BH 1985.2.51 I. A kerítés bűncselekménye tényállási elemeként szereplő megszerzés létrejöttéhez a nemi közösülés vagy fajtalanság megtörténte nem szükséges ugyan, de a cselekmény még a kísérleti szakba sem jut, ha az elkövető az általa kiszemelt passzív alannyal a kapcsolatot még nem vette fel, s az a szándékolt nemi cselekményről még nem szerzett tudomást [Btk. 207. § (1) bek., 16. §].

II. A züllött életmódra rábírással elkövetett kiskorú veszélyeztetése akkor állapítható meg, ha huzamosabb időn át tanúsítandó és erkölcsileg súlyos fokban kifogásolható életvitel folytatására történik a ráhatás [Btk. 195. § (2) bek.].

Az első fokú bíróság a vádlottat kerítés bűntettének a kísérletében mondotta ki bűnösnek, ezért mint többszörös visszaesőt főbüntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül pedig 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, végül a korábbi szabadságvesztéséből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A nős, kétgyermekes, gépkocsivezető foglalkozású, érettségizett, vádlott pszichopátiája egyenetlen életvezetésben, hangulati életének zavarában, kritikátlan cselekedetekben nyilvánul meg. Pszichopátiája az elmebetegség szintjét nem éri el.

A vádlott nem sokkal utolsó büntetéséből történt feltételes szabadságra bocsátása után ismerkedett meg a 16 és 18 éves fiúkkal, akik a vádlott kezdeményezésére hozzájárultak ahhoz, hogy róluk erotikus pózban fényképfelvételeket készítsen. Fotózás közben szóba került, hogy a vádlott a fényképek segítségével - gépkocsiját felhasználva - nőket szerez a számukra. Említette, hogy vidéken ismer egy "Dzsina" becenevű nőt, aki hajlandó közösülni anyagi ellenszolgáltatásért.

A vádlott több alkalommal levitte a fiúkat vidékre, ahol kereste számukra a "Dzsina" becenevű nőismerősét, őt azonban egyik esetben sem találta meg. Így vele sem ő (a vádlott), sem a fiúk nem találkoztak; a vádlott terveiről az említett nő nem szerzett tudomást.

A vádlottnak anyagi előnye származott az ügyből, mert az egyik fiú ingyen javította a gépkocsiját, és a benzinköltséget is a fiúk fedezték.

A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletének tényállását megalapozottnak találta. Tévedett azonban az első fokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a kerítés bűntettének kísérletében [Btk. 207. § (1) bek., 16. §] megállapítandónak látta. Ennek a bűncselekménynek a törvényi tényállását az valósítja meg, aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra (természetelleni fajtalanságra) másnak megszerez.

A vonatkozó miniszteri indokolás egyértelmű eligazítást ad a tekintetben, hogy a bűncselekmény elkövetője, illetve sértettje (a passzív alany) nemcsak nő, hanem férfi is lehet; továbbá hogy a "másnak megszerzés" tágabb fogalom, mint a közösülésre vagy fajtalanságra rábírás, mivel minden olyan lehetőséget átfog, amellyel a kerítő lehetőséget teremt mások nemi kapcsolatára.

A "megszerzés" mint tényállási elem megvalósulásához, illetve a kerítés befejezettségéhez nem szükséges a nemi kapcsolatnak, azaz a közösülésnek, illetve fajtalanságnak a megtörténte: a bűncselekmény befejezett már akkor, amikor az elkövető (a tettes) a harmadik személy számára a passzív alannyal való nemi cselekmény közvetlen lehetőségét létrehozza, megteremti.