A Fővárosi Ítélőtábla Bf.274/2012/9. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 40. §, 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 78. §, 116. §, 348. §, 352. §, 371. §, 386. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina

Kapcsolódó határozatok:

Dunakeszi Járásbíróság B.8/2012/11., Budapest Környéki Törvényszék B.8/2012/30., Dunakeszi Járásbíróság B.8/2012/52., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.274/2012/9.*, Budapest Környéki Törvényszék Bf.435/2013/4., Budapest Környéki Törvényszék Bf.435/2013/9., Kúria Bfv.377/2014/5., Kúria Bfv.272/2022/13. (BH 2023.6.155)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.274/2012/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2013. március 21. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2012. június 20. napján kelt 18.B.8/2012/30. számú ítéletét I. r. és II. r. vádlottakkal szemben megváltoztatja.

I. r. vádlott főbüntetését mint erőszakos többszörös visszaesővel szemben akként súlyosítja, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

II. r. vádlott főbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre súlyosítja; a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság által elkobozni rendelt asztalláb elkobzását mellőzi, e tárgy lefoglalását megszünteti és azt megsemmisíteni rendeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. és II. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 44.405.- (Negyvennégyezer-négyszázöt) forint bűnügyi költségből 23.155.- (Huszonháromezer-egyszázötvenöt) forintot I. r. vádlott, 21.250.- (Huszonegyezer-kettőszázötven) forintot II. r. vádlott köteles megfizetni az államnak.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében

I. r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette [Btk. 166. § (1) és (2) bekezdés h.) pont] miatt, mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban 30 év után bocsátható feltételes szabadságra;

II. r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette [Btk. 166. § (1) és (2) bekezdés h.) pont] miatt 20 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen

- az ügyész I. r. és II. r. vádlottak terhére, a büntetés súlyosításáért;

- I. r. vádlott és védője enyhítésért;

- a II. r. vádlott védője szintén a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Pest Megyei Főügyészség a fellebbezés Nf.53/2011. számon benyújtott írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást kimerítően lefolytatta, a beszerzett bizonyítékokat helyesen értelmezte és okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére. A cselekmény minősítése is törvényes. Az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket helyesen állapította meg, azonban tévedett akkor, amikor I. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárta ki, II. r. vádlott esetében pedig akkor, amikor vele szemben a belső arányosságra hivatkozással elegendőnek tartotta határozott tartamú büntetés kiszabását.

Az ügyészség álláspontja szerint személyiségükre, az elkövetés körülményeire figyelemmel mindkét vádlott esetében a tényleges, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása lett volna indokolt, mert csak ez a büntetés az, amely a generális és - kiemelten - a speciális prevenció követelményének megfelel.

Szükségesnek tartotta kiemelni, hogy abban az esetben, ha az enyhébben megítélendő vádlottal szemben is a legsúlyosabb, tényleges, életfogytig tartó büntetés kiszabása indokolt, a belső arányosságot már nem lehet figyelembe venni.

Mindezekre tekintettel indítványozta az ítélet megváltoztatását, mindkét vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását és a Btk. 47/A. § (1) bekezdés II. fordulata alapján a feltételes szabadságra bocsátás kizárását.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.722/2012/1. számú átiratában a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok szerint folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek eredményeként nagyobb részt megalapozott tényállást állapított meg, a részleges megalapozatlanság az iratok alapján kiküszöbölhető.

Indítványozta II. r. vádlott személyi körülményei tekintetében megállapított tények pontosítását a 14. szám alatt beszerzett igazságügy orvos-szakértői vélemény adataival, mely szerint értelmi fogyatékos, személyiségzavar tünetei kimutathatók nála és agresszivitásra hajlamos.

A történeti tényállás iratok alapján történő kiegészítését az alábbi pontokban tartotta indokoltnak:

1. a 6. oldal 2. bekezdést azzal, hogy a sértett 2011. január 07. napján töltötte volna be 65. életévét, 174 cm magas, kisfokban túltáplált volt (nyomozati iratok 233. és 259. oldal)