A Pécsi Ítélőtábla Gf.30385/2012/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 123. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 91. §, 92. §, 99. §, 342. §, 351. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.385/2012/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Szepesi Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Szegesdi Judit ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe szám alatti) I. rendű és a Deák és Várnai Ügyvédi Iroda által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen - szerződés érvénytelenségének megállapítása és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Szekszárdi Törvényszék 2012. június 7. napján kelt 17.G.40.088/2005/144. számú ítélete ellen a felperes által 145. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül alpereseknek egyenként 1.905.000 (egymillió-kilencszázötezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperesnek az alperesek között létrejött vállalkozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét elutasította, mert az volt a jogi álláspontja, hogy bár a K. D. határozatában megállapította, hogy a II. rendű alperes ajánlata érvénytelen volt, és az I. rendű alperes megsértette a Kbt.91.§ (1) bekezdését, mert az érvénytelen ajánlatot benyújtót hirdette ki győztesnek, de e jogsértés nem olyan súlyú, ami a szerződés érvénytelenségét eredményezné. A jogsértéssel okozott kár megtérítése iránti keresetnek az I. rendű. alperessel szemben 312.132.-forint - ajánlat elkészítésével kapcsolatos költség - erejéig helyt adott a Kbt.351.§ alapján, ezt meghaladóan a kártérítési keresetet elutasította. A szerződés megkötésének elmaradásából eredő elmaradt haszon iránti keresetet azért találta alaptalannak, mert nem látta bizonyítottnak azt a tényt, hogy amennyiben az I. rendű alperes a II. rendű alperes érvénytelen ajánlatát kizárta volna, úgy a felperessel kötötte volna meg a szerződést. Utalt e körben arra, hogy a Kbt. lehetővé teszi az ajánlat kiírójának azt is, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa. A jóhírnév megsértésére alapított nem vagyoni kártérítés iránti keresetet szintén alaptalannak találta, álláspontja szerint a becsatolt iratok a felperesre sértő, valótlan közléseket nem tartalmaztak.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, alperesek között létrejött vállalkozási szerződés érvénytelenségének megállapítását, az elmaradt haszon címén előterjesztett kereset I.rendű alperessel szembeni teljesítését. Az érvénytelenség körében az volt az álláspontja, hogy a bíróság számára a jogszabályok nem teszik lehetővé a mérlegelést, amennyiben a jogsértés fennáll, úgy az érvénytelenség megállapítása nem tehető függővé a jogsértés súlyától, jellegétől. Az elmaradt haszon iránti vagyoni kárigény vonatkozásában állította, hogy bizonyította azt az eljárás során, hogy ha a jogsértés nem történt volna meg, akkor bizonyosan ő lett volna a nyertes pályázó, és vele köti meg az I. rendű alperes a vállalkozási szerződést.

Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték.

A fellebbezés alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a tényállást a kereset elbírálásához szükséges mértékben tisztázta, azt a bizonyítékok Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti helyes mérlegelésével állapította meg. A helyesen megállapított tényállásból érdemben helyes jogi következtetést is vont le a fellebbezéssel érintett részben, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

Nem ért azonban egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy felperes alperesek közti szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét érdemben kell elbírálni, mellőzi ezért az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásából az alperesek közti szerződés érvényességével kapcsolatos indokolási részeket, és a kereset elutasító döntést az alábbiakkal indokolja: