A Győri Törvényszék P.21142/2004/83. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 3. §, 13. §, 15. §, 17. §, 18. §, 77. §, 119. §, 129. §, 134. §, 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. §] Bíró: Szalay Róbert

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

6. P. 21.142/2004/83.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság dr. Litresits András ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Lakos Júlia ügyvéd által képviselt alperes ellen - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozóként perbelépett beavatkozó - kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát, amikor a felperes megfelelő tájékoztatása, és felperesi hozzájárulás hiányában kezdte meg 2000. február 22-én a felperes sugárkezelését.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000,- (ötszázezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a perköltséget a peres felek maguk viselik.

Kötelezi a bíróság az alperest, az APEH Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték-főosztály felhívására fizessen meg az állam javára 21.000,- (huszonegyezer) Ft feljegyzett illetéket.

799.500,- (hétszázkilencvenkilencezer-ötszáz) Ft feljegyzett illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához. A fellebbezést a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon kell 4 példányban benyújtani.

A fellebbezésben vitatott értéktől függetlenül a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

· ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetőleg a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tárgyalás adatai és a csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes Non-Hodgkin szindrómában szenved. 15 éves korában 1995. márciusában a Vas megyei Markusovszky Kórház Csecsemő- és Gyermekosztályán kezelték, ahol csontvelő vizsgálaton, nyirokcsomó biopszián, majd ezt követően cytostaticus kezelésen és Kobalt besugárzáson esett át. A felperes ezután lényegében panaszmentes volt, bár a daganatos megbetegedésből véglegesen őt meggyógyítani nem lehetett. A felperes 2000. február 20-án a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház Rendelőintézetében megjelent, ahonnan kórházi kezelésre utalták, mert az orvosnál történő jelentkezést megelőzően három nappal a jobb herébe mindkét oldalon a comb elülső felszínére, valamint a végtagok hátsó oldalán a lábikrába sugárzó fájdalom, valamint perianalisan zsibbadás alakult ki nála. Február 19-én már kifejezetten vizelési nehézségei voltak, és vizelet retentio alakult ki, széklettartási nehezítettség mellett. Az orvosi ügyeleten hólyag katétert helyeztek be a felperesnek és így került az alperesi kórházba.

Az alperesnél MRI vizsgálatot végeztek, melynek során egy, az L. I-II. csigolyatest magasságának megfelelően a csontos gerinccsatorna lumenét érintő képletet észlelek, mely a conust és a myelon distalis részét kifejezetten comprimálta. A vizsgálat alapján az alapbetegség kifejezett progresszióját véleményezte az alperes azzal, hogy a betegség betört a csontos gerinccsatorna lumenében az L. I-II. csigolyatest magasságában és ott kifejezetten conus compressiót képezett. A felperes csigolyáit nyomó kiújult daganat idézte elő a vizelési nehezítettséget, a széklettartási problémát és a sugárzó fájdalmat, zsibbadásos folyamatokat, kezdődő bénulást.

A felperes 2000. február 20-án délután megkapta az első szteroidos kezelését, majd kedd délelőtt átkerült az alperes ... úti onkoradiológiai osztályára azt követően, hogy katéterét eltávolították. 2000. február 22-én keddi napon délután került sor a felperes első sugárkezelésére, ami linac kezelést jelentett.

A 2000. február 20-22-én elvégzett, illetőleg megkezdett orvosi beavatkozásokkal kapcsolatban a felperes részletes tájékoztatást az alperestől nem kapott, az egyes kezelésekkel kapcsolatban írásbeli beleegyezést nem adott. A szteroidos kezelés megkezdésekor a felperes közvetlen életveszélyes állapotban volt.

A szteroidos kezelés hatására a felperes állapota javult, az alperes szakmai konzultációt követően döntött a sugárkezelés mellett.

A sugárkezelés megkezdése előtt az alperes nem tájékoztatta a felperest arról a lehetőségről, hogy spermiumát saját célra történő későbbi felhasználás végett fagyasztva tárolhatja. A sugárkezelés megkezdéséig a felperes állapota nem tette lehetővé a sperma levételét.

A felperes linacos sugárkezelése megszakításokkal 2000. április 4-ig tartott. Ennek során összesen 50 gray sugárdózis kapott.

2001. januárjától kezdődően a felperes azt észlelte, hogy lábai egyre gyengébbek, ügyetlenebbek. 2001. február 13. és március 9. között a Budapesti Szent László Kórházban kezelték a felperest. Ennek során perifériás őssejt átültetésre került sor 2001. február 21-én. A műtéti beavatkozást megelőzően egész testre kiterjedő sugárkezelést kapott a felperes. 2001. február 15-én a Semmelweis Egyetem Meddőségi Központjában elvégzett vizsgálat eredménye szerint a felperesnél az ejakulátumban sem élő, sem holt spermium nem volt látható, az anyag cryopreserválásra alkalmatlan.

Az alperes 2002. február 1-jén röntgennel vezérelt biopsziát végzett a felperesen a lumbális II. csigolyánál. 2002. február 4-én a felperes heves fejfájással, gerincfájdalommal jelentkezett az alperesnél, előadva, hogy fájdalmai nonszteroid gyulladáscsökkentőkre nem szűntek. A 2002. február 1-jén végzett biopszia olyan csigolyatestből történő mintavétel volt, amelynél nem előírás a beteg 24 órás pihentetése, így a felperest rövid pihentetés után az intézetből hazaengedték.

A felperesnél a végtag gyengeség ezt követően is fokozódott, a felperes jelenleg bottal közlekedik. A Győr-Moson-Sopron Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2001. május 23-án kelt ... számú határozatával megállapította, hogy a felperes II. csoportba tartozó rokkant.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a szteroidos, illetőleg sugárterápiás kezelésekkel kapcsolatban 2000. februárjában az alperes megsértette a felperes személyiségi jogait, mert a felperes tájékoztatása és hozzájárulása hiányában kezdte meg a kezeléseket. Az alperesi sugárkezelés következtében elveszítette nemzőképességét, így utódok nemzésére a továbbiakban képtelen. Megfelelő tájékoztatás és alperesi eljárás esetében spermiumot lehetett volna venni a felperestől és azt lefagyasztani. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem megfelelő eljárása következtében alakult ki nála a 2002. február 1-jei lumbálpunktiót követően az a heves, hosszan elhúzódó fejfájás, amely miatt felsőfokú tanulmányait halasztani volt kénytelen. Elsődlegesen az alperesi jogellenes magatartásra tekintettel 500.000,- Ft, másodlagosan havi 40.000,- Ft járadék megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Kereseti kérelmét később akként emelte fel, hogy nem vagyoni kártérítésként 5.000.000,- Ft, vagyoni kártérítésként 7.525.000,- Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni, valamint további 45.000,- Ft járadékra terjesztette elő igényét vagyoni kártérítés címén. A vagyoni károkkal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy mozgáskorlátozottsága miatt miden napi életében akadályozott, emiatt teljes automata váltórendszerrel működő személygépkocsit kellett vásárolnia, illetőleg az általa használat lakás átalakítása is szükségessé vált. Kereseti kérelmét végül úgy tartotta fenn, hogy kérte, a bíróság az alperesi jogsértés megállapítása mellett kötelezze az alperest 7.785.000,- Ft vagyoni kár, havi 45.000,- Ft járadék, valamint 5.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére.