A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40380/2020/14. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (5) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, 559. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Csonka Balázs, Ráczné dr. Szunyogh Zsófia

A határozat elvi tartalma:

I. A perbeli szerződés atipikus jellegű, nem pusztán felelősségbiztosítási elemeket tartalmaz, így az r.Ptk. 559. § (2) bekezdése nem zárja ki a felperes közvetlen igényérvényesítését.

II. A szerződésben meghatározott rendes fizetési eljárások alapján a biztosított átmeneti fizetésképtelensége és ezzel a biztosítási esemény bekövetkezése megállapítható volt akkor is, ha a felszámolási eljárás elrendelésére csak a biztosítási szerződés megszűnése után került sor.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40087/2020/11., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40380/2020/14.*, Kúria Pfv.21119/2021/6.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.380/2020/14.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. M. Tóth Ügyvédi Iroda (cím1.; ügyintéző: dr. M. Tóth Balázs ügyvéd) által képviselt felperes1. (cím7) felperesnek a Pozderka Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Pozderka Gábor ügyvéd) által képviselt alperes1 (cím4) alperessel szemben, akinek pernyertessége érdekében a Gősi Ügyvédi Iroda (cím8., ügyintéző: dr. Gősi Georgina Emese ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó (cím6) beavatkozó beavatkozott, biztosítási szolgáltatás nyújtása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. június 17. napján kelt 13.G.40.087/2020/11-I. számú ítélete ellen a felperes 12. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül -meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 36.233.174 (harminchatmillió-kétszázharmincháromezer-százhetvennégy) forintot, valamint ezen összeg után 2008. december 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 (hét) %-kal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 11.076.710 (tizenegymillió-hetvenhatezer-hétszáztíz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes keresetében 36.233.174 forint és ezen összeg után 2008. december 1-től a kifizetésig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban r.Ptk.) 301/A. § szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként az r.Ptk. 536. §-ára hivatkozott és előadta, hogy az alperes az Kft. utazási irodával kötött biztosítási szerződés folytán, a biztosított fizetésképtelensége esetén a szerződéses időszakban értékesített, de meg nem fizetett repülőjegyek ellenértékét a biztosítási összeg erejéig köteles a részére megfizetni. Igényét elsődlegesen mint biztosított, másodlagosan mint kedvezményezett kívánta érvényesíteni, és arra is hivatkozott, hogy károsultként lép fel. A per tárgyával kapcsolatos anyagi jogi kapcsolatot, a felperes perbeli legitimációját az atipikus biztosítási jogviszony teremti meg. A biztosított fizetésképtelenségének bekövetkeztére, illetve annak időpontjára az szervezet (International szervezet) 2008. november 18-án kelt felszólítása az irányadó. A biztosítási szerződésnek megfelelően az szervezet az alperes fizetési kötelezettségének beálltához szükséges felhívásokat megtette, az iratokat megküldte. A biztosított az szervezet ügynökségi szerződés alapján alkalmazni rendelt 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében fizetésképtelen volt.

[2] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta jogalapját és összegszerűségét is. Állította, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt nem következett be a biztosítási esemény, az ugyanis a biztosított fizetésképtelensége volt. A szabályozás 7.4. pontja alapján a biztosított elleni felszámolási eljárásnak vagy ahhoz hasonló jogi eljárásnak kell jelentőséget tulajdonítani. Az adott esetben a biztosított fizetésképtelensége a biztosítási szerződés megszűnése utáni időszakra esik, hiszen a bíróság a felszámolási eljárásban az utazási iroda fizetésképtelenségét 2009. június 22-én állapította meg. A biztosított a szó köznapi értelmében sem volt fizetésképtelen, hiszen 2008. utolsó negyedévében is jelentős forgalmat bonyolított, önmagában a fizetési szándék hiánya nem jelent fizetésképtelenséget.

[3] Vitatta a felperes kereshetőségi jogát is. A felperes ugyanis nem biztosítottja a szerződésnek, ugyanakkor kedvezményezett sem lehet, mivel az r.Ptk. 560. §-a csak életbiztosítás esetén teszi lehetővé kedvezményezett megjelölését, és a szerződés nem is nevezi meg kedvezményezettként a felperest. A perbeli biztosítási szerződés az r.Ptk. 559. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás, és a felperes károsultnak tekinthető, tekintettel azonban arra, hogy a r.Ptk. 559. § (2) bekezdése alapján a károsult nem jogosult fellépni a biztosítóval szemben, csak azt követelheti, hogy a biztosítási összeg közvetlenül a részére kerüljön kifizetésre, így a felperesnek a marasztalási kereset tekintetében hiányzik a kereshetőségi joga. A biztosítási szolgáltatásra az szervezet lehetne jogosult, a tag légitársaságok megállapodása alapján. Az szervezet teljes igénye 89.545.404 forint volt, ami azonban más légitársaságok igényét is magába foglalta, így a felperes legfeljebb a követelése arányos, 46,9%-os kielégítésére lenne jogosult.

[4] Az alperesi beavatkozó az alperes ellenkérelmének megfelelően a kereset elutasítását kérte.

[5] A Kúria ügyszám3/7. számú végzése nyomán megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7.125.500, az alperesi beavatkozónak pedig 681.000 forint perköltséget.

[6] Tényként állapította meg, hogy a felperes légi fuvarozással foglalkozó gazdasági társaság, tagja az szervezet nevű szervezetnek, ami a légi közlekedési vállalatok érdekképviseletére, részükre szolgáltatás nyújtására szerveződött. Az szervezet a tagjai számára a jegyek értékesítésére és elszámolására az ún. BSP-rendszert működteti. Az utazásszervezők e rendszerhez ügynökségi megállapodással csatlakozhattak.

[7] Az Kft. utazásszervezési tevékenységet folytatott. Az szervezet-val 2007. április 30-án kötött ügynökségi megállapodás alapján közvetlenül értékesíthetett légi utasszállítási szolgáltatást és kiegészítő szolgáltatást az szervezet BSP-rendszerén keresztül. Az ügynökségi megállapodás részletes szabályait az Utazásközvetítési Kézikönyv tartalmazta.

[8] A BSP-rendszeren keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben az Kft. 2007. november 29-én biztosítási szerződést kötött az alperesi biztosítóval, az alperesi beavatkozón, mint vezérképviseleten és kizárólagos képviselőn keresztül.

[9] A szerződés 1. pontja szerint a biztosító vállalta, hogy az Kft. mint biztosított átmeneti vagy teljes fizetésképtelensége esetén, az szervezet társaság1 írásos kérésére az szervezet-tag légi fuvarozó társaság részére az esedékes összeg kifizetését a biztosítási összeg erejéig teljesíti a 2008.01.01.-2008.12.31. között értékesített repülőjegyek vonatkozásában. A biztosítási összeg 42.000.000 forint volt, a szerződés hatálya pedig 2008. január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szólt. A biztosító teljesítéséhez az szervezet -tag légifuvarozó által az szervezet ügynökségi szerződés fizetési szabályozása szerinti követelés írásos dokumentálásának benyújtása szükséges.