A Kúria Kvk.39419/2022/4. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bek., 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 219. § (1) bek., 225. §] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvei csak abban az esetben vizsgálhatók érdemben, amennyiben nem csupán formálisan jelöl meg jogszabálysértést, hanem az azzal kapcsolatos érdemi érveit is előadja.

Kapcsolódó határozatok:

*Kúria Kvk.39419/2022/4.*, 3216/2022. (V. 11.) AB végzés

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.419/2022/4.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: Háttér Társaság (székhely: 1136 Budapest, Balzac u. 8-10. fszt 1.)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím1)

Az érintett: Magyarország Kormánya (képviseli: dr. Varga Judit igazságügyi miniszter, értesítési címe: 1055 Budapest, Nádor utca 22.)

Az érintett képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. ifj. Balsai István (cím2)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 324/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kifogástevő 2022. április 6. napján benyújtott kifogásában előadta, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy a Facebook oldalán megtalálható bejegyzés szerint a 2022. április 3. napján megtartott országos népszavazáson való olyanképpeni részvételre buzdítanak, hogy azon a választópolgárok érvénytelenül szavazzanak.

[2] Kifejtette, hogy a kérelmező többszázezer forint nagyságrendben finanszírozott a Facebookon megjelenő olyan hirdetéseket, amely a "népszavazz érvénytelenül" üzenetet hordozták. A véleménye szerint a kérelmező sorozatosan, több alkalommal elkövetett cselekményei súlyosan jogszabálysértők, tekintettel arra, hogy az üzeneteivel nyíltan és egyértelműen arra hívja fel és buzdítja a választópolgárokat, hogy nyilvánvalóan érvénytelen szavazólapokat dobjanak az urnába, ezáltal teljes mértékben ellehetetleníteni törekszik a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését. Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 270/2022. számú határozatára, amelyben kimondta, hogy "az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység."

[3] Mindezek alapján a kifogástevő indítványozta, hogy az NVB a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki bírságot.

[4] Azonos tartalommal a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is kifogást nyújtott be az NVB-hez.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[5] Az NVB a 328/2022. számú határozatában a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította, továbbá a magánszemély kifogástevő kifogásának részben helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása miatti alapelv sérelme tekintetében elutasította, továbbá a kérelmezőt 3.000.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

[6] Az NVB fenntartotta a 270/2022. számú határozatában foglaltakat és megállapította, hogy a kérelmező alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, felhasználva a választójogosultság adta lehetőségeket. Ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.

[7] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme kapcsán kifejtette, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. A népszavazás intézményesített célja az, hogy valamely kérdésben a nép átvegye a jogalkotó szerepét, ezzel pedig a képviseleti hatalomgyakorlás helyett a közvetlen hatalomgyakorlás kerüljön előtérbe. Érvényes és eredményes népszavazás esetén az országos népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező. A referendum által az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A személyes részvétel célja pedig az egyértelmű, minden kétséget kizáró, egy későbbi törvény alapját képező véleménynyilvánítás.