BH 2019.3.87 Az adóregisztrációs eljárásban az akadály felmerültéről az adóhatóság nem hoz önálló jogorvoslattal támadható egyedi közigazgatási döntést, így az akadály megléte az adóhatósági felhívást követően csak az adózót, illetve az akadály hordozót megillető jogintézményekkel vitatható [2003. évi XCII. tv. (Art.) 24/C. §, 24/C. §, 2006. évi V. tv. (Ctv.) 22. §].

Pertörténet:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31693/2017/5., Kúria Kfv.35082/2018/4. (*BH 2019.3.87*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2009. június 2. napján a megszerezte az E. Zrt. minősített többségű befolyást biztosító részvényeinek tulajdonjogát. Részvényeinek értékesítéséről 2013. december 6-án szerződést kötött a B. Ltd.-vel. A változást a cégnyilvántartáson nem vezették át, a felperes jelenleg is a Zrt. többségű befolyással rendelkező részvényese.

[2] A felperes 2016. 08. 02-i hatállyal egyedüli tulajdonosa lett a L. Kft.-nek (a továbbiakban: Kft.). A változásra tekintettel lefolytatott adóregisztrációs eljárás során az elsőfokú adóhatóság azt állapította meg, hogy a felperes személyében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti akadály merült fel, mert a Zrt.-nek az adóhatóságnál a felperes működése alatti időszakban 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 5 millió forintot meghaladó, 453 265 921 forint tényleges összegű adótartozása keletkezett. Az adótartozás folyamatos fennállásának kezdő napja 2014. június 10. napja volt.

Az adóhatóság felhívta a Kft.-t az akadály elhárítására, azzal, hogy annak elmaradása esetén az adószám törlésére kerülhet sor. A felhívásra a felperes terjesztett elő kimentési kérelmet, amelyet arra alapított, hogy részvényeit már 2013. december 6-án értékesítette, hiánypótlási felhívásra becsatolta a szerződést.

[3] Az elsőfokú adóhatóság a kimentési kérelmet elutasította. Megállapította, hogy egyrészt a felperes a hatályos cégnyilvántartás adatai szerint még mindig minősített többségi befolyással bíró részvényese a Zrt.-nek, másrészt a felperes az Art. 24/C. § (5) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott feltételek egyikére sem hivatkozott, azokat nem bizonyította.

[4] Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Indokolása szerint a felperes kimentési okot egyáltalán nem jelölt meg, kizárólag a részvények értékesítésére hivatkozott. A részvények értékesítése kapcsán a hiánypótlási felhívás nem a részvények adás-vételi szerződésének csatolására, hanem a tagsági jogviszony megszűnését igazoló részvénykönyv, mint hitelt érdemlő bizonyíték másolatának benyújtására vonatkozott. A felperes ezt nem csatolta, és indokát sem adta annak, hogy a részvénykönyvet miért nem áll módjában megküldeni.

Kereseti kérelem

[5] A felperes azért kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, mert a részvényeket értékesítette, személyében akadály nem állt fenn.

Az elsőfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.

[7] Rögzítette, hogy a Kft. ügyében indult adóregisztrációs eljárás és a felperes kérelme nyomán indult kimentési eljárás ugyan összefügg egymással, de mégis két elkülönült eljárásról van szó. Abban az eljárásban, ahol az akadályt megállapították, a Kft. az ügyfél, amellyel összefüggésben az adószám törlésre kerül, ha az akadályt a megadott határidőn belül nem hárítja el. A jelen per tárgya a felperes "kimentési kérelme" folytán hozott határozat. A későbbiekben kitért arra, hogy annak megállapítása, miszerint az akadály fennállt-e, vagy sem, nem tárgya az eljárásnak, azt az alapeljárásban eljáró adóhatóság állapítja meg. Erre tekintettel mellőzte az akadály meg nem létére irányuló felperesi tanúbizonyítási indítványt.

[8] Indokolásában értékelte a részvények értékesítésére vonatkozó szerződést, és megállapította, hogy az nem eredményezhetett kimentést, mert elmaradt a változás cégnyilvántartásba való bejegyzése. A cégnyilvántartás közhitelessége miatt az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell az abban foglaltak helyességét. Ezt az értelmezést erősíti meg a Kúria Kfv.V.35.765/2014/6. számú ítélete, amely kiemelte, hogy a közigazgatási eljárásban csatolt dokumentum önmagában - cégjegyzékbe történő bejegyzés hiányában - nem alkalmas a változás hitelt érdemlő igazolására. "Az adóhatóság az adóregisztráció és valamennyi egyéb adóigazgatási eljárásban jóhiszemű harmadik személyként a közhiteles cégnyilvántartás adataiban foglaltak alapján jár el, az esetlegesen a cégnyilvántartáson kívül történt és azon át nem vezetett változásról tudomással nem bír. Mindezek miatt a cégnyilvántartáson kívüli változásra történő hivatkozás nem foghat helyt."

A jogalkotó akkor, amikor a cégbíróság és az állami adóhatóság eljárását az adóregisztráció során kötelező módon összekapcsolta, egyben meghatározta azt is, hogy az adóhatóság köteles használni a cégbíróság által megküldött adatokat.

[9] Az elsőfokú bíróság értékelése szerint az alperes nem sértette meg az Art. 97. §-ában foglaltakat, mivel az Art. 24/C. § kifejezetten a kimentési kérelem előterjesztőjéhez telepíti a bizonyítást. A kimentési eljárásban kizárólag a kimentésre vonatkozó feltételek fennállása vizsgálható, ekként a kimentés szükségességét kifejezetten negligáló felperesi előadás a kimentés körében nem, de az akadály fennállása vagy megdőlése kérdésében értékelést nyerhet.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az adóhatóság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.

[11] Előadta, hogy esetében nem állt fenn az Art. 24/C. § (2) bekezdés aa) pontja szerinti akadály, így nem kényszerül az Art. 24/C. § (5) bekezdés szerinti körülmények bizonyítására. Okirattal igazolta részvényesi jogviszonyának 2013. december 6-i megszűnését, amit nem érint, hogy elmaradt a változás cégnyilvántartásbeli bejegyzése. A nyilvántartástól eltérő adat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján is bizonyítható, és mivel felperes már az elsőfokú adóhatóság előtt is hivatkozott a részvényeladásra, az alperes nem tekinthető olyan jóhiszemű harmadik személynek, akinek védelmére a cégnyilvántartáshoz fűződő közhitelesség hivatott. Az elsőfokú adóhatóság által kért részvénykönyvet egyébként nem a felperes, hanem a részvénytársaság köteles vezetni.

[12] Az elsőfokú bíróság törvénysértően hivatkozott arra, hogy a részvényeladás ténye a kimentés körében nem, csupán az akadály elhárítása kapcsán értékelhető. Azzal, hogy sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a részvényesi jogviszony megszűnését, sérült az Art. 97. § (4) és (6) bekezdése. A felperest csak akkor terhelte volna a bizonyítási kötelezettség, ha az alperes bizonyítja, felperessel szemben fennáll az Art. 24/C. § (2) bekezdés aa) pontja szerinti akadály.