A Győri Ítélőtábla Pf.20052/2018/4. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Molnár Andrea, Vass Mária

A Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.052/2018/4/I.szám

A Győri Ítélőtábla a Németh és Herrmann Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatba tett perében Székesfehérvárott, 2017.november 27.napján 16.P.20.847/2016/27.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 28.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 nap alatt megfizetni az alperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget, és az adóshatóság felhívására az állam javára 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint ... és ... 2000.szeptember 7.napján 3.000.000 forintos törzstőkével egyenlő ½ - ½ arányú tulajdonosként alapították a felperesi kft-t. A gazdasági társaság ingatlan befektetés és hasznosítás céljából jött létre. A felperesi társaság tulajdonát képezte öt ...i V.kerületi ingatlan.

... - aki jelenleg a ... Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben ...n tartózkodik - 2006. március 23-ra dátumozott hamisított üzletrész átruházási szerződés és az ehhez kapcsolódó hamis dokumentumok felhasználásával megvásárolta a ... - ... üzletrészét, és helyette átvette a társaság ügyvezetését, valamint átvette ... üzletrészének jelentős részét. ... üzletrészei így a gazdasági társaság 80%-át tették ki. A ... Kft. önálló aláírási joggal rendelkező egyedüli tisztségviselőjévé vált. Az üzletrész átruházási szerződést dr.... ügyvéd jegyezte ellen. Ő azonban jóval az üzletrész átruházását megelőzően elhunyt, kamarai tagsága 2005. szeptember 05-én törlésre került.

... a későbbiek során rosszhiszemű képviselőként eljárva értékesítette a felperes tulajdonát képező 5 ingatlant, amelyek értéke összesen 80.600.000 forint volt. Az ingatlanok értékesítésével a felperesi társaságot megkárosította.

A felperes tulajdonosai 2010. augusztus 3-án fordultak beadvánnyal a Fővárosi Cégbírósághoz. Tájékoztatták a cégbíróságot, hogy ... bűncselekmény útján szerezte meg a felperes törvényes képviseletét. Az erről szóló .../10. szám alatti végzését a Fővárosi Cégbíróság postai úton kézbesítette az elhunyt jogi képviselőnek dr. ... nak. Innen a "postacím elégtelen" jelzéssel kézbesítették azt vissza. Ezt követően a felperes székhelyére került kiküldésre ahol nem került átvételre. Az újonnan kinevezett ügyvezető ... címére történő kiküldés járt eredménnyel.

A Fővárosi Cégbíróság 2011.május 11.napján ... ügyvezető megbízatását meghosszabbította. Ezen határozat meghozataláról a cégjegyzékbe bejegyzett kisebbségi tulajdonos ... nem értesült. Ezen tényt a felperesi társaság tagjai mint tulajdonosok a 2011.június 23-án kelt levelükben észrevételezték. Ezt követően a tagok taggyűlést hívtak össze és ...t az ügyvezetői pozícióból visszahívták. A cégbíróság 2011.augusztus 18-án kelt 27.számú végzésével a változást a cégjegyzékbe bejegyezte. Ezt követően a taggyűlési jegyzőkönyvet egyszemélyben aláírva ... az ügyvezetői pozícióba visszahelyezte magát. ... kisebbségi tulajdonos a taggyűlés összehívásáról, határozat meghozataláról értesítésre nem került.

A cégbíróság 48.számú, 2013.március 13-án kelt végzésével végül is a valódi tagok által megválasztott ... ügyvezetőt bejegyezte a felperes törvényes képviselőjeként.

Ezt követően az új ügyvezető az eladott lakásingatlanok tekintetében a jogsértő bejegyzések törlése iránt pert indított. A peres eljárások befejezéseként a Kúria a Gfv.VII.30.014/2015/37.számú részítéletével a felülvizsgálattal támadott Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.047/2014/12.számú ítéletét részben megváltoztatta és egyetlen ingatlan kivételével az összes ingatlan tekintetében véglegesen elutasította a felperes tulajdonjogának visszajegyzése iránti keresetet. A fennmaradt egy ingatlan tekintetében az eljárás félbeszakadt.

A Kúria határozatát követően a felperes képviselője 2015.január 13.napján felszólító levelet küldött az alperesi törvényszék elnökének, melyben két ingatlan tekintetében összesen 38.000.000 forint megtérítését kérte.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 80.600.000,forint kártérítés, valamint ezen összeg után 2006. március 23-tól a kifizetésig terjedő időre járó törvényes kamatok és a felmerült perköltsége megtérítésére.

A felperes keresetét a 14/2002 IM rendelet bejegyzés időpontjában 2006. március 23-án hatályos 35. § (1) - (5) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, az elektronikus cégeljárás esetén 61/B § (2) bekezdése és 61/C § (1) bekezdésében, valamint az 1997.éviCXLV.tv. (továbbiakban Ctv.) 3.§ (1) bekezdésében és az 1949.évi XX.tv. (Alkotmány) 57.§ (1) bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakra alapította.

Az alperes érdemi ellenkérelmében (7. számú irat) elsődlegesen a felperes követelésének az elévülésére hivatkozott. Álláspontja szerint az ingatlanok vonatkozásában 2011.június 14. és 2015.augusztus 2. között bekövetkezett az elévülés. A felperes kereseti kérelmét csak ezt követően 2016.június 17-én terjesztette elő a Kúriánál.

Az elévülési kifogás érvényesítésén túlmenően az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a régi Ptk. 349.§ (1) és (3) bekezdésében foglalt, a közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó igény érvényesítése speciális feltételeinek a felperes nem felelt meg. A rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséggel nem élt. Hivatkozott az alperes arra is, hogy a kárfelelősség általános feltételei sem állnak fenn. Álláspontja szerint az üzletrész bejegyzésével kapcsolatosan a Fővárosi Cégbíróság részéről jogszabálysértő magatartás nem valósult meg.

A felperes az alperes elévülési kifogásával kapcsolatosan kifejtette, hogy az alaptalan. Hangsúlyozta, hogy a követelést menthető okból nem tudta érvényesíteni, így az elévülési idő nyugvása következett be. Álláspontja szerint a Fővárosi Cégbíróság .../48 számú végzésének közzétételét követően 2013. március 13-án kezdődött meg az elévülési határidő.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy az állam javára fizessen meg 1.500.000 forint feljegyzett eljárási illetéket.

Ítéletének jogi indokolása szerint a felperes keresetét alaptalannak ítélte.

Az elsőfokú bíróság meghivatkozta az 1997.évi CXLIV.tv. 2006.június 30.napjáig hatályos 29.§./1/ bekezdését, amely szerint a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek ellátni. Hasonlóan rendelkezik a 2006.július 1.napjától hatályos 2006.évi IV.tv. amelynek 30.§./2/ bekezdése rögzíti, hogy a vezető tisztségviselők a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekének elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.