A Legfelsőbb Bíróság Bhar.5/2009/5. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 275. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 330. §, 391. §, 398. §] Bírók: Akácz József, Márki Zoltán, Varga Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bhar.III.5/2009/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2009. év május hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.5/2008/10. számú ítéletét a III. rendű vádlott tekintetében megváltoztatja:

A III. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 275. § b) pont].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 100 (száz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Egy napi tétel összegét 1.500 (ezerötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 150.000 (százötvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét a III. rendű vádlottat érintően helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Fejér Megyei Bíróság a 2007. augusztus 31. napján kihirdetett B.45/2006/21. számú ítéletével a III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségében. Ezért őt 50 napi tétel, napi tételenként 4.000 forint, összesen 200.000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte. Egyben őt az ellene - 2 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt - emelt vád alól, bizonyítottság hiányában felmentette.

Az elsőfokú ítélet ellen a III. rendű vádlott és védője felmentés érdekében, az ügyész a III. rendű vádlott terhére - a felmentés miatt bűnösség, téves jogi minősítés miatt súlyosabb minősítés megállapítása érdekében, továbbá a büntetés súlyosítása végett - jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2008. november 11. napján kihirdetett 1.Bf.5/2008/10. számú ítéletével az elsőfokú határozatot a III. rendű vádlott tekintetében megváltoztatta, és a III. rendű vádlottat az ellene - 2 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt - emelt vád alól, bűncselekmény hiányában felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet - a III. rendű vádlott tekintetében - helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a III. rendű vádlott terhére - a felmentés miatt, 2 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében való bűnösség megállapítása [Btk. 275. § (1) bek. b) pont] és büntetés kiszabása érdekében - jelentett be fellebbezést.

A fellebbezés szerint a másodfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a valótlan tartalmú jegyzőkönyveket készítő I. rendű és II. rendű vádlott magatartása szándékos.

Ugyanakkor arra vonható következtetés, hogy a III. rendű vádlott tisztában volt a jegyzőkönyvek tartalmának valótlanságával, azokat a nyomatékosítás végett írta alá, ekként a hamis okiratok készítésében - az I. rendű és a II. rendű vádlottal - szándékegységben cselekedett.

A másodfokú bíróság a III. rendű vádlott tudattartalma kapcsán - elfogadva a III. rendű vádlott vallomását - egyoldalúan csupán a jegyzőkönyvek elkészítési körülményeit vizsgálta, s figyelmen kívül hagyta a kétségtelenül valótlan tartalmú közokiratoknak a cselekménysor egészéhez, s a III. rendű vádlotthoz kötődő kapcsolatát.

A jegyzőkönyvek tartalma megegyezik a III. rendű vádlott által megelőzően készíttetett levelekével. Ehhez képest elmaradt annak magyarázata, hogy mi motiválta az I. rendű és a II. rendű vádlottat, miért nem a szemle helyszínén, hanem a III. rendű vádlott irodájában készültek a jegyzőkönyvek.

A III. rendű vádlott maga is észlelhette a helyszíni szemlén, hogy mind az Építők úti, mind pedig a Verebély úti épület esetében az általa készíttetett, megelőző levelek szerinti tájékoztatás valótlan. Ehhez képest életszerűtlen, hogy a III. rendű vádlott olvasatlanul aláírta az általa tapasztaltakkal ellentétes tartalmú jegyzőkönyveket.

A Legfőbb Ügyészség BF.3009/2008. számú átiratában a fellebbezést - annak jogi érvelését kiegészítve - fenntartotta. A tényállás kiegészítését és a másodfokú ítélet megváltoztatását, a III. rendű vádlott, 2 rb. bűnsegédként elkövetett, a Btk. 275. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette miatti bűnösségének megállapítását, s vele szemben - a Btk. 87. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával - pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség az I. rendű vádlottnak az elsőfokú bíróság tárgyalásán (7. ssz. tjk. 10. o. 4. bek.), a II. rendű vádlottnak a nyomozás során (nyom.iratok 645. o. 2. bek.) és a III. rendű vádlottnak az elsőfokú bíróság tárgyalásán (7. ssz. tjk. 15. o. utolsó és 16. o. első bek.) tett vallomásai, illetve a Be. 388. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet 8. oldala 8. és 9. bekezdése szerinti tényállás kiegészítését indítványozta azzal, hogy a III. rendű vádlott az első helyszíni szemlén is részt vett.

A Legfőbb Ügyészség szerint a másodfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy a III. rendű vádlott nem követett el bűncselekményt.

A helyszíni szemlék megtartását a III. rendű vádlott által íratott levelek indokolták; azoknak a III. rendű vádlott nem csupán résztvevője, hanem aktív közreműködője volt. A jegyzőkönyvek aláírásával épp azt erősítette meg, hogy a hatósági megállapításokat az építő cég képviselője is elfogadja.

A jegyzőkönyvek tartalmi valótlanságának nem vitatott ténye, a jegyzőkönyvek terjedelme, áttekinthetősége, készítésének körülményei alapján pedig arra vonható következtetés, hogy a szakirányú felsőfokú végzettségű, hosszú szakmai tapasztalattal és nagy rutinnal rendelkező III. rendű vádlott tudata - egyenes szándékkal - átfogta a jegyzőkönyvek valótlan tartalmát.

Annak a körülménynek pedig, hogy a Verebély úti épületben nem is történt meg a vakolat leverése, amiatt kell jelentőséget tulajdonítani, mert a valós tények jegyzőkönyvezése esetén lehetett volna megállapítani azt, hogy ezen épület esetében a bírság kiszabására megalapozatlanul került sor. Az adott jegyzőkönyv valótlan - a hatóság hibáját leplező - tartalma alapján viszont az ügyfél kizárólag a bírság mérséklésére, illetve elengedésére tarthatott igényt, nem pedig a jogalap nélkül kiszabott bírság visszavonására.

A III. rendű vádlott - védője útján - tett észrevételében a fellebbezést, illetőleg a Legfőbb Ügyészség indítványát alaptalannak tartotta, és a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Hivatkozott arra, hogy a III. rendű vádlott nem volt aktív résztvevője az I. rendű és II. rendű vádlott által elkövetett bűncselekménynek, csupán a jegyzőkönyvek elkészítésének helyét biztosította, a jegyzőkönyvek szerkesztésében, tartalmának megfogalmazásában, leírásában nem vett részt.

A jegyzőkönyvekre a hatósági eljáráshoz volt szükség, azokat a hivatalos személyek készítették. Eközben a III. rendű vádlott egyéb teendőit végezte, fel sem merült benne, hogy a jegyzőkönyvek ténybeli tévedéseket tartalmazhatnak.