A Kúria Kfv.37971/2017/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.971/2017/7.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

dr. Fekete Ildikó bíró

A felperes: (...)

Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal

Felperesi beavatkozó: (...)

Felperesi beavatkozó

képviselője: dr. Kiss N. Csaba ügyvéd

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesi beavatkozó

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.432/2015/57.

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.432/2015/57. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint perköltséget.

Kötelezi a Kúria a felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A (...) (..) (..) (..) helyrajzi számú, osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlanok a felperes, felperesi beavatkozó és egy további tulajdonostárs tulajdonában állnak. Az ezen ingatlanon lévő (...) 1A, 1B, 1C, 1D, 1E erdőtervi jelű erdőrészletekre a Fatesco Erdőbirtokossági Társulat kérésére az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága 1998. május 29. napján kelt 987-4/98. számú határozatával az erdőterület véghasználatára (tarvágására) engedélyt adott. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a termelésből való kivonás kavicsbánya kialakítása és üzemeltetése céljából történt.

[2] A perbeli, valamint további (...)i ingatlanok területére a bányakapitányság 2001. április 5. napján jogerőre emelkedett 578/2001. számú határozatával "(...)" védnevű bányatelket alapított a (...) Kft. javára. A bányatelek jogosítottja kérelmére az elsőfokú erdészeti hatóság a perbeli erdőterület tervezett igénybevételéhez - kavicsbánya kialakításához - elvi hozzájárulást megadta 2001. október 2. napján kelt 2170-2/2001. számú határozatával. A perrel érintett ingatlanokon a tarvágás megtörtént. A (...)i fent jelölt erdőrészletek bányászati célra történő igénybevételére azonban nem került sor, erre vonatkozó engedélyezési eljárást nem kezdeményeztek.

[3] Ezt követően több évig tartó számos közigazgatási és bírósági eljárás után a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2014. szeptember 30. napján kelt BOG/01/5506-1/2014. számú határozatával kötelezte a felperest, felperesi beavatkozót és még egy tulajdonostársukat a (...) fentiekben megjelölt helyrajzi számú, erdő művelési ágú és erdőtervi jelű erdőrészletek tulajdonosait, hogy gondoskodjanak az erdő szakszerű felújításáról, melynek határidejeként 2015. május 31. napját határozta meg. Indokolásában rögzítette, hogy a hatóság 2014. szeptember 25. napján - az erdősítésre 2014. évi műszaki átvétele során - megállapította, hogy a fentiekben jelzett erdőrészletekben a faállomány letermelték, az adott területen az erdőről az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 51. § (7) bekezdése értelmében erdőfelújítási kötelezettség keletkezett. Az ingatlanok tulajdonosai nem gondoskodtak az erdő felújítására vonatkozó törvényes kötelezettségük teljesítéséről, így sérült az erdő fenntartásához fűződő közérdek.

[4] A fenti határozattal szemben felperes és felperesi beavatkozó fellebbezést terjesztettek elő. Az elsőfokú hatóság ezt követően 2014. október 27. napján kelt BOG/01/5506-5/2014. számú határozatával az alaphatározatát az erdő szakszerű felújítására vonatkozó rendelkezés tárgyában akként módosította, hogy az erdőrészletekben szórtam megjelent őshonos fafajok egyedét kímélni kell. A teljes talaj-előkészítés elkerülésével kizárólag pásztás talaj-előkészítés végezhető. Vegetációs időszakon belül az erdősítés előkészítési bozótirtás munka, valamint a talaj-előkészítés végzése tilos. Indokolásában rögzítette, hogy a megjelölt ingatlanok a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet értelmében Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen vannak. A rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 célok maradéktalan megvalósulása, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) alapelveivel összhangban határozott így a hatóság. A fenti határozattal szemben a felperes ugyancsak fellebbezést terjesztett elő.

[5] Az alperes jogelődje a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága a 2015. január 19. napján kelt 04.4/2779-2/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy a Dél-borsodi Erdőtervezési Körzet erdőtervezése 2004. évben megtörtént, ahol jelenleg még az Evt. 113. § (4) bekezdése szerinti körzeti erdőterv van érvényben. A körzeti erdőtervben a valós állományadatok vannak rögzítve. A (...) jelzett számú erdőrészletek jelenleg cserjével és néhány zöld juhar, amerikai kőris, akác, mezei juhar, korai juhar, kocsányos tölgy egyeddel fedett átjárhatatlan sűrű bozótos területek. A fenti erdőrészletek Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részét képezik. Mivel az érintett erdőrészleteken található faállomány letermelése után az Evt. 51. § (7) bekezdése szerint erdőfelújítási kötelezettség keletkezett és ezen kötelezettségeknek az ingatlan tulajdonosai nem tettek eleget, ezért került sor a BOG/01/5506-01/2014. számú határozatban a tulajdonosok ismételt felszólítására a folyamatosan fennálló erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A fenti határozattal szemben felperes keresetet terjesztett elő, melyben az alperesi határozatnak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint az újraerdősítésnek pillanatnyilag nincsenek meg a jogszabályi szakmai feltételei, ezért nem kéri a megismételt eljárás lefolytatására kötelezését, viszont kérte kötelezni a másodfokú hatóságot arra, hogy kötelezze az elsőfokú hatóságot a körzeti erdőterv elkészítésére. Álláspontja szerint a hatóság megsértette az Evt. 107. § (2) bekezdését mivel az Evt. 17. § (8) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése a hatóság mulasztása miatt nem következett be. Álláspontja szerint a hatóság megsértette a Ket. 20. § (1) bekezdését, 50. § (1) bekezdését, (2) bekezdését, (6) bekezdését, 72. § (1) bekezdés e) pontját, (2) bekezdését, 44. § (2) bekezdését (4) bekezdését (5) és (6) bekezdését, 45. § (1) bekezdését, az Evt. 17. § (1) és (5) bekezdését, 8. § b) pontját, 33-36. §-át, 40. § (1) bekezdését, 51. § (2) bekezdés a) és b) pontját, (4) bekezdését, (7) bekezdését, 107. § (2) bekezdését, valamint az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II.4.) FVM rendelet egészét, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10. § (1), (2) és (3) bekezdését. Kérte a bíróságot, hogy forduljon előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Unió Bíróságához az 1992. 05. 21-i 92/43/EGK Tanácsi irányelv alapján.