A Győri Törvényszék K.27302/2007/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1991. évi IV. törvény (Flt.) 40. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 69. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. §] Bírók: Kobli Ilona, Savanyóné dr. Lakatos Erzsébet, Takács Lajos

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Törvényszék K.27302/2007/10.*, Kúria Kfv.35179/2008/5.

***********

Győr-Moson-Sopron Megyei

Bíróság

9.K.27.302/2007/10. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A bíróság dr. Dávid Zsófia ügyvéd által képviselt //felperesnek, jogtanácsos által képviselt APEH KÖzponti Hivatal Hatósági Főosztály (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) alperes ellen - adóhatározat felülvizsgálata - iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes az illetékes állami adóhatóság felhívására és számlájára 900.000,- /Kilencszázezer/ Ft feljegyzett kereseti illetéket, továbbá 15 napon belül az alperes részére 200.000,- /Kettőszázezer,-/ Ft perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság a tárgyalás adatai, valamint a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az APEH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztálya /továbbiakban: I.fokú hatóság/ a felperesi társaságnál a 2003., 2004. évekre vonatkozóan a bevallás utólagos ellenőrzését végezte el, átfogó,ellenőrzés keretében.

Az I. fokú hatóság az ellenőrzés eredményeként 7628587494. számú határozatában a társasági adónemben a felperes javára 2003. évre 9.617.000,- Ft, 2004. évre 4.143.000,- Ft-ot, általános forgalmi adónemben, személyi jövedelemadóban, egészségbiztosítási járulék tekintetében, nyugdíjbiztosítási járulék vonatkozásában, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, munkavállalói járulék és szakképzési hozzájárulás tekintetében a társaság terhére adókülönbözetet állapított meg, összesen 88.639.000,- Ft összegben. Az adókülönbözet után 4.4 75.000, - Ft adóbírságot szabott ki, továbbá 40.392.000, --Ft késedelmi pótlék megfizetését írta elő.

Az I. fokú hatóság határozata indokolásában - a keresetlevél szempontjából releváns tényállás szerint - a 2004. február 21-i megtartott farsangi bálon résztvevő saját dolgozók létszáma arányának megfelelő rendezvény költségeit természetbeni juttatásnak minősítette 734.000,- Ft értékben. A felperesi társaság ezt az összeget természetbeni juttatásnak nem vallotta be, és nem fizette meg annak személyi jövedelemadóját, illetve járulékait. Az Szja. 69. § /3/, illetve 14/ bekezdése alapján 2004. február hónapra személyi jövedelemadó adónemben, ezért az adóhatóság 323.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg. Megállapította egyidejűleg azt is, hogy ez a természetbeni juttatás járulékalapot képező jövedelem, ezért az 1997. évi LXXX. törvény /továbbiakban: Tbj. tv./ 19. § /!/ bekezdése alapján 81.000,- Ft egészségbiztosítási járulék, 132.000,- Ft nyugdíjbiztosítási járulék, valamint 22.000,- Ft munkaadói járulék különbözetet állapított meg.

A társadalombiztosítási alapokat érintő megállapítások körében az I. fokú határozat 8. pontjában rögzítette az I. fokú adóhatóság megállapításait a felperesi társaság saját dolgozói egy részének 2003. - 2004. évben külföldön történő foglalkoztatásával kapcsolatban. A felperesi társaság Németországban telephelyet létesített, a külföldön munkát vállaló dolgozókkal munkaszerződést kötött, melyben rögzítették, hogy a munkáltató változó munkahelyre alkalmazza a munkavállalókat. Kiküldetés szempontjából a munkáltató telephelye minősül a munkavállaló munkahelyének. A munkáltató külföldi telephelyén is foglalkoztathatja a munkavállalót. Külön megkötésre került egy külföldi munkavállalási szerződés, melynek 2. pontjában a dolgozó járandóságát, díjazását foglalták írásba külföldi munkavégzés esetén. A járandóság két részből állt:

- forintrész, a mindenkori jogszabályok szerinti minimálbér

- valutarész, a külföldi kiküldetés időtartamára a mindenkori jogszabályok szerinti minimálbér forintrészen kívül, a dolgozó teljesítménye alapján járó - alapbesorolásának megfelelően - a Németországban érvényben lévő rendelet által megállapított valutaellátmány.

A valutaellátmányt a dolgozók EURO-ban kapták, a felperesi társaság a munkabér utáni személyi jövedelemadót külföldön fizette, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének alapja a minimálbér, amit Magyarországon fizettek meg. Az adóhatóság álláspontja szerint a külföldön foglalkoztatott dolgozó minimálbére nem egyenlő a munkabérével, a minimálbéren túl kifizetett valutaellátmány is munkabérnek tekintendő. E megállapítását a Tbj. tv. 4. § kJ pontjának 2./ alpontjában foglaltakra hivatkozással állapította meg, utalva a Munka Törvénykönyve 142. §-ában rögzített személyi alapbér fogalmára is. Figyelembe véve a Munka Törvénykönyv 153. §-ában írtakat álláspontja az, hogy a devizaellátmány, valutaellátmány költségek térítésére szolgál. Erre figyelemmel

2003. évben 17.053.000,- Ft egészségbiztosítási járulék és 27.904.000,- Ft nyugdíjbiztosítási járulék, mint adókülönbözet keletkezett a felperesi társaság terhére, míg 2004. évben 8.260.000,- Ft az egészségbiztosítási járulék és 13.518.000,- Ft a nyugdíjbiztosítási járulék különbözet került az adózó terhére megállapításra. Figyelemmel arra, hogy a valutaellátmány munkabérnek minősül, és a Tbj. tv. 19. § /2/'bekezdése alapján a foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot köteles fizetni, melynek mértéke 2003.,

2004. években 8 % volt, míg a fenti jogszabályi rendelkezés /3/ bekezdése szerint a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, ennek mértéke 2003. évben 3 %, 2004. évben 4 % volt. Ezen foglalkoztatottakat terhelő járulékokat a felperesi társaság mint munkáltató elmulasztotta levonni, bevallani és megfizetni. Ennek következményeként az I. fokú hatóság 2003. évben 4.652.000,- Ft egészbiztosítási járulék és 13.176.000,- Ft nyugdíjbiztosítási járulék megfizetését írta elő, míg 2004. évre vonatkozóan 2.997.000,- Ft egészbiztosítási járulék és 6.385.000,- Ft nyugdíjbiztosítási járulék megfizetését rendelte el.

Azt is rögzíti az I.fokú hatóság határozatának indokolása a 10. pontban, hogy a felperesi társaság eljárásával megsértette a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény /továbbiakban: Fltv./ 40. § /1/ bekezdésében, 41. §-ában, 42. § /1/ - /9/ bekezdéseiben foglaltakat, melynek következtében 2003. évre vonatkozóan 4.759.000,- Ft munkaadói járulék és 1.586.000,- Ft munkavállalói járulék adókülönbözet mutatkozott terhére, míg 2004. évben 2.305.000,- Ft munkaadói járulék és 769.000,- Ft munkavállalói járulék, mint adókülönbözet előírására került sor. A felperesi társaság eljárásával megsértette a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit is, emiatt 2003. évre 2.380.000,- Ft, míg 2004. évre 1.154.000,- Ft szakképzési hozzájárulás fizetésére is kötelezetté vált.