A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37448/2007/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §, 375. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 33. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán

Kfv.IV.37.448/2007/13.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Horváth M. Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek az Erdélyiné dr.Csenge Andrea jogtanácsos által képviselt Fővárosi Földhivatal (Budapest, Sas u. 19.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a Szalóky László ügyvéd (1591. Budapest, Pf. 438.) által képviselt Bódi Éva (Budapest, Kende u. 5.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2007. szeptember 21. napján meghozott 1.K.31.387/2007/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes 6. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.31.387/2007/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá a Magyar Államnak - külön felhívásra -. 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperesi társaság a körzeti földhivatalhoz 2005. október 6-án benyújtott kérelmében kérte, hogy a földhivatal a felperesi társaság, mint a vételi jog gyakorlására kijelölt vevő tulajdonjogát a Budapest helyrajzi számú ingatlanra vétel jogcímén 1/1 arányban jegyezze be. A kérelemhez csatolta a Rt-nek a 2005.szeptember 5-én kelt vételi jog gyakorlásának kijelöléséről rendelkező nyilatkozatát, a alperesi beavatkozó részére címzett 2005. szeptember 27-én kelt nyilatkozatot, amely szerint a felperes élve az opciós jogával a beavatkozó tulajdonában álló Budapest helyrajzi számú ingatlanon fennálló egyoldalú nyilatkozatával megvásárolja az ingatlant 6.800.000 forint vételárért.

Az elsőfokú közigazgatási szerv hiánypótlási eljárást követően az 59.441/1/2006. számú határozatával a beavatkozó tulajdonában álló perbeli ingatlanra opciós vétel jogcímén 1/1 hányadban bejegyezte a felperesi társaság tulajdonjogát és törölte az Rt. javára bejegyzett vételi jogot és a felperesi társaság javára erejéig bejegyzett önálló jelzálogjogot.

Az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán az alperes a 2007. január 29. napján meghozott 31.593-3/2006. számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú közigazgatási határozatot akként, hogy a felperesi kft. tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította. Elrendelte, hogy az első fokon eljárt körzeti földhivatal az előbbiekben megjelölt helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapján a megváltoztatott határozattal eszközölt bejegyzés előtti ingatlan-nyilvántartási állapotot állítsa vissza. Határozata indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. §-ának /1/ bekezdésére, 26. §-ának /1/ bekezdésére, 29. §-ára, 32. §-ára, illetve 7. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperesi kft. nem nyújtott be a hivatalhoz olyan alakszerű okiratba foglalt nyilatkozatot, amelyben mint a vételi jog gyakorlására kijelölt jogosult a beavatkozó tulajdonában álló ingatlanra a tulajdonjogának a bejegyzését kéri. A bejegyzési kérelemhez csatolt 2005. szeptember 27-én kelt nyilatkozatot csak a jogi képviselő írta alá, ügyleti meghatalmazását azonban nem csatolták és a nyilatkozatot nem alakszerű okiratba foglalták. Arra figyelemmel, hogy ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték, jelen esetben a vételi jog jogosultjától, azaz a felperestől származó, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt vételi jogot gyakorló nyilatkozatot a kérelemhez nem csatoltak, ezért az elsőfokú földhivatalnak a felperes kérelmét hiánypótlási felhívás nélkül el kellett volna utasítania.

A földhivatal a vételi jog gyakorlása esetén csak akkor jegyezheti be a vételi jog jogosultjának a tulajdonjogát, ha a jogosult olyan alakszerű okiratba foglalt nyilatkozatot nyújt be a földhivatalhoz, amelyben nyilatkozik arról, hogy vételi jogával élve a tárgyi ingatlant megvásárolja.

A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát.

A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 15. §-ának /4/ bekezdésére hivatkozással a Fővárosi Bíróság elfogadta a felperesnek azt az érvelését, hogy a hiánypótlási felhívásnak eleget tett, csatolta a kötelezett felé megtett nyilatkozatot, annak tértivevényét, valamint az ügyvédi meghatalmazást is.

Mindezek a közigazgatási iratok között fellelhetők, az alperesi határozat így iratellenesen állapította meg, hogy az ügyvédi meghatalmazás nem található. Miután a felperes eleget tett a hiánypótlási felhívásnak, az alperes megalapozatlanul utasította el a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a bíróság téves jogértelmezéssel, jogsértő ítéletet hozott. Az alperes vitatja a Fővárosi Bíróságnak az opciós nyilatkozatot szerkesztő ügyvéd meghatalmazását illetően elfoglalt álláspontját, a kérelem bejegyzésre való alkalmasságát és ebből következően az új eljárás elrendelésének megalapozottságát. A Fővárosi Bíróságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőség szempontjából érdemben vizsgálnia kellett volna a meghatalmazás tartalmát. A felperes részéről ügyvédnek 2005. szeptember 5-én adott meghatalmazás arról szól, hogy annak címzettje "...az ingatlanon fennálló opciós (vételi) jog érvényesítése során, a társaság képviseletét... ellássa, az illetékes bíróságok és földhivatal előtt". Az alperes értelmezése szerint ez a meghatalmazás kizárólag a felperesi társaság bíróságok és földhivatal előtti, vagyis hatósági eljárásbeli képviseletére vonatkozik, amely megfogalmazásból semmiképp sem olvasható ki a polgári jogviszonyban való nyilatkozattételi jog, vagyis a jogügyleti meghatalmazás. Ebből következik, hogy ügyvéd erre vonatkozó kifejezett meghatalmazás hiányában nyilatkozott a vételi jog gyakorlásáról, amely emiatt úgy tekintendő, mintha az Inytv. 33. § /2/ bekezdésében előírt meghatalmazással nem rendelkezett volna, vagyis a felperes részéről az ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőség szempontjából maradéktalan hiánypótlás nem valósult meg. A bejegyzési akadály az alperesi határozat meghozatalakor egyértelműen fennállt, ezért a Fővárosi Bíróságnak a keresetet érdemben el kellett volna utasítania.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, másodlagosan az alperes kötelezését tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Előadta a felperes, hogy a meghatalmazása - tartalma szerint - opciós jog érvényesítése során, a társaság képviseletére szólt teljes jogkörrel. A vételi jog tartalma a Ptk. 375. §-ának /1/ bekezdése értelmében az, hogy ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Annak érvényesítése a vételi jog gyakorlását jelenti. A meghatalmazás tehát a vételi jog gyakorlására is kiterjed. Másrészt a Polgári Törvénykönyv magyarázata szerint a meghatalmazás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely képviseleti jogot keletkeztet és jognyilatkozat tételére jogosít. A földhivatalhoz becsatolt ügyvédi meghatalmazás egyértelműen rámutatott az érintett ingatlanhoz kötődő vételi jog érvényesítésére, ebből következik, hogy a meghatalmazott ügyvéd az opciós joggal összefüggő jognyilatkozat megtételére feljogosított volt. Harmadrészben a Polgári Törvénykönyv 219. §-ának /1/ bekezdése szerint a képviselet lényege az, hogy képviselő útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni. A felperesi társaság a meghatalmazott ügyvéd útján kívánt jognyilatkozatot tenni a perbeli ügyben, amelyre törvényes lehetősége volt, és a felperes akaratának is megfelelt.