A Legfelsőbb Bíróság BJE.3/2009. számú határozata csalás bűntette (HITELEZÉSI csalás bűntette) tárgyában. Bírók: Akácz József, Édes Tamás, Katona Sándor, Kónya István, Molnár Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.3224/1997/64., Nyíregyházi Törvényszék Bf.1528/2001/4., Kúria Bfv.2154/2003/5. (BH+ 2005.3.109, BH 2006.8.243), *Kúria BJE.3/2009.*

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

3/2009/BJE. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa Budapesten, 2009. év június hó 8. napján tartott nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bfv. I. Tanácsának indítványa alapján meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. Nem állapítható meg a csalás (Btk. 318. §) bűncselekményében a bűnössége annak a terheltnek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése, és ennek a reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti és a pénzügyi intézmény e megtévesztése folytán folyósítja részére az igényelt kölcsönt. Az ilyen cselekmény a Btk. 297/A. §-ában foglalt feltételek (úgy, mint a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtása érdekében valótlan tartalmú okirat felhasználása) esetén hitelezési csalás bűntettének minősülhet.

2. A hitelintézet megtévesztésével megszerzett pénzkölcsön rendszeres törlesztése, illetve visszafizetése általában a visszafizetési szándék komolyságára és a károkozási szándék hiányára utal.

3. Ha a hitelnyújtás nem piaci feltételek mellett történik, hanem arra valamely gazdaságpolitikai célból az állam vagy más - a Btk. 288. §-ában, illetve a 314. §-ában meghatározott - szervezet által támogatott kedvezményes feltételekkel és/vagy céljelleggel került sor, akkor a cselekmény rendszerint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértése bűntettének minősülhet, és a csalás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a csalás büntetési tétele a hivatkozott bűncselekmények büntetési tételénél súlyosabb.

4. A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 14.B.3224/1997/64. számú ítéletét, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.1528/2001/4. számú ítéletét az I. r. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett hitelezési csalás bűntettében megállapító és a büntetés kiszabására vonatkozó részében, valamint a felülvizsgálati ügyben eljárt Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.2154/2003/5. számú végzését hatályon kívül helyezi. I. r. terheltet az ellene társtettesként elkövetett hitelezési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

A terhén maradó számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt megrovásban részesíti. Rosszallását fejezi ki, és felhívja az I. r. terheltet, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.

I n d o k o l á s

I.

A.

A Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.271/2008. számú felülvizsgálati ügyében eljáró tanácsa a Be. 440. §-ának (2) bekezdésében megállapított jogkörében az előtte folyó felülvizsgálati ügy nyilvános ülésen történt egyidejű felfüggesztése mellett jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozza a Be. 439. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, mert a felülvizsgálati indítvány elbírálása során jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság más ítélkező tanácsainak korábbi határozataitól.

A jogegységi indítványra okot adó döntések a következők:

1.

A Bfv.I.271/2008. számú felülvizsgálati ügyben az elsőfokon eljárt Pápai Városi Bíróság a 2007. január 18. napján kelt 2.B.121/2006/86. számú ítéletével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. r. terheltet, mint társtettest, 2 rb. jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 2 rb. jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette, valamint 9 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt, halmazati büntetésül 3 év börtönre, és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet a bűnösség körébe vonta és csalás bűncselekményeként értékelte a terheltnek az ítélet 5. és 10. pontjában meghatározott cselekményét is.

Az ítéletet másodfokon a Veszprém Megyei Bíróság felülbírálta. A 2007. október 20. napján kelt 2.Bf.211/2007/20. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében - az 5. és a 10. tényállási pont helyesbítése és kiegészítése mellett - a csalási cselekmények rendbelisége tekintetében megváltoztatta. I. r. terheltet 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette. A börtönbüntetés tartamát 4 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltást 5 évre súlyosította.

A másodfokú bíróság az 5. és 10. tényállási pontot illetően a terhelt bűnösségének csalás bűntettében történő megállapításán nem változtatott. A másodfokú bíróság által helyesbített tényállás 5. és 10. pontját a jogegységi indítványának mellékletében az indítványozó tanács az alábbiak szerint rögzítette:

Tényállás 5. pontja.

XI. r. terhelt gépjárművet akart vásárolni, melyhez az I. r. terhelt felajánlotta a segítségét. Az ügylet lebonyolítása érdekében az I. r. terhelt a Nissan Maxima típusú, balesetet szenvedett, törött állapotában 600.000 Ft értéket képviselő személygépkocsira 2004. január 5-én hamis adásvételi szerződést készített, amely szerint a gépjárművet a Telefontársaság Rt. eredeti tulajdonos a XI. r. terheltnek adta el. Az adásvételi szerződésen az eredeti tulajdonos képviselőjének a nevét aláhamisították. Erről a XI. r. terheltnek nem volt tudomása.

Az I. r. terhelt felajánlotta a XI. r. terheltnek a közreműködését a gépjárműre vonatkozó kölcsönügylet lebonyolítása érdekében is. A XI. r. terhelt e végett átadta okiratait az I. r. terheltnek, aki arról fénymásolatokat készített, és azokat a G. Kft. hitelügyintézőjének a rendelkezésére bocsátotta. Az adatok birtokában utóbbi a kölcsönszerződést előkészítette. Hamis bizományosi szerződés készült, amely szerint az eredeti tulajdonos 2004. január 6-án az 5.000.000 Ft értékű gépjárművet bizományosi értékesítés keretében átadta a kft-nek.

A gépjármű ekkor eredeti törött állapotában volt, az értékmegjelölés a valóságnak nem felelt meg. A pénzintézet megtévesztése érdekében a hitelügyintéző egy állapotfelmérő lapot készített, amely azt tartalmazta, hogy a gépjármű ép állapotú. Ezt a XI. r. terhelt is aláírta. Az ily módon megtévesztett C. Rt. pénzintézet a XI. r. terhelt részére 2.000.000 Ft összegű kölcsönt folyósított. Egyúttal a járműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki és vételi jogot létesített. A sértett pénzintézet képviseletében XI. r. terhelttel létrejött szerződést a hitelügyintéző írta alá 2004. január 6-án. A kölcsön összegét 2004. január 19-én a XI. r. terhelt vette fel, és azt teljes egészében átadta az I. r. terheltnek. Utóbbi terhelt a gépjárművet ezt követően megjavíttatta, és a XI. r. terhelt birtokába adta. Nevezett rövid ideig használta, majd visszaadta az I. r. terheltnek, aki azt tovább használta.