A Kúria Kfv.35685/2011/2. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.685/2011/4.szám

A Kúria a dr. Zelena Gergely ügyvéd által képviselt felperes neve / felperes címe / felperesnek a dr. Tarcsi Csaba jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2011. május 26. napján kelt 12.K.23.104/2010/13. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.K.23.104/2010/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 536.600 (ötszázharminchatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2007. november és december hónapokban a ... s.r.l. gazdasági társaság részére 7.734.000 és 6.718.000 Ft összegben natúr granulátum terméket értékesített, mely értékesítést közösségi adómentes értékesítésnek állított be bevallásában.

A céggel Z. Gy. ügyvezető révén telefonon került kapcsolatba, a szállítást a megrendelő végeztette külföldi szállítókkal, akik közül az egyik a gazdasági kapcsolat fennállását nem ismerte el. A közösségi vételről a vevő bevallást nem nyújtott be, adót nem fizetett. A szabálytalanul kiállított CMR-ek a közösségi értékesítés megtörténtét nem támasztották alá, ezért az adóhatóság a felperes részéről teljesített ügyletet belföldi értékesítésként kezelte.

A felperes 2008 májusában a ... s.r.o. részére ugyancsak közösségi termékértékesítéshez kapcsolódóan adómentesen állított ki 8 db számlát granulátum értékesítéséről, összesen 52.768.250 Ft értékben.

A felperest C. J. - a társaság tulajdonosa és ügyvezetője - tolmács közvetítésével, telefonon kereste meg a vásárlás érdekében. Az áruk szállítását a felperes végezte 90 %-ban, míg a többit alkalmazott sofőrjei.

A terméket ... szám alá szállították, a rakodást a felperesi ügyvezető, vagy a sofőrök végezték, helyi segítséggel.

A vevő cég t-i székhelyén lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy ott egy régi családi ház található, az ingatlanon üzleti tevékenységet már négy éve nem végeztek. A szlovák cég bejelentett székhelyén nem elérhető, bevallást és befizetést a közösségi termékértékesítés után nem teljesített.

A fenti tényállás alapján az adóhatóság a felperes terhére a 2007. november-decemberre 3.521.000 Ft adóhiányt, 2008. május időszakra jogosulatlan adó-visszaigénylésként 5.423.000 Ft adóhiányt állapított meg, az adóhiány után 4.472.000 Ft adóbírságot és 1.218.000 Ft késedelmi pótlékot írt elő.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2010. július 16. napján kelt 2127837251. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Mindegyik ügylet esetében részletezte, hogy miért nem fogadhatók el az ügyletek közösségi termékértékesítésként, a CMR-ek miért nem igazolják hitelt érdemlően az áru közösségen belülre történő értékesítését.

A felperes keresetében vitatta az alperesi határozati megállapításokat. Kereseti kérelmének összegző érvelése szerint a közösségen belüli termékértékesítés megvalósult, nem tartozik a felperes ellenőrzési körébe, hogy a vevői társaságok a közösségi ügyletre vonatkozóan milyen nyilatkozatot és bevallást tettek, illetve hogy a CMR fuvarlevelek nem megfelelően kerültek kitöltésre.

A másik társaság részére végzett értékesítésnél a szállítást maga a felperes végezte, így a termékértékesítés megtörténte teljes egészében igazolt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy a felperesi kft. képviselőjének nyilatkozatai, a kft. iratai, a kapcsolódó vizsgálatok adatai és a beszerzett rendelkezésre álló okiratok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre az adóhatóság, hogy a román és szlovák illetőségű megrendelők részére a felperesi társaság hitelt érdemlő módon, igazoltan közösségi termékértékesítést nem végzett, a kiszámlázott termékek Magyarország területét bizonyítottan nem hagyták el.

A széleskörű bizonyítási eljárást követően az adóhatóság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelte, részletesen taglalta azokat az ellentmondásokat, amelyek a gazdasági eseménynek a számlákon szereplő felek közötti megtörténtét, illetve a terméknek más tagállamba való kiszállítását cáfolták.

Alapvető követelmény, hogy a termékértékesítésnek kívülállók számára is megállapíthatónak, utólag is ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez a perbeli esetben rögzített tényállások esetében nem valósult meg, hiszen a dokumentumok ellentmondásossága folytán a meghallgatott tanúk vallomásai nem voltak alkalmasak az adóhatósági megállapítások megkérdőjelezésére és a közösségi termékértékesítés hitelt érdemlő igazolására.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a felperes terhére megállapított jogosulatlan visszaigénylés és adóhiány törlését kérte. Álláspontja szerint mindkét külföldi partnerrel végbement ügyletet a felperesi társaság által kibocsátott - és az üzleti partnerek által befogadott - számlák hitelt érdemlően igazolják.