A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20059/2018/10. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 18/A. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 13. §, 18. §, 21. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22011/2017/17., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20059/2018/10.*, Kúria Pfv.21768/2018/6. (BH 2020.1.14)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.059/2018/10/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin Andrea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Varga István ügyvéd által képviselt Magyar Állam I. rendű, a dr. Binszki József ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal (7100 Szekszárd, Auguszt Imre u. 7.) III. rendű és a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rátky Miklós ügyvéd) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű alperes ellen elővásárlási jog megsértése, szerződés hatálytalansága iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. október 18. napján meghozott és 21. sorszám alatt kijavított 31.P.22.011/2017/17. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 18. és a II. rendű alperes részéről 20. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti.

Fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a felperes keresetét teljesen elutasítja.

Az I. rendű alperest a felperes javára megállapított elsőfokú perköltség térítése alól mentesíti és a felperest kötelezi, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 1.587.500 (egymillió-ötszáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint, a II. rendű alperesnek pedig 3.750.000 (hárommillió-hétszázötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az I. és II. rendű alperesek között 2017. március 6. napján a Sz., külterület ... helyrajzi szám alatti szántóra létrejött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, majd annak megállapítását, hogy a szerződés az I. rendű alperes és a felperes között jött létre és kérte az illetékes földhivatal megkeresését tulajdonjogának bejegyzése iránt. Kérte a II., III. és IV. rendű alpereseknek a bejegyzés tűrésére kötelezését. Előadta, hogy az I. rendű alperes a perbeli ingatlant 2016. április 4. napján eladta, amelyre tekintettel a felperes a 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja alapján elővásárlási jogát gyakorolta. Az I. rendű alperes a szerződésbe annak ellenére a szintén elővásárlási jogát gyakorló II. rendű alperest léptette be, hogy az elővásárlásra jogosultak sorrendjében a felperes előrébb állt.

Az I. és II. rendű alperesek kérték a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Az I. és II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a felperes jognyilatkozata nem felelt meg a törvényben előírt feltételeknek. A III. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a IV. rendű alperes a perből való elbocsátását kérte.

Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek között 2016. március 6. napján a Sz. külterület ... helyrajzi szám alatti, szántó megnevezésű, 68,4349 ha területű ingatlanra létrejött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan, egyben megállapította, hogy az adásvételi szerződés azonos tartalommal a felperes és az I. rendű alperes között jött létre. Felhívta az illetékes földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a perbeli ingatlanra a II. rendű alperes tulajdonjogát törölje és az I. rendű alperes javára a tulajdonjogot adásvétel jogcímén jegyezze be. Kötelezte az I-IV. rendű alpereseket a fentiek tűrésére.

Indokolásában megállapította, hogy a perrel érintett ingatlanra a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és a 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) szabályait kell alkalmazni. A felperes 2017. május 4. napján értesült az I. és II. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződésről, majd ezt követően határidőben, május 17. napján nyújtott be kereseti kérelmet a bírósághoz. A felperes 2016. június 14. napján kelt elfogadó nyilatkozata tartalmazza, hogy az általa tulajdonba venni kívánt földön fennálló haszonbérleti jog megszűnését követően a megszerzett föld használatát másnak engedi át, azt maga használja, eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, és a haszonbérleti jog megszűnését követő időponttól azt öt évig más célra nem hasznosítja. Az elsőfokú bíróság ennek alapján megállapította, hogy a felperes nyilatkozata megfelel a Fftv. 13. § (1) és (4) bekezdésében írtaknak. Kiemelte, hogy a felperes az elfogadó nyilatkozatban a 13. § (4) bekezdésében írt kötelezettségvállalást is megtette, amelyhez képest alaptalanul hivatkozott a II. rendű alperes arra, hogy a felperesnek a nyilatkozatot a jogszabály szó szerinti idézésével kellett volna megtennie, mivel a jogszabály ilyen előírást nem tartalmaz. Megállapította, hogy az elővásárlási jogosultak sorrendjét a Fftv. 18. §-a szabályozza, amelynek alapján a helyben lakó és családi gazdálkodást folytató II. rendű alperes elővásárlási jogát megelőzi az ugyancsak helyben lakó és családi gazdálkodást folytató, de ökológiai gazdálkodás céljából földtulajdont szerezni kívánó felperes elővásárlási joga. A II. rendű alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes jogszabályba ütköző módon jelölte meg elővásárlási jogát, mivel a felperes és a II. rendű alperes egyaránt helyben lakó és családi gazdálkodást folytató földművesek, akik között a törvény a jogalkotó által támogatott ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó földműves számára biztosít elsőbbséget. Mindebből következően az I. rendű alperes az elővásárlásra jogosultak sorrendjét tévesen állapította meg és tévesen kötött adásvételi szerződést a II. rendű alperessel, ezért az I. és II. rendű alperesek között megkötött adásvételi szerződés a felperessel szemben a Ptk. 6:223. §-a alapján hatálytalan. A II. rendű alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperesnek a Fétv. 18/A. §-a alapján az elfogadó nyilatkozathoz csatolnia kellett volna az ökológiai gazdálkodói tanúsítványt, mert a Fétv. 18/A. §-a 2016. június 22. napján lépett hatályba, és azt az ezt megelőzően keletkezett elfogadó nyilatkozatokra nem kell alkalmazni. A felperes elfogadó nyilatkozatának megtételekor tehát nem volt jogszabályi előírás arra, hogy tanúsítványokkal kellene igazolni a földszerzés célját. A felperes a Ptk. 223. § (2) bekezdésének megfelelően a teljesítőképességét is igazolta. A teljesítőképesség igazolása az ügyvédi letétbe helyezéssel megvalósult, annak bírói letétbe helyezése nem szükséges. Az I. rendű alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata érvénytelen, jóerkölcsbe ütközik, a jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg joggal való visszaélést valósít meg. A felperes a jogszabály által biztosított elővásárlási jogát kívánta a perben érvényesíteni, a jog gyakorlása pedig nem jelentheti Ptk. 1:5. § (1) bekezdésében megfogalmazott joggal való visszaélést, az nem irányul a jogszabály megkerülésére, és a jó erkölcsbe sem ütközik. Az I. rendű alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a felperes az ökológiai gazdálkodást nem tudja megkezdeni, mivel a felperes megállapodást kötött a perbeli ingatlan haszonbérlőjével a haszonbérleti szerződés lejártát megelőző birtokba adásról, így az ökológiai gazdálkodás célja megvalósulhat. A IV. rendű alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a III. és IV. rendű alperesek mint a használati jog és a vezetékjog jogosultjainak perbeállítása szükségtelen volt.