A Kúria Kfv.35466/2018/4. számú precedensképes határozata köznevelési normatív költségvetési támogatás 2016. évre tárgyában. [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. §, 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.) 34/A. §, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. Vhr.) 37/L. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

Költségvetési támogatásra a támogatottnak nincs alanyi joga abban a tekintetben, hogy meghatározhatná vagy számon kérhetné a támogatás nyújtásának feltételeit. Két képzésforma összehasonlításában a megkülönböztetés sem tehető általában vita tárgyává. A kedvező lehetőség ugyanis nem jog. Nem valósul meg ezért jogelvonás vagy jogkorlátozás pusztán a feltételeknek való meg nem felelés okán, és a támogatás feltételeinek meghatározása sem kérdőjelezhető meg ezen az alapon.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.35.466/2018/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Patyi András bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Rákosi Ferenc egyéni ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Lengyel Csilla Brigitta jogtanácsos

A per tárgya: köznevelési normatív költségvetési támogatás 2016. évre

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.33.324/2017/9. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.33.324/2017/9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000,- (ötvenezer) forint kereseti és 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

- a 30.000,- (harmincezer) forint kereseti és 70.000, - (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A nem állami oktatási intézményt fenntartó felperes 2017. március 31-én a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 37/L. § (1) bekezdése alapján nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó 2016. évi támogatásról elszámolást nyújtott be, amely a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 7. számú melléklet 1/af) alpontja szerint pedagógus munkakörben és nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbéralapú támogatás esetében szakgimnáziumban szakképzési évfolyam jogcímen 2016. október 1-jei ténylétszámként 155 fő, a melléklet I/3. ac) alpont szerint pedig szakközépiskolai oktatás jogcímen 2016. október 1-jei ténylétszámként 10 fő nappali oktatás munkarendjére irányult.

[2] A felperes elszámolását megvizsgálva a alperes neve Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34/A. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes által fenntartott intézmény nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma 0 fő, amelynek alapján támogatás nem illeti meg, ezért a felperest 2017. május 25-én kelt BPM-ÁHI/2912-4/2017. számú határozatával kötelezte 22.626.584 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás és az azután felszámított 257.070 forint igénybevételi kamat megfizetésére.

[3] A felperes fellebbezésére eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta a 2017. augusztus 11-én kelt KINCSTK/16808-2/2017. számú határozatával. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma a hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számítottan 0 fő, ezért a felperes által megadott létszámok a támogatás elszámolása során nem vehetők figyelembe az Szt. 34/A. § (2) bekezdése alapján. Hozzátette, hogy a 2015/2016-os tanévre a jogszabály-módosítás hatályba lépését, vagyis 2015. június 12-ét megelőzően felvett tanulók létszáma figyelmen kívül marad, viszont a hatálybalépést követően beiskolázottakra már érvényesülnie kell a jogszabályi előírásnak, kiemelve, hogy a felnőttoktatás munkarendjét sem kell figyelembe venni, kizárólag a nappali rendszerű képzésben és a felnőttoktatásban résztvevők létszámarányát, ennélfogva a következő tanévben már nem fordulhat elő az, hogy egy iskola kizárólag felnőttoktatásban indít új képzést.

A felperes keresete és az alperes védekezése

[4] A felperes keresettel élt a határozattal szemben, kérve annak - elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, mert álláspontja szerint az alperesi határozat az Szt. 34/A. § (2) bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, ezért jogszabálysértő.

[5] Hangsúlyozta, hogy hagyományosan nappali munkarendrend szerinti felnőttoktatást folytat, nappali rendszerű képzésre nem volt létszáma korábban sem. Rámutatott, hogy a hivatkozott jogszabályhely szerinti létszámarány csak azon szakképző intézmények esetében értelmezhető, amelyek nappali rendszerű képzést és felnőttoktatást (utóbbit nappali, esti, levelező munkarend szerint) egyaránt folytatnak.

[6] A határozat a KIR-ben rögzített 2016. október 1-jei hivatalos, és a 2017. évi becsült létszámadatokra hivatkozik, azonban döntést csak a jogszabály hatálybalépését követően megállapított három év hivatalos októberi létszámadata alapján hozhatott volna. Mindezeken túlmenően az Szt. 84. § (6) bekezdése is sérül, tekintve, hogy az kifejezetten előírja, hogy az intézményfenntartó a támogatott képzés kifutásáig jogosult az állami hozzájárulásra.