BH 1983.7.282 A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem a bíróság ítéletével vagy az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, hanem a törvény rendelkezése alapján [Csjt. 27. § (1) bek., Ptk. 116. § (1) bek.].

A felperes és az 1976. április 7-én elhunyt férje 1927. május 23-án kötöttek házasságot. Ezt megelőzően mindketten több ingatlan tulajdonosai voltak. 1939-ben megvásárolták néhai F. J-nétől mintegy 400 n.öl nagyságú területrészt 1 kh. 619 n.öl nagyságú ingatlanból. Az eredeti szerződés elveszett, így nem állapítható meg, hogy annak mi volt a pontos tartalma, a megvett területnek megfelelő tulajdoni hányadot feltüntették-e. Arra sincs peradat, hogy a szerződés alapján a telekkönyvi hatóság a vevők tulajdonjogát bejegyezte-e, s ha igen, kinek a javára és milyen hányadban. A felperes és házastársa a szerződéskötés után erre az ingatlanra egy 20 méter hosszú lakóházat, valamint több melléképületet épített, majd a létesítményeket használatba vette.

Ezt az ingatlant az utóbb történt földrendezés során az egyéni birtokíven K. 0859/5. hrsz. alatt vették nyilvántartásba 5136 m2 területtel. Az ingatlan 2/3 részére M. J-né, 1/3 részére pedig a felperes házastársa, P. A. tulajdonjogát jegyezték be. Nevezett a tulajdoni illetőségét az 1972. május 27-én kelt ajándékozási szerződéssel fiának, a később ugyancsak elhunyt P. A-nak ajándékozta. (A megajándékozott P. A. volt a VII. r. alperes férje és a VIII. r. alperes apja.) A szerződés alapján a városi-járási földhivatal az 1975. október 31-én hozott határozatával ifjabb P. A. tulajdonjogát az ingatlan 1/3 részére bejegyezte, majd az 1977. július 8-án kelt határozatával M. J-né eredetileg tévesen bejegyzett tulajdonjogát lejegyezte és az egész ingatlanra bejegyezte a megajándékozott tulajdonjogát. Ifjabb P. A. halála után a közjegyző a hagyatékát átadta és rendelkezett arról, hogy az ingatlanra be kell jegyezni a VIII. r. alperes tulajdonjogát és a VII. r. alperes özvegyi haszonélvezeti jogát. Ezek a bejegyzések megtörténtek. A VII. r. alperes és néhai férje jelentős mértékű, értéknövelő beruházásokat végzett az ingatlanon, amelyet jelenleg a VII. és VIII. r. alperes birtokol és használ.

A felperes a módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság a VIII. r. alperest annak tűrésére kötelezze, hogy az ingatlan 1/2 részére az ő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék, a VII. r. alperes pedig tűrje erről a tulajdoni hányadról az özvegyi haszonélvezeti jogának a törlését. Kérte továbbá annak elrendelését, hogy a VIII. r. alperes tulajdonában maradó részt - a VII. r. alperes jogát megelőző sorrendben - az ő özvegyi haszonélvezeti joga terhelje. (A felperes a korábban perbevont többi alperessel szemben a keresetétől elállt, és ennek folytán a bíróság a pert részben megszüntette).

A VII. és VIII. r. alperes kérte a kereset elutasítását.

Az első fokú bíróság ítéletével annak tűrésére kötelezte a VIII. r. alperest, hogy az 5136 m2 összterületű ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára a felperes tulajdonjogát bejegyezzék, erről a VII. r. alperes haszonélvezeti jogának a törlését is elrendelte, amelynek tűrésére viszont a VII. r. alperest kötelezte. Továbbá úgy rendelkezett, hogy a VIII. r. alperes tulajdonában maradt részre be kell jegyezni a felperes özvegyi haszonélvezeti jogát, a VII. r. alperest megelőző sorrendben. Ennek tűrésére kötelezte az alpereseket, továbbá arra, hogy fizessenek meg a felperesnek 800 forint perköltséget, az államnak pedig 1100 forint illetéket. Elrendelte az ítélet megküldését a földhivatalnak a szükséges bejegyzések foganatosítása végett.

Az ítélet indokolása szerint a perbeli ingatlant a felperes és a férje vásárolta, azon közösen építkeztek, ezért a felperes mind a Családjogi Törvény (Csjt.) hatályba lépése előtti jogszabályok, mind a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan 1/2 részére tulajdonjogot szerzett. Ez a tulajdonszerzés megelőzte az 1972-ben történt ajándékozást, így néhai férje csak az ingatlan fele részét ajándékozhatta el hatályosan. A másik felerész tulajdonjogát tehát fia, ifjabb P. A. nem szerezhette meg, következésképpen az ő halála után a VIII. r. alperes sem, és ezt a tulajdoni hányadot nem terhelheti a VII. r. alperes özvegyi haszonélvezeti joga. Ugyanakkor a felperest a VII. r. alperest megelőző sorrendben - özvegyi jog illeti a VIII. r. alperes megmaradó tulajdoni hányadára.

Az ítélet ellen a VII. és VIII. r. alperes fellebbeztek, amelyben a kereset elutasítását kérték.