzőkönyvezték-e.

- Végül törvényesen történt-e az építésügyi bírságok összegének csökkentése.

Az ügyészi állásfoglalás valamennyi kérdésre nemleges választ indokolt, és annak a véleményének ad hangot, hogy I. r. és II. r. vádlottak a hivatali kötelezettségüket többszörösen megszegve a III. r. vádlott által irányított két építkezésen nevezett részére jogtalan előnyt biztosítottak. Ezért a vádlottak bűnösségének 2 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében történő megállapítását (amelyet az I. r. és II. r. vádlott társtettesként, a III. r. vádlott bűnsegédként valósított meg) indítványozta. Sérelmezte a közokirat-hamisítás bűntettének gondatlanságból elkövetettkénti minősítését. E cselekménynek 2 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítése mellett (I. r. és II. r. vádlott társtettes, III. r. vádlott bűnsegéd) a vádlottakkal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzmellékbüntetés kiszabására tett indítványt.

A nyilvános ülésen az ügyész a fellebbezést fenntartva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet tényállása a másodfokú eljárásban nem pótolható hiányosságokban szenved, megalapozatlan és a Fejér Megyei Bíróság az indokolási kötelezettségét sem teljesítette a szükséges mértékben. A bizonyítékokat értékelő tevékenysége hiányos, továbbá a helytelen ténybeli következtetések miatt téves a vádlottak magatartásának gondatlankénti minősítése.

Az I. r. vádlott védője a nyilvános ülésen fenntartotta fellebbezésének írásban is csatolt indokolását. Ebben részben a hivatali bűncselekmény elkövetésében megkövetelt célzatnak - az elsőfokú ítéletben álláspontja szerint helyesen megindokolt - hiányát megerősítve, és az elsőfokú bíróság logikus mérlegelő tevékenységére hivatkozva a felmentő rendelkezés helybenhagyását indítványozta. A védence terhére rótt bűncselekmények miatt emelt vád alól teljes körű felmentésre, másodlagosan megrovás alkalmazására tett indítványt.

A II. r. vádlott védője fenntartotta a felmentést célzó fellebbezést és kiemelte, hogy a védence döntési helyzete nehéz volt, közigazgatási és polgári eljárások folytak az építkezéssel érintett tevékenységi kör helyes minősítése és pontos besorolása miatt. A vádlottak az építmények engedélyezési eljárásától kezdődően folyamatos és fokozott ügyészi felügyelet mellett jártak el, ezért már korábban - a büntetőeljárás kezdeményezése előtt - észlelhették és korrigálhatták volna a vádlottak téves döntéseit. Az elsőfokú ítélet helyesen állapította meg a vádlottak célzatának hiányát.

A III. r. vádlott védője is fenntartotta fellebbezését. Kifejtette, hogy védencét intellektuális közokirat-hamisításban marasztalta az elsőfokú bíróság, noha nem ő közölte a hivatalos személyekkel az okiratba foglalt adatokat, ezért a terhére rótt bűncselekményben a felmentését kérte. Az elsőfokú bíróság egyebekben helyesen tárta fel és értékelte, hogy a vádlottak gondatlan magatartása miatt a hivatali visszaélés megállapítása szóba sem jöhet. Hangsúlyozta, hogy a hatóság tévedése az egyik esetben - a megalapozatlan bírság kiszabása miatt - kifejezetten a védence cégének a kárára történt.

Az ügyész fellebbezése nem alapos, de a III. r. vádlott és védője eredményesen támadta az elsőfokú határozatot.