A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21368/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:45. §, (2) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.368/2017/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Gremsperger Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Gremsperger Gábor) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Bodolai László egyéni ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. szeptember 28. napján kelt 38.P.22.853/2017/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes gyártja a ... és a ... nevű készítményt, amelyeket a versenysportolók nem fogyaszthatnak, mert a termék kobaltot is tartalmaz, amely összetevő 2015. óta szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján.

Az alperes által szerkesztett ....hu internetes portálon 2017. január 2-án "..." címmel fényképekkel illusztrált cikk jelent meg azzal összefüggésben, hogy frissítette a WADA a tiltott szereket tartalmazó listáját. Felelevenítette, hogy az évenkénti frissítésnek köszönhetően újabb és újabb szerek kerülnek fel a listára, a közelmúltban egy ilyen, a meldonium miatt bukott meg sok orosz sportoló. Megemlítette, hogy 2017-ben milyen új szerek kerültek a listára, majd úgy folytatta a szerző, hogy "Továbbra is tilos ...et szedniük a sportolóknak, és a ... nevű táplálék-kiegészítővel is megbukhatnak, mert túl nagy a kobalttartalma. A kobalt a HIF-faktort (az oxigénhiányos állapotra vértestképzéssel reagál a szervezet) növeli, ezért tilos bevinni a szervezetbe koncentrált formában a B12-vitaminon kívül." Végezetül áttért arra, hogy a WADA a dizájner drogokra is reagált, több ilyen is felkerült a listára, de megemlítette azt is, hogy az asztmás sportolók miatt az ezen betegséget kezelő készítmények megengedhető mennyiségét levitte vagy az adagolási paramétereket módosította.

Az alperesi hírportál sporthírek rovatában ugyanekkor megjelent a cikknek egy képpel illusztrált beharangozója, ajánlója is az alábbi tartalommal: "Egy listán a dizájnerdrog és a .... Mindkettővel szív a sportoló, ez a közös bennük. Az új doppinglista leszokási hullámot indíthat."

A felperes 2017. január 9-én helyreigazítást kért az alperestől. Mivel az alperes nem tett eleget a megkeresésnek, a felperes a Fővárosi Törvényszékhez fordult igényével. Keresetét a bíróság 62.P.21.263/2017/4. sorszámú ítéletével elutasította, mely ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 32.P.20.687/2017/4-II. sorszámú ítéletével helybenhagyta.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére, továbbá arra, hogy az általa üzemeltetett ....hu internetes hírportálon jelentessen meg bocsánatkérő közleményt.

Hivatkozott arra, hogy a felperes valamennyi jogszabály betartásával működik és gyártja termékeit, a piac megbecsült szereplője, aki támogatja a doppingellenes küzdelmet. A WADA 2015-ben ugyan felvette a tiltott szerek listájára a kobaltot, az azonban az emberi szervezetben is megtalálható, nélkülözhetetlen nyomelem. A cikk azt, a valós tényt, hogy a ... szerepel a WADA listáján hamis színben tünteti fel, olyan látszatot kelt, mintha ártalmas szer lenne az egészségre és arról le kellene szokni. A valóságban a tiltás csak a doppingszerként való használatra, és a sportolókra vonatkozik. A beharangozóból az tűnik ki, hogy egy lapon kerülnek említésre a dizájnerdrogokkal, ebből arra következtet az átlagolvasó, hogy arról le kell szokni. A beharangozóban a "szív" ige használatával az alperes kizárólag figyelemkeltés céljából egyenlőséget teremt a ... és a dizájnerdrogok között, ami alkalmas jóhírneve csorbítására, a cégbe vetett közbizalom rombolására. Hivatkozott arra, hogy a PK 12. számú állásfoglalás a megváltozott olvasási szokások, az internet megjelenésével meghaladottá vált. Az olvasók ma már elsősorban a megjelenő címekből, a cikkek rövid összefoglalójából tájékozódnak, nem a teljes cikk ismeretében alkotnak véleményt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a sajtó-helyreigazítási perben született döntésre a bíróságok ott kifejtett indokaira, mely alapján megállapíthatóan hiányzik a felperesi kereset jogalapja.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § d), 2:45. § (2) bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalás releváns rendelkezéseit.

Elsősorban azt szögezte le, hogy a PK 12. számú állásfoglalás jelenleg is alkalmazandó. A sérelmezett közléseket nem önmagukban, hanem szűkebb és tágabb szövegkörnyezetében szükséges értelmezni. Figyelemfelhívó címeket, rövid összefoglalókat - leadeket - a nyomtatott sajtóban is alkalmaztak. Az információáramlás gyorsulása és tömegessége önmagában nem teszi meghaladottá az állásfoglalás megállapításait. Kifejtette azt is, hogy a sajtó-helyreigazítási perben született ítélet a felek eltérő jogviszonyából származó jogvitát döntött el, ezért az abban az eljárásban született döntés jelen per érdemére nem hat ki.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes által jelen eljárásban sérelmezett cikkbeli közlések és cím is, az általános közfelfogás és a szavak általános értelmezése szerint arra az anomáliára hívják fel a figyelmet, ami a felperes jóhírnevét nem érintheti hátrányosan.

A beharangozóban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a versenysportolók számára a ... fogyasztása doppingvétség megállapításának alapja lehet, hasonlóan a listán szereplő más termékekhez. Sem valótlan tényállítás, sem a valóság hamis színben történő feltüntetéséről tehát nincs szó.