A Győri Ítélőtábla Pf.20236/2008/4. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Farkas Attila, Maurer Ádám, Világi Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.20334/2007/27., *Győri Ítélőtábla Pf.20236/2008/4.*, Kúria Pfv.20665/2009/8.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.236/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Bokros Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Koczka Csaba ügyvéd által képviselt I. r., és II. r., és a dr. Pais József jogtanácsos által képviselt III. r. alperesek ellen államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében, a Zala Megyei Bíróság 2008. április hó 10. napján kelt 1.P.20.334/2007/27. számú ítélete ellen a felperes 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az I. és a II. r. alpereseknek személyenként 60.000,- (Hatvanezer) Ft, a III. r. alperesnek pedig 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft másodfokú perköltséget, az államnak pedig az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztálya felhívására 560.500,- (Ötszázhatvanezer-ötszáz) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és a II. r. alpereseknek együttesen 240.000,- Ft, míg a III. r. alperesnek ugyancsak 240.000,- Ft perköltséget, továbbá az államnak 560.460,- Ft le nem rótt kereseti illetéket.

Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes a tulajdonában álló Helység 1 .... hrsz-ú ingatlanon időközben már felépült üzlethelyiség tekintetében 2001. március 5. napján nyújtotta be az építési engedély iránti kérelmét a II. r. alpereshez. 2001. április 19. napján az elsőfokú hatóság helyszíni szemle során észlelte, hogy az építkezés jogerős építési engedély nélkül kezdődött meg. A jegyzőkönyv melléklete szerint az építtető tudomásul vette a közölteket és vállalta az engedély iránti kérelem és a szükséges iratok benyújtását, az ügyintéző a felperest a fennmaradási és továbbépítési engedély benyújtására szólította fel.

2001. április 20-án az építkezést a jegyző leállította.

2001. május 16-án a felperes és az I. r. alperes között szerződés jött létre a parkolóhely megváltási díja tekintetében, eszerint az építési engedély kiadásának - az egyéb építési engedélyhez szükséges feltételek megléte mellett - a parkoló megváltási díj befizetése is feltétele.

Megállapította a megyei bíróság, hogy bár a megyei közigazgatási hivatal 2001. szeptember 5-én felhívta a II. r. alperest a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálására, az iratanyag tartalma szerint azonban a szükséges eljárások folytak, a szakhatósági engedélyek beszerzése folyamatban volt. Az áramszolgáltató hozzájárulása csupán 2001. október 18. napján született meg, mert az épület nyomvonalán lévő kábelkiváltás nem történt meg.

Ezt követően az újabb helyszíni szemle eredményeként további hiányosságok pótlása vált szükségessé, ezért 2002. január 17-én nyújtotta be a felperes a fennmaradási engedély-kérelem megfelelő módosítását. Az elsőfokú hatóság 2002. január 29-én 532/2002. szám alatt megadta a fennmaradási és továbbépítési engedélyt, a ... Megyei Közigazgatási Hivatal azonban a 718-1/2002/H. számú, 2002. május 24-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette, az építési hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A határozatban többek között megállapítást nyert, hogy az építmény alapja a tervben írt térmértéket, illetőleg a telek területét is meghaladja.

Az elsőfokú hatósághoz 2002. május 31-én érkeztek vissza az iratok, 2002. június 26-án helyszíni szemlére került sor, ennek során a felperes vállalta, hogy módosított tervet készíttet és visszabontja az alapokat. Az újabb kérelem - a módosított tervekkel - 2002. július 22-én érkezett, július 26-án az ügyintéző megkereste a szakhatóságokat, 2002. augusztus 22-én pedig 532-9/2002. számon fennmaradási és továbbépítési engedélyt hozott. A határozat egyebek mellett a korábban már fellebbezést benyújtó szomszédnak, nem pedig jogi képviselőjének került kézbesítésre, a nem szabályszerű kézbesítésre figyelemmel - bár az elsőfokú hatóság a fellebbezést, mint elkésettet 2002. november 14-én elutasította - az első- és másodfokú építésügyi hatóság a fellebbezést határidőben érkezettnek tekintette.

A III. r. alperes jogelődjéhez a fellebbezés 2003. január 23. napján került, aki a 258-2/2003/H. számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárást rendelt el. A határozat indokolásában rögzítette, hogy az épület helyszínrajzi elhelyezésében és az alaprajzi és homlokzati kialakításában a tervektől eltérést tapasztaltak, az épület homlokvonalának és az előlépcsőnek a helye, mérete és a közterülethez való viszonya nem megfelelő. A szomszédos ingatlanon lévő kerítést és annak épülettől való távolságát és készültségi fokát a műszaki terv nem tartalmazza.

A határozat az iratokkal 2003. április 24-én érkezett vissza az elsőfokú hatósághoz. Május 15-én a II. r. alperes felszólította a felperest a megfelelő kérelem benyújtására és elrendelte az építési munkák leállítását. A 2003. július 2-án benyújtott újabb kérelem és tervdokumentáció ismét hiánypótlásra szorult. 2003. július és augusztus hónapban került sor a szakhatósági egyeztetésekre és a hozzájárulások beszerzésére.

2003. szeptember 25-én újabb helyszíni szemlét tartott a II. r. alperes, ennek során ismét hiányosságok kerültek megállapításra (tervektől eltérő falvastagság, csapadékvíz elvezetési hiányosság, az ÉDÁSZ föld kábelén fekvő alap). A hiányosságok kiküszöbölését követően, 2003. november 5-én került benyújtásra a felperes által az újabb kérelem és tervdokumentáció, majd 2003. november 18-án kapott végleges fennmaradási engedélyt a felperes.

Az elsőfokú bíróság az ítélete jogi indokolásában mindenekelőtt kiemelte, hogy a Ptk. 339. § (1) és a Ptk. 349. § (1) bekezdésében foglalt feltételek együttes fennállása alapozza meg az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti felelősséget. A megyei bíróság az egyes államigazgatási eljárási cselekmények értékelésével azt állapította meg, hogy az alperesek terhére nem róható olyan jogellenes magatartás, mely az államigazgatási eljárás elhúzódását eredményezte volna. Az eljárás elhúzódásának oka valamennyi esetben a hiányos tervdokumentáció, illetőleg a felperes részéről jogellenesen megkezdett építkezés és az ezzel összefüggésben új továbbépítési- és fennmaradási kérelem és dokumentáció beadásának szükségessége volt.

Az elsőfokú építésügyi hatóság részéről az 532-9/2002. sz. határozat tekintetében kézbesítési szabálytalanság történt, azonban ennek kiküszöbölésére a megfelelő eljárási szabályok alkalmazásával került sor. 2002. október 16-ától 2003. április 21. napjáig, tehát a másodfokú határozat meghozataláig terjedő 6 hónapos határidő kapcsán ugyan késedelmes közigazgatási eljárás állapítható meg, de ez jogellenesnek nem minősíthető, hiszen a fellebbezést elkésettség okán elutasító határozat az igazolási kérelem megfelelő elbírálásával 2002. december 4-én korrigálásra került, a fellebbezést a III. r. alperes jogelődjéhez felterjesztették. Az ezzel kapcsolatos határidő elhúzódás a megyei bíróság álláspontja szerint a felperes által állított kárral okozati összefüggésben nem áll, ugyanis az érdemben elbírált fellebbezés folytán az elsőfokú határozatot meg kellett semmisíteni, mégpedig a felperes magatartására visszavezethető okok miatt. A megismételt eljárásban pedig további hiánypótlásokra volt szükség.