BH 1986.10.417 Az a körülmény, hogy a sérelmezett államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára nincs lehetőség, önmagában nem zárja ki államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítését.

Általában nem lehet kártérítési felelősség alapja azonban a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeként meghozott határozat. Ilyen esetben csak akkor érvényesíthet a fél kártérítési igényt, ha megállapítható, hogy az államigazgatási határozat felróható módon, kirívóan okszerűtlen mérlegelés eredménye. [Ptk. 349. §, 63/1981. (XII. 5.) Korm. sz. r. 1. §].

Az első fokú bíróság által helyesen megállapított tényállás lényege a következő.

A felperes kőműves kisiparosként működött 1979 augusztusától 1981 áprilisáig, amikor is kisipari engedélyét visszaadta. A felperes adóbevallása szerint az 1980. évi adóköteles jövedelme 116 489 Ft volt. Az adóhatóság ezt a bevallást nem fogadta el, és az első fokú adóhatóság becsléssel állapította meg a felperes adóköteles jövedelmét. Ennek során az 1980. évi adóköteles jövedelmet 260 000 Ft-ban határozta meg, és a felperest összesen 121 320 Ft általános jövedelemadó megfizetésére kötelezte. Az 1981. évi adóalapot ugyancsak becsléssel 260 000 Ft-ban határozta meg, és a felperessel szemben 97 000 Ft adóelőleget vetett ki.

A másodfokú adóhatóság az első fokú határozatot helybenhagyta.

A felperes pert indított az államigazgatási határozatok felülvizsgálata végett. A bíróság azonban jogerős végzéssel a pert megszüntette, mert álláspontja szerint a kereset tárgya a becslési eljárás lehetősége volt, ami bírói úton nem támadható.

Ezt követően a felperes több felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, de azokat az államigazgatási hatóság minden esetben elutasította.

A felperes több pert is indított az államigazgatási határozatok felülvizsgálata érdekében; a bíróság azonban keresetlevelét minden esetben idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert az államigazgatási határozatok olyan rendelkezéseit támadta, amelyekkel szemben bírói út nem vehető igénybe.

A felperes többször módosított keresetében 154 501 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes olyankor alkalmazott vele szemben becslést, amikor annak nem volt helye, így a terhére kivetett nagyobb összegű adóval kárt okozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első fokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest 800 Ft perköltség megfizetésére.