BH 2004.10.409 A közlési kötelezettség szándékos megszegése csak akkor jár a biztosító mentesülésével, ha ez okozati összefüggésben áll a biztosítási eseménnyel [Ptk. 540. §].

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1 230 932 forintot és ennek 1998. december 1-jétől számított évi 20%-os kamatát.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes házastársa életbiztosítási szerződést kötött az alperessel. A szerződés kedvezményezettje a felperes volt. A biztosított folyamatosan fizette a díjat, majd a szerződéskötést követő három év eltelte után szívbetegségben elhunyt. A szerződéskötés előtt két hónappal körzeti orvosánál hasi panaszokkal jelentkezett, ultrahang-vizsgálaton is részt vett, majd az orvos nyugtatót és vitamin szedését javasolta. A biztosítottnak ezt követően hasonló jellegű panaszai nem voltak, később szív és érrendszeri betegségei miatt állt gyógykezelés alatt.

Az ajánlat mellékletét képező egészségi nyilatkozat egyes pontjaira, így az emésztőszervi betegségek kérdésre nemleges választ adott. A biztosított halálát követően az alperes a biztosítási összeg kifizetése elől azzal zárkózott el, hogy a biztosított nem közölte májbetegségét, amelynek ismeretében az ajánlatot elutasította volna. Ezzel az indokkal csupán a visszavásárlási összeget fizette ki a felperesnek.

A felperes keresetében a biztosítási összeg megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a biztosított nem szegte meg közlési kötelezettségét, de még ilyen esetben sem mentesül a biztosító, mert ez nem volt szándékos, a férje pedig nem májbetegségben halt meg.

Az alperes a kereset elutasítása mellett a biztosított tévedésbe ejtő, illetve megtévesztő magatartására hivatkozott, mely téves közlésben illetve a betegség elhallgatásában állt.

Az elsőfokú bíróság a terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok mérlegelése után azt az álláspontot foglalta el, hogy a biztosítottnak nem volt tudomása májbetegségéről, ezért közlési kötelezettségének szándékos megszegése sem állapítható meg. Az alperes kifogását azzal utasította el, hogy a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra üzletkötőjének agresszív fellépése miatt nem hivatkozhat.