BH+ 2002.9.438 I. Az öröklési szerződés nem teljesítése nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. Az érvénytelenség és a szerződésszegés elhatárolása [Ptk. 234-239. §-ok, 277. §, 598. § (2)-(3) bek., 658. § (1) bek.].

II. A tartási jellegű szolgáltatásokra való jogosultság olyan vagyoni jog, amely szorosan a jogosult személyhez tapad és kizárólag általa gyakorolható. Jogutódlásra általában csak abban az esetben van jogi lehetőség, ha a jogosult halála az általa már megindított per folyamán következik be [Ptk. 586. § (4) bek., 658. § (1) bek., 323. § (2) bek.].

A néhai F. I.-né örökhagyó, mint eltartott, valamint az I. r. alperes és a néhai F. L., mint örökösök és eltartók 1987. június 8. napján öröklési szerződést kötöttek egymással, majd a néhai F. L. eltartó halála után, 1993. augusztusában a szerződést akként módosították, hogy néhai F. L. helyébe a II. r. alperes lépett, mint eltartó. 1994. november 28-án az örökhagyó meghalt és a hagyatékát a közjegyző a hagyatékátadó végzésével szerződéses öröklés jogcímén az I. és II. r. alpereseknek adta át.

A felperes az 1995. május 30-án előterjesztett keresetében az öröklési szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte arra való hivatkozással, hogy az alperesek az örökhagyóról nem gondoskodtak, a szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették, ezáltal a szerződést megszegték.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a szerződés nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése nem eredményezi az öröklési szerződés érvénytelenségét, hanem csak arra ad alapot, hogy a tartási szolgáltatások jogosultja az eltartók szerződésszegő magatartása miatt az öröklési szerződés megszüntetését kérje. Ez a jog viszont csak az öröklési szerződés jogosultját illeti meg, hiszen a tartási jellegű szolgáltatásokra való jogosultság olyan vagyoni jog, amely szorosan a jogosult személyéhez tapad és kizárólag általa gyakorolható. Jogutódlásra általában csak abban az esetben van jogi lehetőség, ha a jogosult halála az általa már megindított per folyamán következik be. A tartási, illetve öröklési szerződés ugyanis csak a jogosult haláláig áll fenn, a halála tehát a szerződést megszünteti. A perbeli esetben az örökhagyó a szerződés megszüntetése iránti pert nem indította meg, a felperes perbeli jogutódlása tehát nem kerülhet szóba, a szerződés megszüntetésére irányuló pernek az örökhagyó halálát követő megindítására pedig a felperes - az örökhagyó jogutódaként - nem jogosult.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése valamint az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatása és a keresetének helyt adó ítélet hozatala iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás a bizonyítékok helytelen értékelésén alapul, mert a per adataiból kitűnik az, hogy az alperesek az örökhagyót nem tartották el és nem gondozták, hanem előbb elfekvő kórházban, majd időskorúak otthonában helyezték el, amelynek költségeit azonban az örökhagyó maga viselte. Önmagában a perindítás elmulasztása viszont nem tekinthető a betegségénél fogva tehetetlen, elesett örökhagyó "döntésének", ezért a törvényes örököst meg kell hogy illesse a perindítás joga akkor, ha az örökhagyó az állapotánál fogva nem tudja jogi úton érvényesíteni az érdekeit. A jogerős ítélet sérti a Ptk. 655., 658. és 589. §-ait is, hiszen az öröklési szerződés visszterhes szerződés, az alperesek azonban semmiféle szolgáltatást nem teljesítettek, miértis a szerződés "érvénytelenítésének", illetve a szerződés megszüntetésének van helye.