BH+ 2015.10.412 Az ún. "megtartásos" rablás megvalósulásának feltétele, hogy a dolog korábbi birtokosa (a sértett) megkísérelje - legalább szóban - a visszaszerzést [Btk. 365. § (2) bek.].

A Járásbíróság a 2013. november 4-én kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli rablás bűntettében, melyekből egy eset kísérlet [Btk. megjelöléssel, valójában az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 321. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pont]. Ezért a terheltet - mint erőszakos többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül 17 évi fegyházbüntetésre, valamint 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A Városi Bíróság ítélete kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

A terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a Törvényszék a 2014. július 3-án kihirdetett ítéletével a cselekmények minősítése során alkalmazott jogszabály megnevezését az 1978. évi IV. törvényre javította ki, és a fegyházbüntetés mértékét 10 évre enyhítette. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2013. május 16. napján 13 óra 45 perckor bement egy élelmiszer boltba, ahol a pulthoz lépve egy doboz Marlboro cigarettát és egy üveg 2 dl-es vodkát kért az üzletben dolgozó sértettől.

A sértett a terhelt által kért cigarettát a pultra helyezte, majd lehajolva elkezdte keresni a szeszes italt. A terhelt ezalatt a pultra helyezett cigarettát elvette és azt a papírtáskájába helyezte, majd - kihasználva, hogy a sértett elfordult - a farzsebébe nyúlt, ahonnan elővett egy 8 cm pengehosszúságú, műanyag nyelű, összecsukható zsebkést nyitott állapotban, melyet a pult felett átnyúlva, azt jobb kézzel tartva E. I.-né nyakához tett, miközben őt kétszer is felszólította a pénztárgépben található készpénz átadására. A terhelt támadó fellépésétől a sértett ijedtében elejtette a kezében tartott 2 dl-es vodkás üveget, mely a földre esett és összetört. A sértett azonban ijedtsége ellenére nem tett eleget a terhelt felszólításának, hanem távozásra szólította fel a terheltet, egyidejűleg megpróbálta ellökni a terhelt kést tartó kezét. A dulakodás során a terhelt a kezében tartott késsel megvágta a sértett bal kezének hüvelykujját, melynek végpercén 1 cm × 2 cm-es vágott sérülést ejtett, melyet később három öltéssel kellett összevarrni, de gyógytartama 8 napon belüli volt.

A dulakodás közben lépett a boltba S. V. sértett. A sértett figyelmeztette őt, hogy a terhelt megvágta és ki akarta rabolni a boltot, majd a pult mögött jobbra indult, hogy az ott elhelyezett papír törlőkendővel kezének vérzését csillapítsa.

Ekkor a terhelt a hátráló S. V. ellen fordult, és - a kezében tartott késsel fenyegetve - megpróbálta elvenni a kezében tartott pénztárcáját. Ennek érdekében szabadon lévő kezével erősen ráfogott S. V. pénztárcát tartó kezére, hogy azt onnan kiragadja.

Ekkor S. V. kiáltozni kezdett, a sértett pedig a segítségére sietett. S. V. megpróbált az üzletből kihátrálni, a terhelt azonban követni igyekezett. Időközben a kiabálás hatására belépett az üzletbe a közeli régiségbolt vezetője, aki megpróbálta a terheltet feltartóztatni, azonban a terhelt a késsel szúró, kaszáló mozdulatokat végezve meghátrálásra kényszerítette.

Ezt követően a terhelt az üzletből eltávozott, azonban őt többen is üldözőbe vették, majd a rendőrség érkezéséig visszatartották.

A terhelt cselekményével az élelmiszerbolt sértettnek 840 forint kárt okozott, mely a visszavétellel megtérült, nem térült meg azonban az eltört vodka 760 forintos értéke.

A terhelt szándéka eredetileg az üzlet kasszájában lévő kb. 30 ezer forint és a S. V. tárcájában lévő 20 ezer forint megszerzésére irányult.

A bíróság ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Ennek indokai szerint a jogerős ítélet törvénysértően minősítette befejezett rablás bűntetteként az üzlet sérelmére elkövetett bűncselekményét. Az egy doboz cigarettát ugyanis bármiféle erőszak vagy fenyegetés nélkül, vevőként kérte, és tette el - amikor az eladó hátrafordult - a pultról, így az legfeljebb lopásnak minősülhet. A rablás tehát e sértett sérelmére is kísérleti szakban maradt. Így a téves minősítésre, valamint arra figyelemmel, hogy nem kívánt senkit sem bántani, nem fenyegetőzött és a sértett sérülését is véletlenül okozta, továbbá rossz egészségi állapota miatt - melyre nézve szakértő kirendelését is kérte - a büntetést eltúlzottan szigorúnak tartotta.

Erre figyelemmel a terhelt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás folytatására való utasítását - ezen belül igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelését - indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.

Elsődlegesen utalt arra, hogy a Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Ezért a terhelt hivatkozása a sérülés okozásának véletlen voltára a felülvizsgálat során nem vehető figyelembe, az igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelésére irányuló indítvány is legfeljebb perújítás alapját képezhetné.

Az ügyészi álláspont szerint nem alaposak a terhelt által az élelmiszerbolt sérelmére elkövetett rablási cselekmény befejezettségét illetően kifejtettek sem. A terhelt eleve rablási szándékkal ment be a boltba, és bár a cigaretta elvételére még valóban fenyegetés nélkül került sor, megtartása azonban már az általa alkalmazott élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés eredménye volt.

Ugyanakkor hozzátette: mindkét cselekmény egységesen rablás bűntettének kísérletekénti minősülése sem eredményezte volna törvénysértő büntetés kiszabását, a kísérletre ugyanis a korábbi Btk. 17. § (1) bekezdése értelmében ugyancsak a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

Ezért a Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.

Az ügyészi átiratra a terhelt írásbeli észrevételeket tett. Ebben megismételte, hogy a boltba nem rablási szándékkal ment be, a cigarettának sem a megszerzése, sem a megtartása végett nem alkalmazott erőszakot. A bevétel megszerzése sikertelen volt, ez pedig rablás kísérlete, nem rablás. A sértettek szerint sem volt erőszakos és nem fenyegetett meg senkit. Mindezek tükrében indítványát fenntartotta, és annak megfelelő határozat meghozatalát kérte.

A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát a Be. 424. § (1) bekezdése értelmében tanácsülésen bírálta el.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabtak ki, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

Az e törvényhelyen alapuló felülvizsgálat tehát lehetőséget biztosít a jogerős ítélet (téves minősítésben vagy más anyagi jogszabálysértésben megnyilvánuló) jogi hibájának, és a büntetés esetlegesen törvénysértő voltának az orvoslására is; azonban csak mindkét hiba együttes fennállása esetén, és egymásra tekintettel. Így tehát sem a téves minősítés, sem a büntetőjog más szabályának megsértése nem vezethet a jogerős ítélet megváltoztatásához, ha az nem eredményezte törvénysértő büntetés vagy intézkedés kiszabását, mint ahogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés is csak akkor vizsgálható felül, ha annak neme és/vagy mértéke a téves minősítésre, vagy a büntetőjog más szabályának megsértésére visszavezethetően tekinthető törvénysértőnek.