A Gyulai Törvényszék P.20019/2019/2. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 503. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (1) bek., (2) bek., (3) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §] Bíró: Sztrungáné dr. Tóth Tünde

Gyulai Törvényszék

14.P.20.019/2019/2.

A bíróság a Bacsek György Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Vízkeleti Krisztián ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

Kötelezi a bíróság az alpereseket egyetemlegesen, hogy nyolc nap alatt a http://www. link alatt közzétett cikk címe alatt a felperest felismerhető módon ábrázoló képet távolítsák ellen.

Kötelezi a bíróság a II. rendű alperest, hogy fizessen meg

• a felperesnek 15 nap alatt 90.000.- (kilencvenezer) forint perköltséget,

• az államnak az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 36.000 (harminchatezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, e bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a) a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri; b) a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy c) tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha a) az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; c) a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

A bíróság a felek előadása, a keresetlevélhez csatolt okirati bizonyítékok, valamint a Gyulai Törvényszék 14.P.20162/2018. számú iratainak a tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II. rendű alperes tulajdonában és kiadásában lévő I. rendű alperes által szerkesztett www.//.hu internetes portálon 2018. október 18. napján a http://www. link alatt közzétett X. mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a Legfőbb Ügyész" című cikkben (a cikk címe alatt) a felperest felismerhető módon ábrázoló fényképet tettek közzé az alperesek, melyhez a felperes nem járult hozzá.

A cikk az ügyészség honlapján olvasható közleményre hivatkozással arról szól, hogy X. országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a Legfőbb Ügyész, hogy gyanúsítottként hallgathassák ki a Központi Nyomozó Főügyészség előtt bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban. A cikk igen nagy terjedelemben X.-t és társait érintő kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény erről szól, amelyhez olyan fényképet használtak fel, amelyen nemcsak a cikkben nevesített X. látható, hanem azon felismerhető módon a bal oldalon a felperes is. A sérelmezett kép egy korábbi választási gyűlésen készült fénykép.

A felperes képmáshoz való jog érvényesítése iránt 2018. október 29-én kérelmeket küldött az alpereseknek, melyben kérte a sérelmes helyzet megszüntetését oly módon, hogy a cikkbe beágyazott képet a kérelem kézhezvételét követő nyolc napon belül töröljék. A kérelmet 2018. november 8-án az alperesek megkapták, az abban foglaltaknak azonban nem tettek eleget. A sérelmezett fénykép az ítélet meghozatalának napján is változatlanul látható volt a fent megjelölt linken.

A felperes keresetében kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 503. § (4) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alperesek kötelezését arra, hogy szüntessék meg a sérelmes helyzetet, a cikkben feltüntetett jogsértő képet távolítsák el. Kérte a II. rendű alperes kötelezését a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontja és a Pp. 81. §-a (5) bekezdésének megfelelően csatolt költségjegyzék alapján perköltség megfizetésére azzal, hogy a felperesi képviselet áfa körbe tartozik.

A felperes érvényesíteni kívánt jogként hivatkozott Magyarország Alaptörvénye I. cikke (1) - (3) bekezdésében foglaltakra, a Ptk. 2:42. §-ra, a Ptk. 2:43. § g) pontjára, a Ptk. 2:44. § (1) és (2) bekezdésére, a Ptk. 2:48. §-ára, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (1) és (3) bekezdésére, annak 10. §-ára. Megjelölte hivatkozásként a Ptk. 2:51. §-át, a Pp. 502. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Pp. 83. § (1) bekezdését.

Jogi érvelésként hangsúlyozta, hogy a személyiségi jogok védelme általános jellegű. A személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E törvényi parancsban kifejezésre jutott minden jogsértő magatartás tilalma és minden ilyen magatartás jogellenessé nyilvánítása. A személyiségi jog tehát abszolút jellegű, mindenkire egyaránt kötelező. A képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Jelen esetben a felperes az őt felismerhetően ábrázoló kép közzétételéhez nem járul hozzá, holott a fénykép internetes sajtótermék cikkébe illesztése is felhasználásnak minősül.

Kiemelendő, hogy a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése kimondja, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására felvételek készítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Ugyan a sérelmezett kép egy korábbi választási gyűlésen készült fénykép, azonban a cikk nem egy választási eseményről szól. A tömegfelvétel is csak célja által indokoltan használható fel, tehát adott esetben a gyűlésről történő tájékoztatás céljából. Ez különösen vonatkozik a tömegből kiemelt személyiségről készített felvételre, amit később önállóan, különösen a tömegeseményen való részvételtől eltérő gondolat, esemény, cselekmény kiutalására nem szabad felhasználni.

Az alperesek a magatartásukkal egyértelműen megsértették a felperes védett személyiségi jogait, ezen belül is a képmáshoz való jogát és sérült az Smtv. 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés is.

Az alperesek a Gyulai Törvényszék 14 P.20.162/2018. számú iratában előterjesztett fellebbezésük anyagi jogi részét tartották fenn ellenkérelemként az alábbiak szerint: