A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39138/2010/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék K.21273/2009/9., *Kúria Kfv.39138/2010/7.* (AVI 2014.6.55)

***********

Kfv.V.39.138/2010/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. D. Magyar László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Krizl Ildikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám és Pénzügyőri Főigazgatósága alperes ellen közigazgatási bírság tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2010. március 3. napján kelt 7.K.21.273/2009/9. számú ítélete ellen a felperes által 10. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.273/2009/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Gépkocsivezető - 2008. szeptember 1-jén - kilépésre jelentkezett a vámhivatalnál a felperes tulajdonában lévő járművel. Ellenőrzés során a vámhatóság megállapította, hogy a jármű tengely túlterhelése 640 kg, ezért kötelezte a jármű vezetőjét 300.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd a 2008. október 2-án hozott 3855/2008. számú határozatával ezt az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A jármű vezetője kérte a határozatok bírósági felülvizsgálatát. A Baranya Megyei Bíróság - a 2009. március 18. napján hozott 7.K.20.236/2009/3. számú ítéletében - az alperesi jogelőd 3855/2008. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperesi jogelődöt új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletében megállapította, hogy a közigazgatási bírság kiszabására alappal került sor, mert a szabályszegés megvalósult, de a hatóság nem a megfelelő személyt bírságolta meg. A közúti közlekedés szabályainak megszegéséből eredő jogkövetkezményekért ugyanis nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót, illetve a gépjármű üzembentartóját, tulajdonosát terheli felelősség.

A jogerős ítélet 2009. március 31-én érkezett meg a hatósághoz, amely azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervnek 2009. április 9-én küldte meg.

Az első fokon eljárt közigazgatási szerv a 2009. április 30. napján hozott 85-42/2009. számú határozatában kötelezte a felperest 300.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére, és e határozatát még aznap postai úton kézbesítette. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a jármű közlekedése alkalmával nem rendelkezett a Magyar Közút Kht. útvonal engedélyével, márpedig a megengedettnél nagyobb terhelést meghaladó közigazgatási szállítmányok esetén a 4/1999. (II.12.) KHVM. rendelet 1. számú mellékletében megadott útvonal engedélyt köteles lett volna megkérni.

Hivatkozott a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfben az 1956. évi (V.19.) napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi törvényerejű rendelet (a továbbiakban: CMR Egyezmény) 3. cikkére is, és ezek alapján írta elő a felperes birság fizetési kötelezettségét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (4) bekezdésében, és 20.§ (1) bekezdésének h) pontjához kapcsolódó 8. táblázatban foglaltak szerint.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperesi jogelőd a 2009. június 23. napján hozott 4484-1/2009. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. E határozat 2009. július 1. napján került szabályszerűen kézbesítésre a felperesnek.

Az alperesi jogelőd - a fellebbezésben előadottakra figyelemmel - rögzítette, hogy az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadók, ezeket az első fokú hatóság betartotta, és a 111.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő érdemi döntést hozott. A tengelyterhelés túllépése bizonyíthatóan bekövetkezett, és a felperes az eljárás során nem közölt olyan új adatot, vagy tényt, amely korábbitól eltérő határozat meghozatalára alapot adhatott volna. Utalt arra, hogy mivel a felperes a közigazgatási bírságot a járművezetővel szemben hozott eljárás során már megfizette, nem köteles annak ismételt megfizetésére. Hangsúlyozta egyben, hogy a felperes jogi képviselője részt vett a járművezető keresete alapján indult eljárásban, jogait érvényesíthette, a hat hónapos elévülési idő nem telt el, és az ügyintézési határidőt is betartotta.

A felperes keresetében a terhére hozott határozatok hatályon kívül helyezését, vagy hatályon kívül helyezés mellett a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az első fokú közigazgatási szerv nem volt jogosult határozathozatalra, mivel az "állított jogsértő cselekmény" elkövetése óta hat hónap már eltelt. Kifogásolta, hogy nem értesítették az eljárás megindulásáról, és előadása szerint a jármű nem volt túlterhelt, vitatta a mérés módszerét és végeredményét is. Hivatkozott arra, hogy a munkavállaló által elkövetett jogszabálysértésért nem terheli automatikusan felelősség, az alperesi jogelőd által alkalmazott jogszabály alkotmányellenes, mivel nem rendelkezik az elévülésről, és kérte, hogy a megyei bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította.