A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20665/2009/8. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 52. §] Bírók: Besenyeiné dr. Varga Katalin, Erményi Lajos, Uttó György

Pfv.V.20.665/2009/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bokros Gábor ügyvéd (8960 Lenti, Petőfi u. 2.) által képviselt felperesnek a dr. Koczka Csaba ügyvéd (8900 Zalaegerszeg, Sütő u. 4.) által képviselt Lenti Város Önkormányzata (8960 Lenti, Zrínyi u. 4.) I.r és Lenti Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (8960 Lenti, Zrínyi u. 4.) II.r., által képviselt Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal (Zalaegerszegi Kirendeltség 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 10.) III.r. alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Zala Megyei Bíróság előtt 1.P.20.334/2007. szám alatt megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.236/2008/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a felperes által előterjesztett 30. és Pfv.3. sorszámú felülvizsgálati kérelem folytán indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az I. és II.r. alpereseknek - mint egyetemleges jogosultaknak - 60.000 (Hatvanezer) forint, a III.r. alperesnek 60.000 (Hatvanezer) forint felülvizsgálati perköltséget, és az adóhatóság külön felhívására térítsen meg az államnak 560.500 (Ötszázhatvanezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A felperes tulajdonában álló ingatlanon helyiség felépítésére vonatkozó építési engedély iránti kérelmet az I.r. alperes jegyzőjéhez 2001. március 5. napján nyújtotta be a szükséges nyilatkozatokkal együtt. Miután a felperes az építési engedélyek bevárása nélkül megkezdte a perbeli ingatlanon az üzlethelyiség építését, a módosított kérelem alapján az I.r. alperes jegyzője a fennmaradási és továbbépítési engedélyt 2002. január 29-én megadta. A szomszédos ingatlan tulajdonosának fellebbezése folytán a jegyző fenti számú határozatát a III.r. alperes jogelődje (a továbbiakban: III.r. alperes) a 2002. május 24-napján meghozott határozatával megsemmisítette, és az elsőfokú építési hatóságot az ügyben új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú építési hatóság megállapította, hogy a perbeli ingatlanon létesített építmény alapjai a tervekben írt 42 m2-t, illetve a telek területét meghaladja, a felperes a földrészleten túlépítkezett.

A felperes vállalta, hogy visszabontja az építmény alapjait, és módosított tervet készíttet. A II.r. alperes ügyintézője a szakhatósági engedély és hozzájárulásban addig közreműködő szakhatóságokat is rövid úton megkereste, akik a módosított terveknek megfelelően fenntartották a korábbi hozzájárulásukat, kivéve az ÁNTSZ-t és a Városi Tűzoltóságot, akiktől az engedélyt az ügyintéző írásban ugyanezen a napon bekérte.

Az I.r. alperes jegyzője a 2002. augusztus 22-én meghozott határozatában ismét megadta a fennmaradási és továbbépítési engedélyt a felperesnek. A jegyző határozatának kézbesítése a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére azonban nem volt szabályszerű, mert azt a korábban beadott meghatalmazással az ügyvédje részére kellett volna megküldeni, így az újabb eljárás során meghozott építési engedély nem emelkedett jogerőre. A szomszédos ingatlan tulajdonosának jogi képviselője útján benyújtott fellebbezése 2003. január 23. napján került a III.r. alperes jogelődjéhez elbírálásra. A másodfokú hatóság a jegyzői határozatot ismételten megsemmisítette, és az elsőfokú építési hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, arra hivatkozással, hogy az építmény helyszínrajzi elhelyezkedésében és az alaprajzi és homlokzati kialakításában a tervektől eltérést tapasztaltak, az épület homlokvonalának és az előlépcsőnek a helye, mérete és a közterülethez való viszonya nem megfelelő.

Az újabb, végleges kérelem és tervdokumentáció - hiánypótlást követően - a felperes részéről 2003. októberében készült és 2003. november 5-én került iktatásra; a felperes 2003. november 18-án kapta meg a végleges fennmaradási engedélyt.

A felperes a perbeli ingatlanon létesítendő üzlethelyiséget eredetileg saját céljaira, kereskedelmi egységként kívánta üzemeltetni, de a perben olyan nyilatkozatot is tett, hogy bérbeadás útján kívánta azt hasznosítani. Kereseti kérelmében közigazgatási jogkörben okozott kár címén 9.341.000 forint megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. A bíróság eltérő álláspontja esetén a III.r. alperes marasztalását arányosan, az őt terhelő késedelmi időhöz igazodóan kérte.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I. és a II.r. alperesek arra hivatkoztak, hogy az építési engedélyezési eljárás során valamennyi esetben a felperesnek felróható okokra vezethető vissza annak elhúzódása. Az elsőfokú határozatok megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárásra való utasítása nem róható fel az alpereseknek, jogellenes magatartást nem tanúsítottak, ezért kárfelelősségük sem állapítható meg.

A III.r. alperes a vele szemben előterjesztett keresetet azért találta alaptalannak, mert a szomszédos ingatlan tulajdonosa által előterjesztett fellebbezések érdemi elbírálása során az eljárási szabályok betartásával járt el.

Az elsőfokú bíróság a 27. sorszámú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes adóhatóság külön felhívására 560.460 forint le nem rótt kereseti illetéket, továbbá 15 nap alatt az I. és II.r. alpereseknek együttesen 240.000 forint, míg a III.r. alperesnek ugyancsak 240.000 forint perköltséget.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az államigazgatási eljárás elhúzódásának oka valamennyi esetben a hiányos tervdokumentáció, illetőleg a felperes részéről jogellenesen megkezdett építkezés, majd annak leállítása, illetőleg az ezzel összefüggésben új továbbépítési és fennmaradási engedély-kérelem beadásának szükségessége volt. A szomszédos ingatlan tulajdonosának - mindkét alkalommal alapos - fellebbezése folytán az elsőfokú határozatokat a felperes magatartására visszavezethető okok miatt kellett megsemmisíteni.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint kétségtelen ugyan, hogy az egész államigazgatási eljárás nagyon hosszú időtartamot vett igénybe, azonban az eljárás valamennyi szakaszában a határidőket az ügyintézés kapcsán az I. és a II.r. alperes alkalmazottai betartották.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte, hogy az ítélőtábla az ítéletet változtassa meg, a keresetének adjon helyt. Álláspontja szerint a bíróság tévedett, amikor az ügy elhúzódását a felperesnek rótta fel. Az eljárás során ugyanis nem merült fel olyan adat, amely szerint a felperest hiánypótlásra szólították volna fel. Az a körülmény, hogy az építkezést előbb kezdte meg, csupán az építkezés befejezését késleltette, nem pedig a hatósági eljárás befejezését.