A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20199/2015/5. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 6. §, 355. §] Bírók: Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Örkényi László, Pusztai Anita

F.-i Ítélőtábla

17.Pf.20.199/2015/5-II.

A F.-i Ítélőtábla dr. Técsy Gyula ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Bogdán Tibor ügyvéd) által képviselt alperes neve alperes ellen kártalanítás iránt indított perében a F.-i Törvényszék 2015. január 7. napján meghozott 17.P.21.960/2014/24. számú ítélete ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A F.-i Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 508.000 (Ötszáznyolcezer) forint másodfokú perköltséget és az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesi gazdasági társaság pénznyerő automaták üzemeltetésével foglalkozott.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 26. §-a 2011. november 1. napjával történő módosítása a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetés rendszerének a bevezetéséről rendelkezett. A módosítás szerint 2011. november 1-től a I. és II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető, míg elektronikus kaszinóban a hagyományos pénznyerő automata mellett a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére is lehetőséget biztosított. Az I. és a II. kategóriába tartozó játékteremben, valamint az elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére a 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig voltak érvényesek. 2011. november 1. és 2012. december 31. napja közötti átmeneti időszakot jelölt meg a törvény, amely alatt az érintett üzemeltetők kivezethették a hagyományos pénznyerő automatákat és átállhattak a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére.

A felperes szerver alapú pénznyerő automaták üzemeltetésére 56 darab szerződést kötött különböző gazdálkodó szervezetekkel.

A 2012. évi CXLIV. törvény (Mód.tv.) 2012. október 10. napjával módosította az Szjtv.-t úgy, hogy megszüntette a pénznyerő automaták üzemeltetésének a lehetőségét a játékkaszinókon kívül; a Mód.tv. hatályba lépését megelőzően kialakított pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek a törvény kihirdetését (2012. október 9.) követő napon hatályukat vesztették.

A felperes pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélye a Mód.tv. hatályba lépését követő napon, 2012. október 10. napján hatályát vesztette.

A felperes a keresetében 1.197.373.832 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest, elsődlegesen a régi Ptk. 2. §-a (1) bekezdésére hivatkozással kártalanítás címén, másodlagosan a régi Ptk. 6. §-ában, 355. §-a (4) bekezdésében, az új Ptk. 6:522. §-a (2) bekezdésében, továbbá 6:587. §-ában foglaltakra tekintettel.

A keresete alátámasztásául előadta, hogy az Szjtv. módosítására figyelemmel - miszerint 2013. január 1. napjától csak és kizárólag szerver alapú pénznyerő automaták működtethetőek, - 56 darab szerződést kötött különböző vendéglátóhelyekkel. A Mód.tv. rendelkezéseinek a hatályba lépésével kár érte, az általa addig végzett tevékenységet meg kellett szüntetni, illetőleg a már lekötött, szerződött helyeken tevékenységét, szerver alapú működését nem kezdhette meg. A játéktermek vonatkozásában jelentős beruházásokat eszközölt, hogy a jogszabály által előírt szerver alapú működést el lehessen kezdeni. A játéktermek üzemeltetése folyamatos bevételt jelentett volna számára, amely az Szjtv. módosításával egyik napról a másikra megszűnt. Okkal és alappal bízhatott abban, hogy mint pénznyerő automatákat üzemeltető gazdasági társaság tevékenységét a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésével kibővítheti és ezzel jelentős bevételre tehet szert.

Kiemelte, hogy a jogállamiság Alaptörvény B) cikkében rögzített alkotmányos elve tiltja, hogy a törvényhozó kártalanítás nélkül megszüntessen saját maga által létrehozott, egyének számára előnyös jogi helyzeteket, jelen esetben a pénznyerő automaták működtetésének engedélyét. Ilyen kártalanítás pedig a mai napig nem történt. A Szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány és alkotmányjogi panaszok elutasításáról szóló 26/2013. (X.4.) AB határozat 167. pontjában foglaltak szerint az érintett gazdasági társaságoknak esetlegesen okozott kár tényleges mértéke valójában csak a konkrét eset (hány gépről van szó, milyen a lejárati évjáratuk) alapján állapítható meg. A 168. pontja külön kiemeli, hogy kártalanítás biztosítása a jogállamiságból eredő elvárás, amelynek a jogalkotó a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás lezárása után eleget tehet. Dr. B.A. alkotmánybírónak a határozathoz fűzött különvéleménye szerint a kifogásolt szabályozással hatósági engedélyek szűntek meg egyik napról a másikra, az engedélyek törvény alapján érvénytelenné válása - amely foglalkozások gyakorlásának tiltásával egyenlő - egyben alapjogokat is sértett. A Mód.tv. sértette a pénznyerő játékautomata üzemeltetők szerzett jogait és ezzel a jogállamiság alaptörvénybe foglalt elvét. A jogállamiság Alaptörvény B) Cikkében található alkotmányos elve tiltja, hogy a törvényhozó kártalanítás nélkül megszüntesse a saját maga által létrehozott, egyének számára előnyös jogi helyzeteket, jelen esetben a pénznyerő automata működtetésének engedélyét. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közigazgatási hatósági engedélyek visszavonása, ami itt a törvény erejénél fogva bekövetkezett, alkotmányellenes, mert alkotmányosan védett, az engedélyest személy szerint megillető szerzett jogot sért. Ha a törvényhozó közérdekből megszüntet egy korábban engedélyezett, jogszerűen folytatott tevékenységet, az csak akkor alkotmányos, ha kártalanítja az engedély jogosultjait. A kártalanítás módja és tartalma szintén a törvényhozóra tartozik. Az Alkotmánybíróságnak azonban alaptörvény-ellenes mulasztást kellett volna ennek hiánya miatt megállapítania.

A felperes hivatkozott továbbá a belügyminiszter 2013. december 16. napján kelt levelére, amely utalt a 26/2013. (X.4.) AB határozat azon megállapítására, miszerint az esetleges kár konkrét eset alapján állapítható meg.

Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Kifejtette, hogy a jogalkotásra, mint általános és absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló tevékenységre és a hozzá kapcsolódó felelősségre kizárólag a közjog (alkotmányjog) szabályai vonatkoznak, amelyek immunitást biztosítanak a jogalkotó részére. Az állam nem visel magánjogi felelősséget a jogalkotásért, az Országgyűlés normaalkotási szabadsága magánjogilag nem korlátozott, a jogalkotó a köz érdekében jár el és ha a norma alkotása okoz is egyedi érdeksérelmet, azt egy fontosabbnak tartott közérdek érdekében polgári jogi jogkövetkezmények nélkül megteheti; a normaalkotás szabadsága csak az alaptörvény által korlátozott.