A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32405/2016/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 1. §, 10. §, 57. §, 58. §] Bíró: Garáné dr. Horváth Diána

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.32405/2016/6.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a I.rendű felperes neve (cím.) , valamint II.rendű felperes neve (cím) a dr. Budai Gábor jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím) alperes ellen BP-20/NEO/01341-11/2016. Számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében nyilvános tárgyláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Állam javára 30.000,- (Harmincezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

A alperes neve XX. Kerületi Hivatala 2015. november 25. napján kelt BP-20R/028/08093-10/2015. számú határozatával kötelezte az I. r. felperest, hogy személy1 nevű gyermekét az életkorhoz kötött kötelező ... kampányoltással oltassa be.

A szülők fellebbezése folytán eljárt alperes neve a 2016. január 22. napján kelt BP/FNEF-HKO/00150-2/2016. Számú határozatával az előbb említett elsőfokú döntést megsemmisítette arra hivatkozással, hogy az elsőfokú szerv tévesen értelmezte a felperesek kérelmét, ugyanis azt a kötelező ... oltás alóli mentesítési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelemnek kellett volna tekinteni és e körben bizonyítási eljárást lefolytatni.

A megismételt eljárás során a szülők 2016. február 16. napján kelt levelükben akként nyilatkoztak, hogy gyermekük egészséges és az oltásra vonatkozó ellenjavallatról tudomásuk nincs.

Az elsőfokú hatóság megkereste a gyermekorvost, személy2, aki 2016. február 17-én akként nyilatkozott, hogy személy1 gyermekorvosaként az életkorhoz kötött kötelező kampányoltásban történő részesítésének igazolt kontraindikációjáról nincs tudomása. Az általa beadott kötelező oltásoknak nem volt szövődménye. Ezzel egyezően személy3 2016. február 19. napján tett nyilatkozata azt tartalmazza, hogy személy1 vezetett egészségügyi dokumentációból nem ismert olyan egészségi állapotot érintő indok, amely az ... oltás kontraindikációját jelentené.

Az elsőfokú hatóság 2016. március 1. napján kelt BP-20/NEO/01341-11/2016. számú határozatával a felperesek védőoltás alóli mentesítés iránti kérelmét elutasította. Határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperesek saját nyilatkozata szerin gyermekük egészséges, az oltásra vonatkozó ellenjavallatról pedig nincs tudomásuk. Ezzel egyezően a gyermek egészséges voltára hivatkozással a beszerzett iskolaorvosi és kezelőorvosi vélemények orvosszakmai szempontból a mentesítés iránti kérelmet nem támogatták, ezért törvényi feltételek hiányában a hatóság a felperesek kérelmének teljesítésére nem látott alapot. Határozata jogalapjaként hivatkozott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § a) és b) pontjaira, a (3) bekezdésére, a (3a) bekezdésére és a (4) bekezdéseire, továbbá a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges, járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.03.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 4. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a 11. § (1) és (2) bekezdéseire.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes 2016. április 12. napján kelt BP/FNEF-HKO/02951-2/2016. számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő döntést hozott azzal, hogy jelen ügyben a mentesítés feltételeinek hiányát állapította meg. Kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás során beszerzett orvosi és szülői nyilatkozatokból egyértelműen megállapítható, hogy a gyermek egészséges, az oltás beadásának nincs ellenjavallata. Kiemelte, hogy a hatóság védőoltás alóli mentesítést csak akkor adhat, ha együttesen állnak fenn az Eütv. 58. § (3) bekezdés a) és b) pontjában írt feltételek. Az eljárás során azonban e jogszabályhely által támasztott feltételek egyike sem nyert bizonyítást. Rámutatott arra, hogy a mentesítési eljárás során az érintett gyermek egészségi állapotát, a meglévő betegségeit kell vizsgálni, nem pedig azt, hogy egy másik gyermek estén ki és hogyan járt el. Hangsúlyozta az alperes, hogy a NM rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontját, a (6) és (7) bekezdéseit, az 58. § (3), (3a) és (4) bekezdéseit, továbbá az NM rendelet 4. § (1) és (2) bekezdéseit az 5. § (1) bekezdés f), g), h) pontját, az 5. 0 (5) bekezdés b) pontját, a (8) bekezdés c) pontját, illetve a 11. § (1) és (2) bekezdését, valamint az ... 2015. évi védőoltásokról szóló módszertani levelének II. és VI/b. Pontját jelölte meg.

Az alperes határozatával szemben a felperesek keresetet terjesztettek elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és "az ügy lezárását" kérték. Perköltségük megtérítésére igényt nem terjesztettek elő. A felperesek keresetükben kifejtették, hogy a gyermekük vonatkozásában az ... emlékeztető oltás beadásától a védőoltás hatástalanságára és káros mellékhatásaira, esetleges szövődményeire hivatkozással zárkóznak el. Előadták, hogy az oltások ellen szolgáló érvek gondos mérlegelése alapján döntöttek úgy, hogy azok mellékhatásaként jelentkező, esetlegesen halált okozó szövődmények nagyobb kockázatot jelentenek a gyermekükre nézve, mint maguk a ritkán előforduló megbetegedések. Hivatkoztak arra, hogy más országokban nem kötelező ennek a védőoltásnak a beadása, így például az ...-ban és ...ban, éppen azért, mert kétséges, hogy az valóban hatékony védelmet nyújt. Vitatták azt is, hogy az oltóanyag valóban megfelelően védene a kanyaró, rubeola és mumsz ellen. Sérelmezték, hogy a hatóságok nem vizsgálták az oltóanyag feleslegességére és hatástalanságára felhozott bizonyítékaikat. Az általuk hivatkozott szakirodalom (személy4 szakvéleménye, ... jelentése, ... jelentése) éppen azt támasztja alá, hogy az oltóanyag nem tölti be megfelelően rendeltetését, nem nyújt hatékony védelmet a megbetegedések ellen, illetve szükségtelen azért, mert ...on ezek a járványok nem jellemzőek. Kifejtették, hogy alperes jogsértően járt el, amikor a vakcina esetleges, az egészségre káros hatásinak vizsgálatát mellőzte. E körben pedig mindenképpen figyelemmel kellett volna lennie a hatóságnak ... 2013.-ban történt halálának körülményeire is. Amennyiben a felperesek által hivatkozott bizonyítékok értékelést nyertek volna a hatóság által, az alperesnek a Ket. 31. § (1) bekezdés 1) pontja alapján az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Keresetükben hivatkoztak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló 2002. évi VI. törvény 1., 2., 5., 6., 23. cikkeire, valamint az Eütv. 1. § c) pontjára, az Alaptörvény II. cikkére és a Kúria 3/2013. BJE. határozatára.