A Pécsi Ítélőtábla Pf.20103/2015/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 74. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.103/2015/4.

A Pécsi Ítélőtábla a Jegesy Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű és a személyesen eljáró II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halmos Péter ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Törvényszéken indított perében a 2015. július 6. napján kelt 13. sorszámú ítélet ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott és 17. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jogsértés megállapítására vonatkozó részében azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes megsértette az I. rendű felperes képmáshoz és hangfelvételhez, míg II. rendű felperes hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát, amikor a felperesekről beleegyezésük nélkül hang-, illetve képfelvételt készített, és azt a ..... Televízió 2015. január 15. napján közvetített híradójában "A bizonyítékok eltüntetésével gyanúsítja a rendőrség" kezdetű riportban nyilvánosságra hozta, továbbá megsértette II. rendű felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a .... Televízió 2015. január 15. napján közvetített híradójában "A bizonyítékok eltüntetésével gyanúsítja a rendőrség" kezdetű riportban elhallgatta azt a tényt, hogy II. rendű felperes azt követően hozta el a gólyatáborból a nemi erőszakkal gyanúsított K. S. Sz. személyes tárgyait, hogy a rendőrség már végzett a helyszíni szemlével.

Az elsőfokú ítélet elégtételadásra kötelező rendelkezését részben megváltoztatja, mellőzi az alperes elnézés kérésére kötelezését, és az alperest arra kötelezi, hogy a másodfokú ítélet jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezéseit tegye közzé az elsőfokú ítéletben meghatározott módon.

Mellőzi a II. rendű felperesnek eljárási illetékben való marasztalását, míg az alperes által fizetendő le nem rótt kereseti eljárási illeték összegét 84.000 (nyolcvannégyezer) forintra leszállítja.

Egyéb fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 104.000 (száznégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az alperes által működtetett .... Televízió 2015. január 15. napján Híradó című műsorában "Bizonyítékok eltüntetésével gyanúsítja a rendőrség" címmel közölt riportot. A tudósításban elhangzott, hogy a rendőrség bizonyítékok eltüntetésével gyanúsítja a párt neve L. M. férjét, aki az .... Tudományegyetem gólyatáborában elkövetett nemi erőszakkal gyanúsított férfi védője. A II. rendű felperesi ügyvédet előbb telefonon, majd irodájában személyesen is próbálták elérni, azonban az iroda ajtajánál tovább nem mehettek. A továbbiakban a kamera az ügyvédi iroda ajtajában álló titkárnőt, az I. rendű felperest mutatta, aki a riporter kérdésére azt válaszolta, hogy a II. rendű felperes tárgyalásra megy. Arra a kérdésre, hogy később visszajöhetnek-e, a II. rendű felperes - a háttérből, anélkül, hogy az ügyvédi iroda ajtajában megjelent volna - nemleges választ adott. Ismételt kérdésre az I. rendű felperes elmondta, hogy nem szeretnének nyilatkozni. A továbbiakban a riporter beszámolt arról, hogy információik szerint a II. rendű felperest védence kérte meg a gólyatáborban maradt személyes dolgai elszállítására. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a II. rendű felperes pontosan mikor ért a helyszínre, és mit vitt el. Abban az esetben viszont, ha bebizonyosodik a rendőrség gyanúja, akkor nem csak jogi, hanem szakmai következményekkel is számolnia kell a II. rendű felperesnek. A riport további részében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke általánosságban elmondta, hogy a védői tevékenység a bizonyítékok eltüntetésére, elrejtésére nem terjedhet ki, az mindenképpen jogellenes magatartás. Ilyenkor a fegyelmi vétkességet megállapítják, amely nem jár automatikus kizárással. A riporter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy felfüggesztett kizárással és akár 600.000 forint pénzbírsággal is sújthatják a II. rendű felperest.

Az alperes a riportot a www.................hu internetes hírportálon is közzétette, majd a II. rendű felperes felhívására a portálról a riportot eltávolította. 2015. február 26. napján az alperes ugyanezen a hírportálon közölte, hogy az ügyészség a bűnpártolás kísérletének gyanúja miatt a II. rendű felperessel szemben indított nyomozást megszüntette.

Az I. rendű felperes a riport kapcsán családtagjai és ismerősei előtt magyarázkodásra kényszerült, a II. rendű felperes, mint ügyvéd úgy érzékelte, hogy az ügyfelek bizalma vele szemben megrendült.

Keresetében az I. rendű felperes a képmáshoz, valamint hangfelvételhez fűződő személyiségi joga, míg a II. rendű felperes a hangfelvételhez és a jó hírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását kérte. Mindkét felperes kérte az alperesnek elégtételadásra kötelezését, valamint sérelemdíjban való marasztalását, melynek összegét az I. rendű felperes 500.000 forintban, míg a II. rendű felperes 1.000.000 forintban határozta meg. Állították, hogy a .... Televízió Híradó című műsorában sugárzott felvételek elkészítéséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához hozzájárulásukat nem adták. A II. rendű felperes hivatkozott arra is, hogy a riport a való tényeket hamis színben tüntette fel, amikor azt sugallta, hogy a bűncselekményt elkövette, és már csak az a kérdés, hogy milyen következményekkel kell számolnia. Ezen túlmenően teljes nevét közzétették a riportban, illetve több alkalommal utaltak házastársa személyére is.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy mint médiaszolgáltató jogszabályi kötelezettségének eleget téve tényszerűen tájékoztatott a folyamatban lévő bűntető eljárásról, az ügyvédi szakmai elvárásokról, és a II. rendű felperes érintettségéről. A felperesek sem a felvételkészítés alatt, sem pedig azt követően a tudósítás megjelenéséig a felvételkészítés és annak nyilvánosságra hozatala ellen nem tiltakoztak. A riport készítője nem lépett fel erőszakosan, és a felperesek ráutaló magatartással a felvétel készítéséhez hozzájárultak. Utalt arra is, hogy a riport alapját az .......hu és a .....hu internetes honlapon a II. rendű felperesről közölt hír képezte, utóbb pedig a II. rendű felperessel szemben indult nyomozás megszüntetéséről is tájékoztatást adtak.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a ..... Televízió 2015. január 15. napján közvetített híradójában a "Bizonyítékok eltüntetésével gyanúsítja a rendőrség" kezdetű riportban az I. rendű felperes képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát, a II. rendű felperes hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát, valamint azzal, hogy a II. rendű felperes teljes nevét bűncselekmény gyanújához kötve közölte a II. rendű felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát megsértette. Kötelezte az alperest, hogy nyolc napon belül a ...... Televízió Híradójában a fent megjelölt riport közlésével azonos időpontban és azonos módon tegye közzé nyilatkozatában a fenti ítéleti megállapítást azzal, hogy ezért az alperes elnézést kér a felperesektől. Kötelezte az alperest, hogy az I. rendű felperesnek 500.000 forint, a II. rendű felperesnek 800.000 forint sérelemdíjat fizessen meg, míg ezt meghaladóan a II. rendű felperes keresetét elutasította. Marasztalta az alperest az I. rendű felperes javára 100.000 forint perköltségben, illetve 150.000 forint előlegezett eljárási illetékben, míg a II. rendű felperest 12.000 forint előlegezett eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint abból a körülményből, hogy a riporter a bemutatkozást követően a II. rendű felperessel kívánt beszélni, az I. rendű felperesnek még a mikrofon és a kamera jelenléte ellenére sem kellett következtetnie a felvételkészítésre. A II. rendű felperes pedig a riport készítőivel nem találkozott, ezért lehetősége sem volt annak felismerésére, hogy felvételkészítés történik. E tudomás hiányában pedig nem állapítható meg, hogy a felvételkészítéséhez kifejezett és határozott hozzájárulást adtak volna. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy amennyiben a felvételkészítés tényét esetlegesen a felperesek észlelték volna, ez sem elégítené ki a törvényben megkívánt hozzájárulás követelményét. Ennek hiányában pedig azt kellett megállapítani, hogy az alperes megsértette a felperesek képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Álláspontja szerint az alperes azt a való tényt, amely szerint a II. rendű felperessel szemben bűntető eljárás indult, olyan színben tüntette fel, amely alkalmas arra, hogy a II. rendű felperes személyének objektív társadalmi értékelését hátrányosan befolyásolja. Mindezt a riport tartalmát, szövegösszefüggéseit értékelve állapította meg, kiemelve, hogy a bűncselekmény gyanújával összefüggésben a riporter a II. rendű felperes teljes nevét közölte, és a II. rendű felperes személyére irányultságot azzal is hangsúlyozta, hogy a rövid riportban hét alkalommal is elhangzott a teljes neve. A jogsértés tényének megállapításán túl az alperest elégtételadásra kötelezte, és sérelemdíjban is marasztalta. A sérelemdíj összegének meghatározásánál értékelte a tanúvallomások alapján feltárt, a felpereseket ért hátrányos következményeket, és figyelemmel volt arra is, hogy a felperesi hozzájárulás beszerzésének elmulasztása miatt az alperes felróhatósága egyértelműen megállapítható volt.