1033/2001. (IV. 12.) Korm. határozat

a 2001. évi tiszai árvíz során károsodott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések helyreállítására és újjáépítésére

1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 46. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében biztosítja a központi költségvetésből a következő feladatok finanszírozását:

a) Belügyminisztérium fejezethez:

aa) önkormányzati tulajdonban lévő kötelező és más, a közösség érdekében fontos feladatokhoz kapcsolódó építmények helyreállítására és újjáépítésére 1353,2 M Ft;

ab) egyéb (egyházi, közszolgáltatást ellátó) építmények, a nemzeti kulturális örökség részét képező műemlékek helyreállítására 445,7 M Ft;

ac) személyi tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló épületek újjáépítésére és helyreállítására 5903,2 M Ft;

ad) településtervezési költségekre 200 M Ft;

ae) településfejlesztéssel kapcsolatos költségekre 500 M Ft;

af) később keletkező épületkárok enyhítésére, valamint egyéb kamat és kezelési költségek finanszírozására 2526,3 M Ft;

ag) a 9. pontban meghatározott feladatok finanszírozására 200 M Ft.

Összesen: 11 128,4 M Ft.

b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezethez:

ba) az agráriumban keletkezett károk enyhítésére 1525,0 M Ft;

bb) a mezőgazdasági célú állami vízkár-elhárítási létesítmények helyreállítására 380 M Ft;

bc) növényegészségügyi és talajvédelmi állomások, erdészeti és állategészségügyi szakigazgatási szervek vízkár helyreállítási feladataira 70 M Ft.

Összesen: 1975,0 M Ft.

c) Közlekedési és Vízügyi Minisztérium fejezethez:

ca) állami kezelésben lévő közút- és vasúthálózat helyreállítására 3597,3 M Ft;

cb) állami vízkár-elhárítási létesítmények, elsőrendű árvízvédelmi művek, helyreállítására 3963,0 M Ft;

cc) önkormányzati utak, hidak és kapcsolódó műtárgyak, valamint kompok helyreállítására 1499,3 M Ft. Összesen: 9059,6 M Ft.

d) Környezetvédelmi Minisztérium fejezethez a környezetvédelem és a természetvédelem hatáskörébe tartozó mérnöki műtárgyak, természetvédelmi építmények és egyéb természetvédelmi károk helyreállítására 270 M Ft.

e) Szociális és Családügyi Minisztérium fejezethez a mikrotérségi szociális és mentális rehabilitációra 407,9 M Ft.

Mindösszesen: 22 840,9 M Ft.

Határidő: azonnal

Felelős: pénzügyminiszter,

érintett miniszterek

2. A helyreállítás és újjáépítés végrehajtásának irányelvei a következők:

a) nem engedélyezett, ár- és belvízvédelmi szempontból indokolatlan helyen megsemmisült épület újjáépítése csak a településrendezési terv alapján elfogadott vagy előzetesen kijelölt területen történhet; az építési engedélyek kiadása során különös figyelmet kell fordítani a belvízveszélyes területekre vonatkozó szabályokra;

b) az újjáépítésre kerülő lakóépület alapterülete és komfortfokozata feleljen meg a károsodott lakóépület alapterületének és komfortfokozatának, de legalább minimális szinten feleljen meg az árvíz ellőt bejelentett állandó lakók létszámának, az alapvetően elvárható komfortosságnak;

c) az új építmények alkalmazkodjanak a helyi sajátosságokhoz, az építési eljárások, technológiák, építőanyagok biztosítsák a kellő vízállékonyságot;

d) a kivitelezés során elsőbbséget élvez a megsemmisült vagy lebontott lakóépületek; a súlyosan károsodott önkormányzati kötelező feladatokhoz kapcsolódó építmények, a közszolgáltatást biztosító építmények újjáépítése;

e) bontás csak jogerős építési hatósági engedély alapján végezhető, abban az esetben, ha az építmény összedőlt, életveszélyessé lett nyilvánítva, vagy egyedi esetben akkor, ha a károsodás olyan fokú, hogy a helyreállítás költsége eléri, vagy meghaladja az újjáépítés, vagy ingatlanvásárlás , összegét;

f) a károsult írásban nyilatkozik az ajánlati terv kiválasztásáról, vagy ingatlan vásárlásáról (esetleg más településen), vagy szociális létesítményben történő elhelyezésről. A nyilatkozat alapján kell megkötni a szerződést a károsult és a megyei közigazgatási hivatal között;

g) ha a károsult nem fogadja el az építési, újjáépítési szolgáltatást, akkor az állam a lakóépület tényleges kárát téríti meg, melyről a megyei közigazgatási hivatallal köt megállapodást;

h) az utak, hidak és kapcsolódó műtárgyak helyreállítását legalább a veszélyhelyzetet megelőző használhatósági szinten kell megvalósítani;

i) a Kormány nem nyújt támogatást a nem lakás céljára szolgáló üdülőépületek, zártkerti építmények helyreállításához és újjáépítéséhez;

j) a pénzintézeti hitel miatt jelzáloggal terhelt és megsemmisült lakóingatlan újjáépítése esetén a jelzálogot az új épületre lehet terhelni;

k) a helyreállított, újjáépített lakóépületre az elidegenítési korlátozástól függetlenül többszörös jelzálog is bejegyezhető;

l) a nem lakás céljára szolgáló (gazdasági, üdülő, mellék stb.) épületekben keletkezett károk enyhítésére kedvezményes pénzintézeti kölcsön konstrukció, valamint a kinyert bontási anyagok felhasználása vehető igénybe;

m) a Kormány nem nyújt támogatást az ingóságokban keletkezett károkra.

3. A Kormány

a) biztosítja az árvíz során keletkezett építménykárok újjáépítés, építési szolgáltatás formájában történő természetbeni térítését, a 1. ba) alpontban szereplő mezőgazdasági állat- és takarmány károk természetbeni pótlását;

Határidő: 2001. szeptember 30.

b) felhatalmazza a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnökét, hogy

ba) országos és helyi építési vállalkozók bevonásával létrehozott konzorciummal mint fővállalkozóval a Kormány nevében szerződést kössön az 1. aa)-ac) alpontokban megjelölt kereteknek megfelelően;

Határidő: Korm. határozat hatálybalépését követő 8 napon belül

bb) megkösse az l. ad)-af) alpontokhoz rendelt további összegek felhasználására vonatkozó szerződéseket;

Határidő: folyamatos

bc) rendelkezzen az 1. af) alpontokban megjelölt keret felhasználására;

Határidő: folyamatos

bd) rendelkezzen az 1. aa)-af) alpontokban megjelölt keretek teljesítésére vonatkozó kifizetésekre;

Határidő: folyamatos

be) figyelemmel kísérje és segítse a megyei közigazgatási hivatal és a károsult magánszemélyek szerződéskötéseit;

Határidő: folyamatos

bf) koordinálja az 1. a)-e) alpontokban meghatározott támogatási keretösszegek felhasználását;

Határidő: folyamatos

bg) felügyelje és ellenőrizze a megyei Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság tevékenységét;

Határidő: folyamatos

c) engedélyezi a belügyminiszter részére a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a támogatási keretösszegek szükséges átcsoportosítását;

d) egyetért azzal, hogy a személyi tulajdonba tartozó lakóépületek tulajdonjoga a károsultra száll, azonban az építmény 15 éven belül történő elidegenítése esetén a tulajdonos a károsodást megelőző érték és a helyreállított építmény értékének különbözetét köteles megtéríteni a Magyar Állam részére. Erről a megyei közigazgatási hivatal az állam nevében szerződést köt a károsulttal.

4. Az 1. b) alpontban szereplő összegek felhasználásának elveiről és módjáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelkezik. '

Határidő: 2001. április 30.

Felelős: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

5. A közlekedési és vízügyi miniszter

a) az 1. ca)--cc) alpontokban szereplő összegek felhasználásáról rendelkezik, az 1. cc) alpont esetén az önkormányzatok felkérése és felhatalmazása alapján;

b) külön előterjesztésben tegyen javaslatot az árvízvédelmi fejlesztések ütemének gyorsítására.

Határidő: 2001. április 30.

Felelős: közlekedési és vízügyi miniszter

6. A pénzügyminiszter

a) tegyen javaslatot az 1. pontban megjelölt feladatok finanszírozására;

b) vizsgálja meg az újjáépítés, építési szolgáltatás formájában létrejött vagyongyarapodással kapcsolatos illetékfizetési kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét;

c) szabályozza a pénzintézeti hitel miatt jelzáloggal terhelt, megsemmisült lakóingatlanok esetében a jelzálog új épületre történő ráterhelési lehetőségét;

d) intézkedjen az új tulajdon pénzintézeti hitelfedezetként történő felhasználási lehetőségének kialakítására.

Határidő: 2001. ápilis 15.

Felelős: pénzügyminiszter

7. A Kormány felkéri

a) a belügyminisztert az 1. a) alpontban biztosított előirányzatok felügyeletére és a meghatározott célokra történő felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésére vonatkozó szabályok alapján;

b) a nemzeti kulturális örökség miniszterét az 1. ab) alpont szerinti kereten belül a műemlékek helyreállításának, templomok renoválásának megszervezésére;

c) a közlekedési és vízügyi minisztert, valamint a környezetvédelmi minisztert a helyi közlekedési feltételek javítása (járdaépítés, körforgalom kialakítás stb.), a közműfejlesztés (ivóvízhálózat fejlesztés, csatornázás) érdekében szükséges intézkedésekben történő közreműködésre, az 1. ae) alpontban meghatározott keret terhére.

d) a gazdasági, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert a szatmár és beregi kistérség vidékfejlesztési és ökoturizmus tervének kidolgozására és külön előterjesztésére;

e) a pénzügyminisztert, a gazdasági minisztert, a külügyminisztert és a nemzeti kulturális örökség miniszterét az árvízkárt szenvedett kárpátaljai területen az újjáépítés megsegítésére vonatkozó előterjesztés elkészítésére;

f) az országos (pl. telekommunikációs) szolgáltatókat az üzleti érdeken túlmutató, hosszabb távon megtérülő befektetésekre (rádiótelefon lefedettség, adatátviteli fejlesztés stb.);

g) a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatót a településfejlesztés részeként megvalósuló, a lakosság veszélyhelyzeti riasztását, helyi tájékoztatását segítő rendszerek kiépítése szakmai irányelveinek kialakítására;

h) az ország segítőkész lakosságát, gazdasági, társadalmi szervezeteit a térségben az élet normalizálásának a helyreállítás és újjáépítés tárgykörén túli adományokkal történő segítésére: ház körüli gazdaságok rendbetétele; jószág adományok; települések csinosítása, köztéri alkotások átadása; gazdálkodás, falusi turizmus elősegítése;

i) a környezetvédelmi minisztert a környezet és a védett természeti területek, illetve azok üzemeltetését szolgáló műtárgyai és létesítményei helyreállításához szükséges intézkedésekre, az l. d) alpontban megjelölt keret terhére;

j) a szociális és családügyi minisztert a mikrotérségi szociális és mentális rehabilitációra az 1. e) alpontban megjelölt keret terhére.

8. Az ideiglenesen elhelyezettek ellátási, bérleti hozzájárulás költségeit az önkormányzatok a Belügyminisztérium fejezet katasztrófaelhárítási célelőirányzatból igényelhetik vissza.

a) A célelőirányzatból igényelhetők továbbá:

aa) a fedél nélkül maradt lakosság átmeneti elhelyezésének költsége, maximálisan 10 000 Ft/család/hó erejéig;

ab) a bontás, romeltakarítás során igénybe vett berendezések, készülékek, eszközök, más erőforrások költsége;

ac) a települési önkormányzaton keresztül gyógyszer, élelmiszer, ruházat, egyéb fogyasztási javak, valamint szolgáltatások és támogatások elosztásának, átadásának költsége;

b) a támogatásban részesített önkormányzatot a felhasználásról a megyei HUB elnöke számoltatja el; a megyei HUB a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnöke útján a KKB elnöke felé számol el;

c) a védekezési költségek elszámolását a megyei katasztrófavédelmi igazgató ellenjegyzi, az elszámolást a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közvetlenül, valamint területi szervei útján felügyeli és ellenőrzi; a KKB elnökének felügyelete alatt.

9. Az önkormányzat, egyház, karitatív vagy társadalmi szervezet tulajdonába tartozó építmény, a nemzeti kulturális örökség részét képező műemlék, muzeális vagy történelmi emlék helyreállítást követően is az eredeti tulajdonban marad.

10. A "Segítsünk az árvízkárosultakon" fejezeti alszámlán kezelt adományok felhasználásáról a megyei HUB és a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. A tárcák a saját számlájukra érkezett pénzadományok felhasználásáról egyidejűleg tájékoztassák a Tárcaközi Bizottságot.

Határidő: folyamatos.

Felelős: belügyminiszter

11. A helyreállítási és újjáépítési munkákat beleértve az utak, hidak, kapcsolódó műtárgyak és kompok helyreállítását is - úgy kell szervezni, hogy azok lehetőség szerint 2001. szeptember 30-ig befejeződjenek, az elszámolás 2001. november 30-ig az érintett minisztériumok előterjesztésében történjen meg.

12. A Kormány felhívja a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, hogy a tiszai árvíz magyarországi teljes levonulását követő 30 napon belül a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium jelentése alapján értékelje az árvízhelyzet tanulságait.

13. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46. §-a (1) bekezdése alapján e határozatról az Országgyűlés következő ülésén be kell számolni.

14. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök